Szűnjön meg az EP Strasbourgban!
összeállította:B. D. T. 2007. április 26. 17:25, utolsó frissítés: 12:14#b#Méghogy a világ zöld élharcosa Európa#/b#: az EP ingázó képviselői miatt évente annyi CO2 termelődik, mint amennyi 13000 London-New York repülőúttal kerül a légkörbe.
Több mint 20 ezer tonna évente az Európai Parlament két székhelye között ide-oda zarándokló képviselők útjai következtében kibocsátott szén-dioxid mennyisége. Ez a mennyiség megegyezik 13 ezer London-New York repülőút során a levegőbe került CO2-mennyiséggel – áll az EP két zöldpárti képviselője által megrendelt jelentésben.
Az Európai Parlament képviselői arra kényszerülnek, hogy havonta Brüsszelből Strasbourgba ingázzanak plenáris ülésre, majd visszautaznak a belga fővárosba. Az International Herald Tribune és az Independent című brit lap által előzetesen összefoglalt, csütörtökön nyilvánosságra kerülő jelentés nyomán az Uniónak valószínűleg át kell gondolnia: hosszú távon mennyire tartható fenn ez az állapot annak fényében, hogy Európa a világ zöld élharcosa kíván lenni, és síkra száll a globális felmelegedést súlyosbító, üvegházhatású gázak kibocsátásának globális csökkentéséért.
Az EU nemrég fogadta el azt az ütemtervet, amely szerint az unió összkibocsátásának 2020-ig 20%-kal kell csökkennie.
Az EP-ingázás havonta mintegy háromezer személy (képviselők, adminisztráció, újságírók) utaztatásával jár, és még nem beszéltünk a
15 teherautót is megtöltő dokumentumok szállításáról.
Ha csupán a közúti közlekedést vesszük (amely EU-szerte az összkibocsátás egyötödét teszi ki), minden hónap egy bizonyos péntekén a 15 teherautóból álló konvoj elindul a 450 kilométeres útra Brüsszelből Strasbourgba, a képviselők pedig, ha nem saját gépkocsival mennek, általában több járművel, átszállással kénytelenek utazni.
Az EP-nek kilenc épülete van három városban (Brüsszel, Strasbourg, Luxemburg). A strasbourgi székhely ráadásul az év nagy részében üresen tátong. Ha felszámolnák, 2650 irodahelyiség, egy ülésterem és mintegy ötven konferenciaterem szabadulna fel. A székházakat természetesen ki is kell fűteni, óriásiak a fenntartási költségek – összehasonlításképpen ugyanennyi széndioxid-kibocsátással jár egy év alatt négyezer londoni ház fenntartása.
A két székházas gyakorlat egy 1992-ben kötött megállapodás következménye, melynek értelmében a 785 tagú közgyűlés havonta három hetet a hatalmas brüsszeli székhelyen tölt, négy napot pedig a francia-német határon fekvő Strasbourgban. A francia városnak amúgysincs túl jó légiúti és vasúti összeköttetése más nagyvárosokkal, így
az ingázás, amellett, hogy költségnövelő, valóságos kálvária
egyes EP-képviselőknek. Egy glasgowi képviselő például úgy jut el erre a gyűlésre, hogy miután két órát vezet Edinburgh-ig, 90 perces repülőúttal eljut Frankfurtba, ahol felveszi egy parlamenti kisbusz, és további több mint kétórás út megtétele után jut el a célállomásra. Ha a képviselő történetesen az Írország nyugati részén lévő Galwayből indul, 40 percet repül Dublinig, innen Baden-Karlsruhe-be vált, és busszal utazik további egy órát.
A jelentés máris roppant felháborodást keltett Európában. Egy képviselőnő egyébként összenépi összefogást kezdeményezett Egyetlen székhelyet az EP-nek! mottóval; a petíciót cikkünk megjelenése pillanatáig 1.066.794 uniós polgár írta alá.
Nyilván nem mellékes szempont az sem, hogy az “utazási cirkusz” 200 millió fontba (270 millió dollárba) kerül évente az adófizetőknek.
A 60 oldalas dokumentum egyébként csupán a már említett, úgynevezett extra költségekkel számol, vagyis amit elvileg, egy fenntarthatóbb struktúrában, meg lehetne spórolni.
Caroline Lucas, a jelentést megrendelő egyik zöld képviselő szerint egyszerűen elfogadhatatlan, hogy ennyi szén-dioxiddal voltaképpen fölöslegesen terhelik a légkört ezzel az “anakronisztikus utazási cirkusszal”. Szerinte is ez a pazarlás egész egyszerűen
hitelteleníti és aláássa azon EU-törekvéseket,
hogy csökkentsék a kibocsátást uniószerte. Ha a helyzet nem változik, annak az üzenete az lesz, hogy az uniós bürokratáknak fontosabb fenntartani ezt a status quót, mint megfelelni a hangoztatott elveknek. Ráadásul roppant etikátlan, hogy az össz-kibocsátási mennyiség nagyobb, mint azon országoké, amelyeket a leginkább fenyeget a klímaváltozással járó tengerszint-emelkedés – fejtette ki a képviselő.
Az évi becsült 20,268 tonnányi, megspórolható CO2 csak kétharmaddal kevesebb, mint például a csendes-óceáni, karibi szigetvilág országainak éves összkibocsátása, vagyis 30 ezer tonna. Amúgy a strasbourgi székhely fenntartása a francia politika egyik vesszőparipája – ugyanis presztízskérdés, hogy az unió egyik fontos, sőt egyre nagyobb súlyú intézménye francia földön, sőt a francia-német kiegyezést szimbolizáló helyszínen is ülésezzen.
Forrás: The Independent, International Herald Tribune