2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi köze a lengyel áldozatnak az EU-csúcshoz?

szerk. 2007. június 22. 14:34, utolsó frissítés: 14:34

Azért kell Lengyelországnak erős pozíció az EU-ban, mert ha nem lett volna a világháború, 66 millió lakosa lenne, mondta Jaroslaw Kaczynski. A nyilatkozat feldobta a hangulatot Brüsszelben.






A jelenleg érvényes szavazati rendszer
középtávú meghosszabbítását javasolta Lengyelország az Európai Unió tagországainak brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján pénteken – szivárgott ki az EU-csúcsról.

Varsó azt szeretné elérni, hogy a jövő évtized végéig (akár 2020-ig) maradjon érvényben a nizzai szerződésben meghatározott döntéshozatali rend, amely az ország számára jóval kedvezőbb az új szerződésbe foglalni kívántnál. Ez ugyanakkor a korábbi állásfoglalások szerint aligha találkozik azon tagállamok elképzeléseivel, amelyek ellenzik az alkotmányos szerződés kidolgozása során elfogadott szavazási rend újratárgyalását.


A lengyel delegáció állítólag több más javaslatot is előkészített, amelyek célja, hogy elmozdítsák a holtpontról a kompromisszumkeresést.

>> Merkel Kaczynskit gyomrozza, de előrelépés nincs >>


Lengyelország az egyetlen EU-tagállam, amely szeretné elérni, hogy változtassák meg a 18 tagállam által már ratifikált EU-alkotmányban elképzelt döntéshozatali rendszert, mert az hátrányosabb számára, mint a nizzai szerződés, amely viszont túlreprezentációt jelent Varsónak. A szavazati rendszer problémájának áthidalásaként felvetődött, hogy kivételes esetben a szerződésesnél kisebb arányú ellenzés is elég legyen egy döntés megakadályozásához.

Angela Merkel német kancellár és Lech Kaczynski lengyel elnök a sajtónak mosolyogAngela Merkel német kancellár és Lech Kaczynski lengyel elnök a sajtónak mosolyog


Ide kapcsolódik a csúcs első botrányos nyilatkozata:

Jaroslaw Kaczynski
lengyel kormányfő a varsói rádiónak arról beszélt, hogy ha nem lett volna a világháborús emberveszteség, akkor ma Lengyelországnak nem 38, hanem 66 millió lakosa lenne, és ez a hipotézis indokolja a lengyel igényt a nagyobb szavazati arányra az Európai Tanácsban.

A kijelentésre elképedéssel vegyes felháborodással reagáltak német politikusok és napilapok. "Csak derültséggel lehetne nyugtázni a Kaczynski-fivérek ötletgazdagságát, ha nem volna olyan borús az EU fejlődése, ami főleg a Varsóból érkező orvlövéseknek köszönhető. Csakhogy a helyzet komoly: a lengyel vezetés szó szerint érti azt, amit mond. A történelmi traumák iránti teljes megértéssel együtt is: ez a varsói érvelés végleg kiveri a biztosítékot" – írja például a mainzi Allgemeine Zeitung.

A csúcstalálkozón péntek délelőtt kétoldalú egyeztetések zajlottak, az elnöklő Angela Merkel német kancellár a "problémás" országok vezetőivel, a lengyel államfővel, a brit és a holland miniszterelnökkel, a cseh kormányfővel, valamint az Európai Parlament elnökével konzultált.

Eközben tovább bonyolódott a vita: Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke csütörtök este a figyelmeztette a tagországok állam- és kormányfőit, hogy az általa vezetett testület nem fogja jóváhagyni, ha az EU-alkotmány utódaként


egy felvizezett, számos kulcskérdésben visszalépést jelentő szöveg születne.

A hagyományoknak megfelelően az EU-csúcsok első napirendi pontja mindig az állam- és kormányfők, valamint az Európai Parlament elnökének találkozója. Ezen a megbeszélésen Pöttering nagyon egyértelműen beszélt: például az EP ragaszkodik az EU alapjogi chartájának kötelező jellegéhez, a minősített többségi döntéshozatalnál alkalmazandó "kettős többség" elvének meghagyásához, s ahhoz, hogy a jövendő szerződés ismerje el a közösségi jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályok felett.

Közölte: ha az eredeti alkotmányban szereplő, a döntéshozatalt, a szervezet működését könnyítő reformokat nem hajtják végre, akkor az Európai Parlament – Horvátország esetleges csatlakozását kivéve –további EU-bővítéseket nem tud jóváhagyni.

Az Európai Parlament annak idején, 2005. januárjában óriási többséggel hagyta jóvá az eredeti EU-alkotmányt. Ez a szavazás azonban csak szimbolikus jelentőségű volt: az ilyen jellegű szerződések ratifikálása a nemzeti parlamentek feladata, az EP itt csak véleményt mondhat, más jogköre nincs.

Ahhoz viszont szakértők szerint már szükség van az Európai Parlament jóváhagyására (azaz itt a testületnek vétójoga van), hogy a tagállamok kormányközi konferenciát hívhassanak össze.


Márpedig a jelenlegi terv éppen az,

hogy ha a brüsszeli csúcson megállapodás születik az EU-alkotmány utódjának szánt új szerződés alapjairól, akkor a végleges szövegezést egy ilyen konferencia végezné 2007 második felében. Pöttering sürgette, hogy ha lesz ilyen konferencia, annak munkájában az Európai Parlament is aktívan részt vehessen majd.

A német konzervatív politikus elmondta: azt akarta jelezni, hogy az Európai Unióban nem csak "minimalista" országok vannak (azaz olyanok, amelyek az integrációs folyamat lassításában, leállításában érdekeltek), hanem olyanok is, akik az együttműködés mélyítését akarják. Sőt, ez utóbbiak vannak többen – mondta, utalva arra, hogy az eredeti alkotmányt a 27-ből 18 tagállam ratifikálta.

Különben Merkel, az EU soros elnöke az első napot záró késő esti sajtóértekezletén azt mondta, egyelőre nem tud eredményekről beszámolni.

Az állam- és kormányfők csütörtök este munkavacsorát tartottak. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet elnöke a vacsoráról távozva azt mondta az őt faggató újságíróknak, hogy "a légkör jó volt, de ami a többit illeti,


én nem tapasztaltam nagyon nagy előrelépést".

Matti Vanhanen finn miniszterelnök szerint a kulcsországok közül egyik sem mozdult el eddigi álláspontjáról, s ezért ő egy kicsit pesszimistán látja a megállapodás esélyét. Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője pedig szintén arról beszélt, hogy egyelőre nincs sok jele az elmozdulásnak. De figyelmeztetett: nem csak nekik vannak ellenvetéseik, hanem a hollandoknak, a lengyeleknek, a franciáknak és még másoknak is, azaz Nagy-Britannia nincs elszigetelt helyzetben.

Ami egyébként a franciákat illeti, Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtökön külön tárgyalást folytatott José Luis Zapatero spanyol és Romano Prodi olasz miniszterelnökkel. A hármas megbeszélésnek az volt a célja, hogy közösen segítsék a német EU-elnökséget a vitás ügyek rendezésében.

Így például a három ország állítólag kész lenne belemenni abba, hogy Nagy-Britannia ne vegyen részt az EU alapjogi chartájában (London ellenzi, hogy ez a dokumentum brit földön is kötelező legyen). Ugyanakkor ami a közös EU-külügyminiszteri poszt létrehozását illeti (ez ismét csak vörös posztó a britek számára), Párizs, Madrid és Róma elutasít bármiféle meghátrálást, s legfeljebb azt tartja elképzelhetőnek, hogy új nevet adjanak e tisztségnek.




Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS