2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kiüti egymást az RMDSZ és Tőkés az EP-választásokon

S. Z., S. G. 2007. május 24. 20:37, utolsó frissítés: 19:26

#b#Tőkésnek minimális, az RMDSZ-nek pedig nulla#/b# az esélye a bejutásra az Európai Parlamentbe, a Desiré Alapítvány közvélemény-kutatása alapján számolva. Mi jön ezután?





Újabb meglepetéssel szolgált Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor: mai sajtótájékoztatóján kiderült, a Desiré Alapítványnál általa rendelt telefonos közvélemény-kutatás – mely azt jósolta, hogy a magyarok nemmel voksolnak majd a Băsescu felfüggesztése ügyében tartott népszavazáson – egy további kérdést is tartalmazott.

A kérdezőbiztosok a beszélgetés során arra is kíváncsiak voltak, elmegy-e alanyuk szavazni az őszi europarlamenti (EP) választásokon, és ha igen, kire adja voksát. Kiderült, a megkérdezettek 69%-a menne el szavazni. A magukat biztos szavazónak mondó alminta opciói a következőképpen oszlanak meg: az RMDSZ-re 45 százalék adná a voksát, 23 százalék Tőkést választja, 31 százalék pedig bizonytalan.

A biztos voksok száma 97-101 ezerrel marad alatta Tőkés bejutásához szükséges mennyiségnekA biztos voksok száma 97-101 ezerrel marad alatta Tőkés bejutásához szükséges mennyiségnek


A részvétel várhatóan alacsony lesz

Miért van komoly esély arra, hogy a két tábor gyakorlatilag egymást szorítsa ki az Európai Parlamentből? Először is azt a sajátosságot kell figyelembe venni, hogy a részvételt szociológiai módszerekkel pontosan előrejelezni nagyon nehéz.

A mintába bekerülő alanyok szívesebben mondják azt a kérdezőbiztosnak, hogy persze, elmennek, mint azt, hogy nem vagy inkább nem. Ez világjelenség. (A múlt szombati népszavazás előtt is megjelent olyan felmérés, amiből az jött ki, hogy a részvétel meghaladja majd a 65 százalékot – ehhez képest a valóságban alig érte el a 44-et. A továbbiakról lásd keretes írásunkat.)

Nem valószínű, hogy az EP-választásokon a romániai magyarok jóval nagyobb arányban vennének részt, mint a többi román állampolgár. Azonban ha egy meglehetősen magasnak számító, 43 százalékos részvétellel számolunk, akkor az RMDSZ-nek 362,6 ezer, 45 százalékos részvételnél 379,5 ezer szavazatot kéne begyűjtenie, hogy elérje az 5 százalékos küszöböt, és bejuttassa két, befutó helyen levő jelöltjét az EP-be.

A függetlenként induló Tőkés Lászlónak a voksok harmincötödére van szüksége: ez 43 százalékos részvétel mellett 207,2 ezer, 45 százaléknál 216,8 ezer darab voks.

Az RMDSZ 146, illetve 153 ezer vokssal marad el a minimális szavazatszámtólAz RMDSZ 146, illetve 153 ezer vokssal marad el a minimális szavazatszámtól


Legfennebb 500 ezer vokson osztoznak majd

A romániai magyar választókorúak száma idén 1 millió 118 ezer fő körül alakul (Népesedési perspektívák – Csata István# és Kiss Tamás demográfusok számítása szerint). Ha e népesség 43 százaléka szavaz, akkor az 480,7 ezer voksot eredményez, ha pedig 45 százalék megy el szavazni, akkor az eredmény 503,1 ezer.

Ha ennek a szavazatmennyiségnek Tőkés László a Desiré által megjósolt 23 százalékát megszerzi, akkor az 110,5 ezer szavazatot jelent 43 százalék részvételnél, illetve 115,7 ezret akkor, ha a részvétel 45 százalék. Tehát a biztos voksok száma 97-101 ezerrel marad alatta a püspök-politikus bejutásához szükséges szavazatmennyiségnek.

Az RMDSZ ugyanígy: a kutatás által jósolt 45 százalék szavazatokra lefordítva 216,3 ezer 43, illetve 226,3 ezer 45 százalékos részvétel esetén. Ez pedig jócskán – 146, illetve 153 ezer vokssal marad el a minimális szavazatszámtól.


Az utolsó remény: a bizonytalanok

Ennyit tehát a biztos szavazókról. A nyári, illetve koraőszi kampányban az ádáz küzdelem valószínűleg a biztos szavazó, ám bizonytalan politikai opciójú személyek meggyőzéséért megy majd: mindkét fél innen próbálja magához csábítani a bejutáshoz szükséges szavazókat.

A 31 százaléknyi bizonytalan romániai magyar választó számokra lefordítva 149 ezer (43 százalék részvétel) illetve 155,9 ezer (45 százalék részvétel) voksot jelent; ebből már látszik, hogy az RMDSZ bejutási esélye pusztán matematikai, hiszen a bizonytalanok 97-98 százalékát meg kellene nyernie a sikerhez.

Tőkésnek valamivel jobb esélye van a kritikus szavazatszám megszerzésére; neki már az is elég lenne, ha a bizonytalanok 73-74 százaléka rá szavazna.

Összefoglalva: amennyiben a Desiré telefonos felmérésének eredményei hűen tükrözik a választói akaratot és számításunk helyes, akkor az RMDSZ-jelöltek esélye a bejutásra a nullához közelít; Tőkésnek talán van némi esélye. Ha tehát az RMDSZ, illetve Tőkés László egymás ellen indulnak, valószínűleg kiütik egymást, és a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak Tőkés jut be.


Kiegyezés?

Nem tudni, van-e politikai akarat valamiféle kiegyezésre a két tábor közt: elméletileg lenne lehetőség Tőkést biztos befutó helyre tenni az RMDSZ jelöltlistáján, hiszen a Központi Választási Bizottságnál egyelőre csak az aláírások vannak leadva, a jelöltlista nem. Az RMDSZ részéről még nem hangzott el ilyen ajánlat – igaz, úgy tűnik, egyelőre ez a felmérés még nem ismert szélesebb körben.

Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke mai kolozsvári sajtótájékoztatóján továbbra is közös listáról beszélt, az újságírók értésére adva, hogy még azt sem fogadnák kitörő lelkesedéssel, ha az RMDSZ egy biztos befutó második helyet ajánlana fel tulipános listán a királyhágómelléki püspöknek.

Arra az riporteri kérdésre, mi lenne a válaszuk egy konkrét, második helyről szóló RMDSZ-es ajánlatra, Szilágyi így válaszolt: „majd akkor döntünk, amikor megérkezik ez az ajánlat”. A kampányfőnök egyébként attól fél, hogy az RMDSZ a független jelölt indulásának megakadályozásában érdekelt.

Az EP-választás RMDSZ-es kampányfőnöke, Kelemen Hunor megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy ha a felmérés helyes, akkor valóban előfordulhat az, hogy egyik fél se jusson be. Esetleges stratégiaváltásról azonban nem beszélt.

Eckstein-Kovács egyébként a mai sajtótájékoztatón hibának minősítette azt, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen Hunor képviselőt javasolja az ügyvezető elnöki tisztség betöltésére.

Eckstein elmondta, az elkövetkező három választási kampány, illetve ügyvezető elnöki teendők egész embert kívánnak, nem pedig egy olyan valakit, akit már amúgy is lefoglalnak bukaresti teendői.

– Az idő fogja eldönteni, megfelelek-e ügyvezető elnökként vagy sem – reagált Kelemen Hunor Eckstein szavaira. A képviselő kérdésünkre elmondta, Markó bárkit jelölhetett volna ügyvezető elnöknek, Eckstein úgyis talált volna valami hibát.




A Desiré és a kétkedők

A történethez hozzátartozik, hogy a felmérés eredményeiben kétkedők számára fontos érv, hogy a Desiré Alapítvány 2004 márciusában végzett egy közvéleménykutatást, miszerint az RMDSZ jelöltje, Ladányi László fölényesen nyerne Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel szemben. Ehhez képest 52 százalékkal Szász Jenő lett a befutó, már a polgármester-választás első körében.

Azonban az idén május 2-5. között végzett telefonos lekérdezés – melyet egy 1810 személyből álló mintán végeztek 15 erdélyi megyében – helyes előrejelzést adott arra, hogy a magyarság többsége nemmel szavaz majd a Băsescu felfüggesztéséről szóló népszavazáson, annak ellenére, hogy az RMDSZ „igen”-re buzdította a választóit egy fókuszcsoportos vizsgálat alapján.

>> A kutatásról bővebben: Magyari Nándor László – A puding próbája és a látványos bukás >>


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS