2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elkúrt államok topja

B. D. T. B. D. T. 2007. június 20. 10:33, utolsó frissítés: 2007. június 19. 20:56

Az első hely nem dicsőség: Szudán és Irak a leginstabilabb ország a Foreign Policy és a Fund for Peace tanulmánya szerint. Mivel #b#a sikertelenség fertőző#/b#, szomszédaik sem állnak sokkal jobban.





A neves világpolitikai magazin és a globális konfliktusdiagnózissal és -menedzsmenttel foglalkozó szervezet június 18-án hozta nyilvánosságra idei feketelistáját a legsikertelenebb országokról. A Failed States Index (FSI) 2007-es verziója 177 országot rangsorol.

A legsikertelenebb ország Szudán, ahol több mint 200 ezer ember halt meg és mintegy kétmillió vált földönfutóvá a Darfúr tartományban zajló polgárháború következtében.

A feketelista első tíz állama közt nyolc afrikai ország szerepel. Irak a második, Afganisztán – a terrorizmus elleni küzdelem másik színtere – pedig a nyolcadik helyen áll a listán. A tanulmány szerint Irak és Afganisztán állapota mutatja, hogy a több milliárd dolláros fejlesztési segélyek hiábavalónak bizonyulhatnak, ha az országban nincs működő kormányzat és megbízható vezetés.


Instabilitási mutatók

A mutatót meghatározó szempontok között a legjelentősebb, hogy a kormány mennyire képes érvényesíteni fennhatóságát az ország területén és hogy birtokolja-e az erőszak alkalmazásának monopóliumát.



Dominó-effektus

A modern kor axiómája, hogy a távolság immár nem számít: a rivális szekták öldöklése kihat a részvénypiacra a földgolyó túlsó felén, egy “anarchikus” város bazárjában megvásárolható fegyver a világhatalmakat veszélyezteti, egy szeszélyes, bigott vezető nemcsak alattvalói millióinak keseríti meg az életét, hanem a nukleáris leszerelés nemzetközi egyezményét helyezheti hatályon kívül – vélik az elemzők értékelésükben.

A gyenge államok tehát nemcsak saját maguk és polgáraik számára jelentenek problémát, hanem mindenkinek, főképp a politikai és gazdasági ellenfelüknek számító országoknak.

Szudáni polgárháború és a szomszéd államokSzudáni polgárháború és a szomszéd államok


Nem véletlen, hogy a legsikertelenebb államok általában földrajzilag is közel állnak egymáshoz. A könnyen átjárható határok, a közös kulturális hagyományok, az alulfejlettség összeköt, az instabilitás pedig fertőző. A darfúri konfliktus valóságos dominóeffektust indított el.

A szudáni kormány Csádban és a Közép-Afrikai Köztársaságban is lázadókat támogat, a több százezer menekültnek pedig gyakorlatilag nincs hová menekülnie: a táborokban is dúl az erőszak. A Szomáliából menekülők elárasztották Etiópiát, Eritreát, Kenyát; az etióp csapatok inváziójával véget ért az iszlamista kormány idejében tapasztalt időleges stabilitás, és a háború destabilizálta Afrika szarvát.

A tálibok elleni harc egész Közép-Ázsiát instabilitással fenyegeti. Szomszédai, Pakisztán és Üzbegisztán az előző évben szerzett pontszámaikhoz képest kevés javulást is mutattak. Ami igazán rettegésbe taszítja a szomszédokat, az az afgán rekord máktermés: az illegális heroinüzemek, a drogkereskedelem a rend összeomlásával, a bűntények szaporodásával fenyeget, drogfüggőkkel és AIDS-betegekkel árasztva el a posztszovjet térséget.

Rossz vezetés

2006-ban semmi jel nem mutatott arra, hogy a világ a béke és a stabilitás útján haladna: ez főleg Szudánra és Irakra igaz, amelyek a teljes összeomlás szélén állnak. Az öt legrosszabbul teljesítő állam közül háromban – Szudánban, Csádban és Zimbabwéban – az államelnök/diktátor immár több mint 15 éve gyakorolja hatalmát.

A rossz vezetés gyakran katasztrofálisabb következményekkel jár egy államra, mint bármi más negatív tényező; ugyanígy fordítva is érvényes lehet a képlet: a három éve hivatalba lépett indonéz államfőnek sikerült a cunami és korrupció sújtotta országot talpraállítania, és az Acer tartományi lázadókkal is békemegállapodást kötött – sorolták az eredményeket a jelentés készítői.

A rossz kormányzat, a vezető személye néha A rossz kormányzat, a vezető személye néha "halálosabb döfést" ad, mint egy külső ellenséggel vívott háború, és jobban befolyásolja az adott ország gazdasági sikerességét és stabilitását, mint egy természeti katasztrófa


Vallási intolerancia

Az instabil államok másik gyakori tünete a vallási intolerancia. A vallási kisebbségek üldözése Bangladesben, Burmában, Iránban, Üzbegisztánban hívők millióit félemlíti meg és mélyíti a szakadékot állampolgárok csoportjai között.

A kedvezőtlen környezeti változások, természeti katasztrófák kezelésének képtelensége erős korrelációban van az instabilitás egyéb tényezőivel: az áradások, aszályok, az ivóvízhiány, a rossz termés általában a leggyengébbeket érinti a legsúlyosabban.

Afganisztáni háború és a szomszédokra gyakorolt befolyás
<br />
<i>(az ábrák forrásai: foreignpolicy.com)</i>Afganisztáni háború és a szomszédokra gyakorolt befolyás
(az ábrák forrásai: foreignpolicy.com)


“Hasadt személyiség”

A hasadt személyiségű államok a felszínen stabil, békés, gazdaságilag fejlett térségek. A hatvan leginstabilabb államból mintegy tucatnyiban azonban párhuzamos államok szerveződnek az instabilitás jeleként: Abházia, Dél-Oszétia párhuzamos kormányzati struktúrákat épített ki a “gazdaállammal”, Grúziával; Kolumbiában a kábítószerkereskedelmet befolyása alatt tartó Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) az ország Svájc nagyságú részét tartja ellenőrzése alatt, megadóztatva a kokatermesztőket, és abból finanszírozva a terrorakciókat.

E szeparatista törekvésekkel szemben a kormányzatok gyakran véres áldozatokkal és óriási anyagi veszteséggel járó ellenhadjáratba kezdenek, ami hosszú évekre polgárháborúba taszítja az országokat (pl. Srí Lanka és a tamil kisebbség évek óta elhúzódó konfliktusa).




Forrás: foreignpolicy.com, fundforpeace.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS