2020. január 23. csütörtökZelma, Rajmund
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Választások: az Orbán-Nastase paktum dönt?

összeállította:Sipos Géza 2002. január 22. 14:15, utolsó frissítés: 14:15

3%-nyi előnnyel vezeti a magyarországi népszerűségi listát az MSZP a Szonda Ipsos januári felmérése szerint. Három közvéleménykutató másfél évnyi adatait összegezve viszont nem biztos, hogy egyúttal fordul is a kocka.




5%-kal kevésbé népszerű a Fidesz-MDF lista a magyarországi választókorú lakosság körében -- áll a Szonda-Ipsos (SzI) közvéleménykutató intézet jelentésében, melyet a Népszabadság közöl. Az MSZP a szavazatok 25%-ra számíthat az SzI felmérése szerint, előnyük így 3%, mely a szokásos statisztikai hibahatáron mozog. Az SZDSZ 6, a MIÉP 5%-ra számíthat.

Úgy tűnik, a kormányzat lakossági megítélésének nemigen használt az Orbán-Nastase megegyezés és a körülötte kialakult vita, a Fidesz-MDF lista támogatottsága ugyanis egy hónap alatt a választókorúakon belül 27%-ról 22-re csökkent -- állítja jelentésében az SzI.

Méréseik szerint több, az ügyben érintett Fidesz-politikusnak is esett lett a népszerűségi indexe. A biztos pártválasztók körében 4%-ot (42-38) veszített a vezető kormánypárt. Így a biztos pártválasztók körében az állás most 6%-os MSZP-vezetést mutat.


800 ezer választó bizonytalan

A választópolgárok 22%-a még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni vagy sem. Többségük főképpen a két nagy párt valamelyikét választaná: 26% az MSZP-t, 24 pedig a Fideszt. A közvéleménykutató szerint így az elsőségért versengő pártoknak a bizonytalanok körében van 5-5%nyi (nagyjából négy-négyszázezernyi szavazatot jelentő) tartaléka. Ennek az a feltétele, hogy e csoport tagjai végül is a részvétel mellett döntsenek. Ugyancsak tartalékot jelenthetnek azok a választópolgárok, akik a részvételükben bizonyosak, de még nem tudják, hogy melyik pártot válasszák.

A biztos részvételt ígérők 24%-a tartozik ide, akik jelenleg a választókorú népesség nagyjából tíz százalékát teszik ki, azaz körülbelül nyolcszázezren vannak. Minden jel és számítás arra utal, hogy ők is döntően a két párt felé orientálódnak, nagyjából azonos arányban.


És melyek a trendek?


A Szonda Ipsos ma közölt felmérését érdemes összevetni a Tárki közvéleménykutató intézet honlapján közölt összesített adatokkal, ahol négy magyarországi közvéleménykutató, a Gallup, a Medián, a Szonda Ipsos és a Tárki 2000 áprilisa és 2001 december közötti pártnépszerűségi adatait jelzi a grafikon. (Az alábbi átlagszámításban a Medián eredményeit nem vehettük figyelembe, mert adatai hiányosan jelennek meg).



Átlagot számolva, a Magyar Szocialista Párt népszerűsége így alakult 2000 áprilisa és 2001 novembere között: 2000 elején a teljes lakosság körében 25% volt a párt népszerűsége, a biztos pártválasztók körében 45%. 2001 decemberére kisebb-nagyobb mozgásokkal az adatok 23,3%, illetve 39%-ra módosultak, amely enyhe népszerűség-esést jelent.

A Fidesz népszerűsége 2000 áprilisában a teljes magyarországi lakosság körében 20, a biztos pártválasztók körében 34% volt. 2001 decemberére a Gallup, a Szonda Ipsos és a Tárki eredményeiből átlagolva az eredmény 27 és 45%. A Fidesz népszerűsége tehát 21 hónap alatt, 2001 decemberéig 7-9%-nyit emelkedett.

Nem eldöntött kérdés tehát, hogy a fordulópontot a december végi Orbán-Nastase megállapodás után fellángolt vita hozza. E kérdésre majd a másik három közvélemény-kutató januári és februári mérési eredményeinek alapján lehet megbízhatóbban válaszolni.


Inkább helyeslik a kedvezménytörvényt

A Gallup Intézet 2001 decemberében a kedvezménytörvényről is készített felmérést. A cég honlapján közölt összefoglaló szerint az értékelő véleménnyel rendelkezőknek az 53%-a kifejezetten helyeselte vagy inkább helyeselte a kedvezménytörvényt. (Ezen belül 15% az aki kifejezetten helyesli, nagyon egyetért vele, 38% inkább helyesli és egyetért vele). A véleménnyel rendelkezők 27%-a inkább ellenzi, és 20% pedig egyáltalán nem ért a törvénnyel egyet.

A magyar-román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a szerint a megállapodás súlyos hiba, a magyar érdekek elárulása volt, 32% szerint hibás lépés volt, de nem veszélyezteti Magyarország érdekeit.

Hozzávetőlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a ésszerű kompromisszumnak értékelte, amely lehetővé tette, hogy a romániai magyarok igénybe vehessék a kedvezményeket. A megkérdezettek 6%-a szerint a megállapodás a magyar külpolitika egyértelmű sikere volt.


A miniszterelnöki megállapodás megítélése a Gallup jelentése szerint a pártpreferenciák szerint változik. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az aláírást.

A bizonytalanok közül 15%, a FIDESZ-MDF támogatói közül pedig csak 7 százalék osztja ezt az értékelést. A Fidesz-MDF listára szavazók fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a)ésszerű kompromisszumnak ítéli meg a megegyezést.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS