2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Búcsú a palesztin államtól?

hírösszefoglaló 2007. június 14. 15:11, utolsó frissítés: 14:24

#b#Totális polgárháború#/b# felé sodródik a #b#Gázai övezet#/b#: az utóbbi napok harcai eredményeként a terület gyakorlatilag a Hamász ellenőrzése alá került. Ciszjordániában várhatóan a Fatah marad a "háziúr".





Bár Mahmúd Abbász állam- és Iszmáil Haníje kormányfő szerdán telefonon megállapodott, hogy "véget kell vetni a harcnak és vissza kell térni a párbeszédhez", a jelek szerint már


kicsúszott a kezükből az irányítás.


Szami Abu Zuhri, a Hamász egyik vezetője közölte, nem vonják vissza a fegyvereseiket. "A Hamász hadjárata tegnap (kedden) kezdődött, és mindaddig folytatódik, amíg helyre nem áll a nyugalom" – tette hozzá. Egy Fatah-vezető azt mondta, hogy a Fatah emberi megkezdték az ellentámadást a Hamász állásai ellen és néhányat vissza is foglaltak.

Szerdán huszonnégyen vesztették életüket, ezzel június 7. óta 74-re nőtt a rivális palesztin szervezetek közötti harcok áldozatainak száma. Meghalt az ENSZ két palesztin menekültügyi segélymunkása is. Az ENSZ ennek nyomán úgy döntött, azonnal felfüggeszti gázai tevékenységét. Egy ezer fős tüntetésen, Gáza központjában, ahol a tüntetők a harcok azonnali beszüntetését követelték a Hamásztól és a Fatahtól,


ismeretlenek belelőttek a tömegbe.

Két személy életét vesztette, további tíz megsebesült. Az Iszlám Dzsihád és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (FPLP) számos tagja is részt vett a tiltakozó menetben.

A békéért tüntettek a nyugati parti palesztinok is <i>(fotó: AFP)</i>A békéért tüntettek a nyugati parti palesztinok is (fotó: AFP)


A 40 kilométer hosszú, Izrael, Egyiptom és a tenger közé beékelődött Gázai övezetben nehéz felmérni az erőviszonyokat, de diplomaták szerint Abbász hívei feladni látszanak a küzdelmet. Egy nyugati diplomata a brit hírügynökségnek a palesztin elnök egyik munkatársát idézte, aki szerint "Gáza elveszett".

A Fatah több száz fegyverese, akik közül többet Washington segítségével képeztek ki és fegyvereztek fel, kifogyott a lőszerből és elhagyta állásait – mondta.

Nem érkezett meg az Egyiptomtól és más arab államoktól kért fegyvert sem – közölte egy biztonsági illetékes. Az izraeli kormány egyik illetékese is megerősítette, hogy nem lépte át fegyverszállítmány a Gázai övezet határát.

Egy magas rangú diplomata szerint a Fatah számbeli fölénye négy az egyhez, de az Irán és Szíria támogatta Hamász jobban motivált és szervezettebb, mint a Fatah több egysége, amelyeknek a tagjai főként a fizetés miatt léptek be a fegyveres testületbe.



A két szervezet ellentéte másfél évvel ezelőtt került felszínre,

amikor a palesztin parlamenti választásokból – a külföld számára is váratlanul - a Hamász került ki győztesen. Az iszlamista párt urnáknál aratott sikere évtizedek tartó Fatah-uralomnak vetett véget.

Iszmaíl Haníje és az övéi diadala nagyrészt annak az ígéretnek volt köszönhető, hogy a Hamász felszámolja a Fatah-kormányok alatt meggyökeresedett korrupciót, megszünteti a külföldi segélyek elsinkófálását, és érdemben fogja javítani palesztinok millióinak életkörülményeit.

A rivális fegyveres csoportok mindkét részről többszörösen megsértik az emberi és polgári jogokat emberjogi szervezetek szerint. A harcoknak a polgári lakosság látja kárát <i>(fotó: AFP)</i>A rivális fegyveres csoportok mindkét részről többszörösen megsértik az emberi és polgári jogokat emberjogi szervezetek szerint. A harcoknak a polgári lakosság látja kárát (fotó: AFP)


Az utóbbi ígéret azonban nem válhatott valóra. A Nyugat ugyanis – élén az Egyesült Államokkal – napokkal a választások után befagyasztotta a palesztin kormánynak juttatott pénzügyi segélyeket. A hivatkozási alap az volt, hogy a Hamász nem hajlandó elismerni Izrael létét, tovább hirdeti a "cionista megszállók" elleni fegyveres harc szükségességét, és nem akarja tiszteletben tartani a korábban (részben még Jasszer Arafat elnök alatt) létrejött palesztin-izraeli megállapodásokat.


A Hamász és a Fatah között éles ideológiai ellentétek feszülnek.

Míg az előbbi szigorúan vallási alapokon áll, és az iszlám elveinek megfelelő államot kíván (akár erőszakkal is) létrehozni Palesztinában, addig az utóbbi egy szekuláris, demokratikus állam híve. A Fatah kész jogilag is elismeri Izraelt (ez de facto a korábbi tárgyalásokkal már megtörtént), és kész a további párbeszédre; a Hamász azonban ezt elutasítja.

Ideológiájuk, hátterük abban is különbözik, hogy a radikális iszlamista Hamász – jóllehet az iszlám szunnita ágát követi, akárcsak a palesztinok túlnyomó többsége – támogatást kap a nem kevésbé radikális libanoni Hezbollahtól, egy síita mozgalomtól. A Hamász támogatói közé tartozik a síiták lakta Irán is, a Fatah viszont inkább a szunnita arabok táborából kap segítséget.

Elvileg idén februárban, a szaúdi király által Mekkában rendezett "megbékélési fórumon" megállapodás jött létre a Fatah és a Hamász között, s ennek nyomán márciusban megalakult a palesztin egységkormány.


Az "egység" azonban nem volt több cégérnél:

a rivalizáló szervezetek milíciái között újra meg újra csetepaték robbantak ki, az ezeket lezárni hivatott számtalan tűzszünet többnyire csak napokig tartott. A harcok múlt szombati fellángolása óta a kormány gyakorlatilag nem működik.

Hamász-fegyveresek Gázában<i> (fotó: AP)</i>Hamász-fegyveresek Gázában (fotó: AP)


Az utóbbi öt nap harcainak eredményeként a Gázai övezet gyakorlatilag a Hamász ellenőrzése alá került (a radikális szervezetnek amúgy is ez a vidék volt a "bölcsője"). Bár az iszlamisták szerdán Nábluszban is támadásokat intéztek riválisaik ellen, Ciszjordániában várhatóan a Fatah marad a "háziúr" – vélte az ARD helyszíni tudósítója. Ez pedig hosszú távon azt jelenti, hogy a palesztinok lakta területek – a földrajzi után –


ideológiai értelemben is kettészakadnak.

Az egységes palesztin állam gondolata belátható időre lekerül a napirendről. A palesztin belharcokra, a Hamász megerősödésére mindmáig döbbent csend a válasz az arab országokban. A mérsékelt rezsimeket nyilvánvalóan rettegéssel tölti el a radikálisok előretörése Palesztinában, hiszen az ott tevékenykedő iszlamisták követhetik a Hamász példáját, és megkísérelhetik a hatalom megragadását.

Simon Peresz államfővé választásával szerdán egyértelműen békepárti politikus került Izrael élére. A 83 éves egykori kormányfő a mérsékelt izraeliek szószólója, a palesztinokkal való megbékélés híve. A történelem fintora, hogy a politikai pályája csúcsára érkezett


Peresznek a túloldalon nincs tárgyalópartnere.

A mérsékelt és megegyezési szándékát már korábban bizonyító Mahmúd Abbász elnökkel tárgyalhatna ugyan – ám Abbász már legföljebb csak Ciszjordánia nevében szólhatna, a gázai lakosság nevében már nem.

Forrás: MTI/Dorogman László, MTI/AP/Reuters/AFP/dpa

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS