2019. szeptember 20. péntekFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Habsburg Ottó: nem hallok már úgy, mint száz éve

Balázsi-Pál Előd Balázsi-Pál Előd 2007. május 04. 17:03, utolsó frissítés: 16:37

Az utolsó Habsburg-trónörökös mindenkit bámulatba ejtett Kolozsváron. #b#Mi közös és mi nem#/b# a romániai magyar és német kisebbségben?





95 évesen még mindig úgy vágja Habsburg Ottó, hogy alig lehet követni. A politikus-közíró-trónörökös németül tartott előadást ma délelőtt a Kisebbségi Lapok Szövetsége (MIDAS) által szervezett konferencián a kolozsvári Belvedere szállóban, a kérdésekre pedig angolul és magyarul válaszolt – ezt a két nyelvet franciás akcentussal beszéli (egyébként a franciát is anyanyelvi szinten ismeri). Nyelvi adottságainál azonban jóval


bámulatosabb történelem-szemlélete:


teljesen tisztában kellene lenni a 20-21. századi történelemmel ahhoz, hogy minden példáját megértsük. Amitől előadása kiemelkedő, hogy nem szemlélője, hanem részese a történelmi folyamatoknak, magának a történelemnek, így egészen más szemszögből képes szemlélni az eseményeket.

Ha a Putyin nevet Hitlerre változtatjuk, ugyanott vagyunk – magyarázta Habsburg Ottó A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok konfereciájánHa a Putyin nevet Hitlerre változtatjuk, ugyanott vagyunk – magyarázta Habsburg Ottó A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok konfereciáján


Habsburg szerint létezik a világban egy olyan dolog, amiről nem beszélünk, és ez a békében élés lehetősége. Ügy látja, a 20. században egyik konfliktus a másikat érte, jelenleg is krízishelyzet van, ennek pedig az az oka, hogy az úgynevezett békeszerződések tulajdonképpen a győztesek diktátumai voltak. “Ma a Római Birodalmat követjük: jaj a legyőzötteknek!”

Az észt helyzetre reflektálva kifejtette: Észtországban demokrácia van,


nem jöhet senki

Kremlből egy levéllel, amiben utasítások szerepelnek. Habsburg egyébként is veszélyforrásnak gondolja Oroszországot, az államfőt egyenesen diktátornak tartja. Ha a Putyin nevet Hitlerre változtatjuk, ugyanott vagyunk – mondja. Tennünk kell valamit azok ellen a fenyegetések ellen, amelyek Oroszországból érkeznek. Nem meghunyászkodnunk kell, hanem meg kell mutatnunk, hogy éberek vagyunk – fejti ki.

Az előadó szintén nagy veszélynek tartja a győztesek tényeket ferdítő propagandáját, és úgy véli, a kisebbségi sajtónak fontos szerepe kell legyen a kép árnyalásában. Az Európai Unió nagy lehetősége pedig az, hogy politikai megoldásokat találhat egy gazdasági szerkezeten belül. Az unió határai szerinte idővel egészen Ukrajnán és Örményországon túlig fognak terjedni.

Habsburg Ottó egyébként remek erőben van, a hallásával van ugyan egy kis gond, de a humorérzékével annál kevésbé. Ma már nem hallok úgy, mint száz éve – mentegetőzött, amikor nem értette egyik újságíró kérdését.


Németek és magyarok

A Szabadság kolozsvári közéleti napilap által szervezett konferencia második felvonásában a kormányülés miatt Markó Béla helyett Takács Csaba, illetve Zeno Pinter államtitkár-helyettes A romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái címmel tartott előadást.

A címben meghirdetett előadás helyett az RMDSZ ügyvezető elnöke inkább a múltról és az RMDSZ-ről beszélt, előadása inkább a románia magyarság helyzetével nem egészen tisztában levő külföldi meghívottak számára lehetett érdekes.

Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában tevékenykedő államtitkár-helyettes egy egészen más kisebbség-képet festett: nem anyenyelvemen fogok beszélni, mert azt nem tudnák lefordítani – kezdte beszédét, majd szemléltetésképpen elmondott egy mondatot azon a dialektuson, amelyet szüleitől tanult. A romániai németek egy része számára az irodalmi német nyelv az első idegen nyelv, amit tanulnak, annyira különbözik attól a dialektustól, amit otthon hallanak – világított rá. Míg a magyarság


egy határ meghúzásával

vált kisebbséggé, a sok gyökerű, egymástól is jól elkülönülő német közösségek etnikai szigetként éltek, soha nem voltak szomszédok az anyországgal – mutatott rá az alapvető különbségre.

A második világháborúban az Antonescuval kötött egyezség miatt sok romániai németet a Waffen SS szolgálatába állítottak, ahonnan sokan hadifogságba kerültek, miközben Románia átállása után sokukat Szovjetunióba deportálták, ahonnan 1947-48-ban Németországba szállították őket.

Ezután jött a családegyesítések lehetősége, és érthető, hogy az államosítások Romániája és az újjáépőlő Németország közt választani kényszerülők többsége a németországi családegyesítést választotta. A második világháború idején egymillió német élt Romániában, ez 1992-re 111 ezerre, 2007-re 60 ezerre apadt.

Pinter elmondta: túl optimista lenne, ha élénk színekkel festené le a jövőt, ennek ellenére sok pozitívummal szolgált a hallgatóságnak: a német közösség jelentős kulturális vagyon örököse, és meggyőződése, hogy képesek gondozni ezt az örökséget – beleértve a visszaszolgáltatott ingatlanokat. Erre szerinte


Európa második múzeuma,


a szebeni Bruckenthal a legjobb példa, amelyet két éve kapott vissza a német közösség, és egy éve a művelődési minisztériummal közösen gondoznak.

A német közsségnek nagy erőssége az oktatás is: jelenleg júsz, kizárólag német nyelvű iskola és további 230 német osztályú tanintézmény működik az országban, és a tapasztalat az, hogy sok nem német nemzetiségű szülő is ezekbe az tanodákba iratja be gyerekét. Pinter kislánya például az egyetlen német anyanyelvű gyerek szebeni osztályában.

Az előadásokat összefoglaló Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője, a Népszabadság romániai tudósítója rámutatott: az előadók két különböző stádiumban lévő kisebbséget mutatattak be, míg a magyar kisebbség esetében él a reménység, a németek már nem igazán remélnek semmit, de paradoxális módon


mégis eredményeket tudnak felmutatni.


A németek egy jóval kisebb kisebbség, amelynek azonban van ereje közösségileg, kulturálisan, sőt politikailag is, és amely példát mutat más kisebbségeknek és a többségnek is – összegzett Tibori, aki Szebent említette pozitív példaként. Európa idei kulturális fővárosában a lakosságnak mindössze 2%-a német, ennek ellenére Klaus Johannis polgármester a szavazatok 89%-át kapta, a Német Demokrata Fórum pedig abszolút többségben van a városi, és többségben a megyei tanácsban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS