2019. szeptember 18. szerdaDiána
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Júliusban elkezdődhet a „reformszerződés” részleteinek kidolgozása

szerk. 2007. június 23. 12:32, utolsó frissítés: 12:21

Megerősödik az EU-külképviselet, a vétójog helyébe kettős többségi döntéshozatali rendszer lép. Elismerik a nemzeti kisebbségi jogokat is.





36 órás, maratoni vita után megállapodás született szombat hajnalban Brüsszelben egy, az alkotmányos szerződést helyettesítő tervezetről. Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozóján a résztvevők egy kormányközi konferencia összehívásában és pontos mandátumában egyeztek meg.

Az egyezség nyomán a tagállamok kormányai várhatóan júliusban elkezdhetik a részletek kidolgozását, és miután alapvetően egy már meglévő szövegre építenek,


két-három hónap alatt a munka be is fejeződhet,

hogy aztán 2009-ben, a következő európai parlamenti választás előtt életbe lépjen.

Fontos különbség a korábban elbukott alkotmány és az immár reformszerződésnek hívott új dokumentum között, hogy arról valószínűleg egyetlen tagállamban sem kell népszavazást tartani.

A reformszerződés minden bizonnyal rendelkezik majd arról, hogy két és fél éves rotációval létrehozzák az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget a politikai ügyek intézésére. A kül- és biztonságpolitikai képviselet ellátására ugyancsak létrejön egy önálló csúcsdiplomáciai poszt, ennek betöltőjét azonban az alkotmányban szereplő tervekkel ellentétben nem uniós külügyminiszternek hívják majd, hanem várhatóan főképviselőnek.

Angela Merkel német kancellár 
<br />
nehéz esettel: Tony Blair
brit miniszterelnökkel és Lech
Kaczynski lengyel elnökkel a
brüsszeli EU-csúcson. Fotó: Reuters" title="Angela Merkel német kancellár
"családi fotóra" készül a két
nehéz esettel: Tony Blair
brit miniszterelnökkel és Lech
Kaczynski lengyel elnökkel a
brüsszeli EU-csúcson. Fotó: Reuters" >Angela Merkel német kancellár
"családi fotóra" készül a két
nehéz esettel: Tony Blair
brit miniszterelnökkel és Lech
Kaczynski lengyel elnökkel a
brüsszeli EU-csúcson. Fotó: Reuters
Szerződéses része lesz a joganyagnak az alapvető jogokat biztosító uniós charta, bár a brüsszeli kompromisszumnak megfelelően annak tartalma jogi kötelezettséget egy tagország, Nagy-Britannia számára nem jelent. Fontos, hogy az Európai Unió elismeri benne a Magyarország által kezdeményezett kisebbségi, s ezen belül


a nemzeti kisebbségi jogokat.

A bel- és igazságügyi politikában az évtized végétől több területre kiterjesztik a minősített többségű döntést, azaz csökkentik a vétójog használatát.

Új, úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszer lép életbe - igaz, csak 2014-től kezdve, és teljes egészében csupán 2017-ben.

Az átmeneti idő alatt, ha egy ország kéri, a minősített többségű döntésnél a nizzai elv szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni.

A közös energiapolitika, illetve az energiaügyi szolidaritás ugyancsak helyet kap az új dokumentumban, akárcsak az uniós belső piac versenyének kiteljesedése és


a szociális védelem kiterjesztése.

Az intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjön. Az unióhoz újonnan csatlakozó országoknak azonban továbbra is teljesíteniük kell az ehhez még a múlt évtized elején megszabott kritériumokat.

A kompromisszum létrejöttét sokáig a lengyel ellenkezés gátolta, mert Varsó szerint az új egyezménytervezet eredeti változata Németországot túlságosan nagy jogkörrel ruházta volna fel az unió döntéshozatali rendszerét illetően, miközben a jelenlegi kedvező lengyel szavazati súlyt rontotta volna.

A tagországok végül hozzájárultak, hogy az új szavazati rendszer teljes egészében csak tíz év múlva, 2017-ben lépjen életbe, emellett Varsó további engedményeket is kapott, például ígéretet arra, hogy energiaügyi válság idején


a többi tagország "szolidáris" lesz vele,

segítségére siet. A megállapodást a lengyel-német vita lezárultát követően tovább hátráltatta, hogy több tagország túlzottnak tartotta azokat a engedményeket, amelyeket az utolsó szövegváltozat néhány más kétkedő államnak - elsősorban Nagy-Britanniának és Hollandiának - nyújtott.

Nicholas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatónNicholas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatón


A tárgyalások során London sikerrel harcolt azért, hogy felmentést kapjon az EU alapjogi chartájának kötelező alkalmazása alól, Hollandia pedig a nemzeti parlamentek uniós szerepének növelését illetően ért el előrelépést. Mindketten azzal érveltek, hogy kéréseik teljesítésével elkerülhetővé válik egy újabb népszavazás a leendő új szerződésről és egy esetleges újabb kudarc.

Franciaország - amelynek lakossága két éve a hollandokhoz hasonlóan elutasította az alkotmányt - egyebek között az uniós belső piacon folyó verseny zavartalanságának kötelezettségét "hárította el" az egyeztetésen, lehetőséget nyerve esetleges


állami védőintézkedések végrehajtására.

Az EU-nak szüksége van új alapszerződésre ahhoz, hogy a sok tekintetben még mindössze hat országosra tervezett intézményrendszere ennek akár ötszörös taglétszámával is működőképes legyen, és készen álljon a jelenlegi 27 mellé további új tagok befogadására.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS