2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi kell ahhoz, hogy gyerekek örvendezzenek a külföldi katonáknak?

2007. május 02. 18:15, utolsó frissítés: 16:16

Afganisztán: nincs éles határ tálibok, bűnözők és egyszerű szimpatizánsok között. És #b#az afgánok türelme fogytán#/b#: az amerikaiak legutóbb tíz civilt lőttek le ok nélkül.





Ma már feltétlenül fenntartásokkal kell kezelni azt az egy évvel ezelőtt készült közvélemény-kutatást, amely szerint az afgánok 90 százaléka támogatja a külföldi katonai jelenlétet. Jóllehet az ország déli és délkeleti részén felkelést folytató radikális tálibok mögött felsorakozó harcosok többnyire nyomás alatt állnak be a lázadók közé, és az afgánok többsége a külföldi védőhatalmak által támogatott Hamid Karzai afgán elnök kormányával szimpatizál, megfigyelők szerint fennáll a veszélye annak, hogy az afgánok türelme elfogy a külföldi katonák műveleteivel szemben - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

<i>fotó: BBC</i>fotó: BBC


A külföldi csapatok népszerűségét mutató felmérés óta eltelt egy év Afganisztánban hosszú időnek számít, az elmúlt tizenkét hónapban sok minden megváltozott. Nemcsak a tálibok folytatnak intenzívebb hadjáratot tavaly év eleje óta, de a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) és az amerikai vezetésű koalíciós erők egységei is kiterjesztették a hadműveleteiket:



az ország déli részén már teljes falvakat is bombáznak.

>>BBC-fotók az afgánok mindennapjairól

Tavaly 191 katona vesztette életét az összecsapásokban, 2007 januárja óta viszont már 45-en haltak meg. Az afganisztáni misszió öt évvel ezelőtti kezdete óta várhatóan az idei nyár lesz a legvéresebb.

A fokozódó összecsapások legsúlyosabb következményekkel járó ún. járulékos kárait a Human Rights Watch emberi jogi szervezet április közepén mutatta be: 2006 eleje óta mintegy ezer polgári áldozatot követeltek a harcok. Több mint 700 ember a tálibok által elkövetett terrorcselekményekben halt meg, 250-en viszont a külföldi csapatok hadműveleteinek következtében.

Dzsalalabad egyik külvárosa. Itt azok laknak, akiknek semmijük sem maradt, miután évtizedek után visszatértek valamelyik pakisztáni menekülttáborból. A képen látható fiú apja elmeséli, nagyon messziről kell hordaniuk a vizet, amelyért rendszerint fizetni is kell <i>(fotó: BBC)</i>Dzsalalabad egyik külvárosa. Itt azok laknak, akiknek semmijük sem maradt, miután évtizedek után visszatértek valamelyik pakisztáni menekülttáborból. A képen látható fiú apja elmeséli, nagyon messziről kell hordaniuk a vizet, amelyért rendszerint fizetni is kell (fotó: BBC)


Egy német tábornok szerint ugyan az ISAF-ellenes egyes megnyilvánulásokat nem lehet az afgán nép egészére vonatkozóan általánosnak tekinteni, tagadhatatlan, hogy az ország néhány tartományában már érezhetően romlott a közhangulat. "Mifelénk az afgánok többsége a külföldi csapatok kivonulását szeretné" - nyilatkozta egy Nyugat-szakértő a Kabultól nyugatra fekvő Nangarhar tartományból. Különösen erős volt a lakosság tiltakozása egy március elején történt esettel kapcsolatban, amikor egy amerikai katonai egység - egy meghiúsított öngyilkos merényletet követően -


ok nélkül tüzet nyitott a környéken álldogáló civilekre,

akik közül tízen meghaltak. A Pentagon az ügyben folytatott vizsgálat során nem tartotta szavahihetőnek az incidenst elkövető, időközben már az Egyesült Államokba visszatért katonák védekező nyilatkozatát.

Egy több éve Kabulban dolgozó segélymunkás becslése szerint az afganisztáni pastu lakosok közel 70-80 százaléka, a többi népcsoport tagjainak pedig mintegy 50 százaléka ellenzi a külföldiek jelenlétét. Véleménye szerint javítaná a külföldiek megítélését, ha az angolszász katonák több együttérzéssel lépnének fel, és ha a nemzetközi koalíció áttérne a "holland modell" követésére.

A dél-afganisztáni Uruzgán tartományban állomásozó holland ISAF-katonák ugyanis arról ismertek, hogy a megfontolt katonai előrenyomulást sikerrel kötik egybe a fejlesztési segélyezéssel. Egyéb ISAF-állomáshelyeken, például Mazari Sarifban vagy Kunduzban


a helyi gyerekek még mindig integetve fogadják a külföldi katonákat.

Az ottani lakosok nagyra értékelik a biztonságukat és a katonai táboroknak köszönhető munkahelyüket. A nemzetközi erők katonái azonban ezekben a térségekben sincsenek biztonságban, bár az ISAF igyekszik titokban tartani a külföldi erőket ért támadásokat, sőt még a magas rangú hivatalnokok elleni merényleteket sem hozzák nyilvánosságra.

Nehéz feladat a tálibokat utolérni. Szakértők szerint nincs éles határ az erőszakos harcosok, a meggyőződéses hivatali bűnözők és a tálibokhoz lazábban kötődő pastu szimpatizánsok között. A tálibok szóvivője, Mohammed Hanif által feladott harcostársak neveit tartalmazó januári lista alapján a hatóságok Dzsalálábádban őrizetbe vettek egy bankigazgatót és a helyi kormányzó helyettesét. Uruzgán tartományban egy közismert tálib tölti be a kormányzói hivatalt, Kabulban pedig az egykori tálib kormány egyik magas rangú képviselője egy civil szervezet vezetőjeként kezdett új életet. "A tálibok mindenhol jelen vannak, még sincsenek sehol" - mondogatják az afgán fővárosban. A Karzai-kormány már megkezdte a tálibok felkutatását és


a fanatikus kemény mag elszigetelését.

Diplomáciai források "folyamatban lévő egyeztetésekről" adnak hírt, amelyek azonban várhatóan nem kerülnek egyhamar hivatalos szintre. Kedvező esetben legkorábban ez év végén kezdődhetnek tárgyalások, a tálib képviselők bevonásával tartandó nemzetközi konferenciára pedig még tovább kell várni.

A NATO egyelőre kénytelen továbbvívni a harcokat, amelyek szakértők szerint már a klasszikus gerillaellenes háború alakját öltötték. Csak az afgán kormányzat és az ISAF-vezetőség megrögzött optimistái vélik úgy, hogy még az idén a NATO felé fordulhat a szerencse. A nemzetközi kormánykoalíció a felkelőkkel szembeni siker érdekében azt fontolgatja, hogy további katonákat vezényel az ország déli részébe.

A következő NATO-csúcstalálkozón az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada további előrenyomulást kezdeményezhetnek. Ennek érdekében az afganisztáni műveletekhez 3200 katonai kiképző rendelkezésre bocsátását kérhetik a szövetség tagjaitól. Amennyiben az angolszászok keresztülviszik akaratukat, a harcoló csapatok bizonyos tekintetben erősítést kapnának olyan tagállamoktól is, amelyek eddig kivonták magukat a tényleges harci bevetés alól.

Egy nyugati diplomata szerint Afganisztán sorsa szempontjából rendkívüli fontosságú a regionális hatalmak hozzáállása.


A szomszédos Pakisztán és Irán közreműködése nélkül

a külföldi csapatok erősítése és a fejlesztési segélyek növelése a gyakorlatban nemigen hozhat végleges megoldást.

2002 óta 4,5 millió afgán tért vissza otthonába az ENSZ hazatelepítést segítő programja keretében. Ám a munkanélküliség és a biztonság hiánya lelassította a menekültek hazatérését, becslések szerint Pakisztnánban és Iránban mintegy négymillió afgán él jelenleg is. A képen látható férfi 25 év után tért haza falujába, ahol egy segélyszervezetnek köszönhetően elindította kéziszövői magánvállalkozását <i>(fotó: BBC)</i>2002 óta 4,5 millió afgán tért vissza otthonába az ENSZ hazatelepítést segítő programja keretében. Ám a munkanélküliség és a biztonság hiánya lelassította a menekültek hazatérését, becslések szerint Pakisztnánban és Iránban mintegy négymillió afgán él jelenleg is. A képen látható férfi 25 év után tért haza falujába, ahol egy segélyszervezetnek köszönhetően elindította kéziszövői magánvállalkozását (fotó: BBC)


A pakisztáni törzsi területek helyzete régóta szálka az afgán kormány szemében. Karzai elnök számos alkalommal kérte Pervez Musarraf pakisztáni elnököt, hogy országa ne biztosítson utánpótlást és menedéket az afganisztáni táliboknak. "Rendkívül nehéz gerillák felett győzelmet aratni, ha azok egy szomszédos ország területére könnyedén visszavonulhatnak" - hangsúlyozta Francesc Vendrell, az Európai Unió (EU) afganisztáni különmegbízottja. Ám sem az EU, sem az Egyesült Államok nem képvisel egyértelmű politikát Iszlámábáddal szemben, ahol jó néhány tálib hivatalos funkciót tölt be, és afganisztáni befolyásának visszaszerzésére törekszik.

Teherán felforgató célú Afganisztán-politikáját háttérbe szorítja a vitatott iráni atomprogram nyomán kialakult válság. Figyelemre méltó azonban, hogy a perzsa állam


nyíltan támogatja az Egyesített Afgán Nemzeti Front nevű csoportot,

amely a tálib mollák kivételével Karzai valamennyi ellenfelét összefogja. Ezen kívül amerikai katonák nemrég Iránból származó fegyvereket foglaltak le, amelyeket minden bizonnyal a táliboknak szántak. Jóllehet nem egyértelmű, hogy ki áll a fegyverszállítmányok mögött, erős a gyanú, hogy Teherán minden eszközt megragad az afgán kormány destabilizálására, amellyel a legfőbb ellenségének számító Washingtonnak is ártani tud.

2009 elejére már előrehaladott állapotban kell lenniük a második afganisztáni általános választások megrendezésére tett előkészületeknek. Ebben az időben Washingtonban már új kormány lesz hivatalban, amelynek afganisztáni politikája egyelőre nem ismeretes. Francesc Vendrell úgy véli: a következő két évet arra kell felhasználni, hogy befejezzék a katonai műveletek zömét. Ennek sikerét azonban nehezítheti, hogy megfigyelők szerint hamarosan számítani kell arra: az afgánoknak egyszerűen elfogy a türelmük a külföldi katonák által folytatott műveletekkel szemben.

Forrás: MTI/Frankfurter Allgemeine Zeitung

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS