2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Alternatív energiatérképet ad a befektetők kezébe Korodi

Bakk-Dávid Tímea kérdezett:Bakk-Dávid Tímea 2007. július 19. 18:50, utolsó frissítés: 15:45

A műanyag nem üveg, és #b#a bicikli nem szerves#/b#: a szelektív hulladékbegyűjtéssel és az újrahasznosítással nemcsak a tusványosi tábor, az ország sem áll túl jól.





Korodi Attila környezetvédelmi és fenntartható fejlődési miniszterrel a 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtök délelőtti, energiaválságról szóló kerekasztala után beszélgettünk.

A miniszter bejelentette, hamarosan az alternatív energiaipari befektetések iránt érdeklődők rendelkezésére bocsátanak egy egész Romániát lefedő szél- és napenergiatérképet. Ezen pontosan feltüntetik azokat a zónákat, amelyek potenciális helyszínei lehetnek az említett energiaformákat felhasználó beruházásoknak.

Korodi Attila TusványosonKorodi Attila Tusványoson



Transindex:
Mikor válik hozzáférhetővé az előadásodban említett alternatív energiatérkép?

Korodi Attila:
– Jövő héten mindkét térképet sajtókonferencia keretében bemutatjuk és az újságírók rendelkezésére bocsátjuk. Ezek nem négyzetméterekre, hanem régiókra bontva ábrázolják azokat a zónákat, amelyek a legértékesebb források lehetnek, ahonnan a legtöbbet lehetne nyerni a nap- és szélenergiából.


A szelektív hulladékgyűjtés “tüneteivel” a táborban is találkoztam, mikor várható előrelépés országos szinten? A szelektív hulladékgyűjtés a feldolgozás nélkül nem sokat ér…

– A műanyag és papírhulladékokról beszélve – főleg a műanyagfóliára vagy a PET-palackokra gondolok – Romániának szerencsére már van elég kapacitása arra, hogy ezeket újrahasznosítsa. Működik olyan üzem is az országban, ahol a PET-palackból műgyapotot vagy műszálakat gyártanak igen jó minőségben, amelyeket az autóhuzat- vagy ruhagyártásban is felhasználnak. Ez nagyon jó. Amiben még fel kell zárkóznunk, az a begyűjtési rendszer.

Az idei Tusványoson a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló fekete szemeteszacskók egy része már második nap eltűntAz idei Tusványoson a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló fekete szemeteszacskók egy része már második nap eltűnt


...vagy más rendeltetést kapott...vagy más rendeltetést kapott


Jelenleg úgy számoljuk, hogy 86 kisrégió van Romániában; vidéki települések közös projektjeiről van szó, ezekben jövő év végéig be fog fejeződni a szelektív hulladékbegyűjtő rendszer kiépítése, ami nagyon nagy előrelépés lesz. Az elkövetkező hét évben pedig 15 megyében tervezzük hasonló infrastuktúra teljeskörű kiépítését.

Ami szerencsés, hogy magánvállalatok részéről egyre sűrűbbek az ilyen jellegű beruházások, viszont mindezt figyelembe véve nem szabad elfelejteni, hogy nem potyára van Romániának 2015-ig átmeneti időszaka a hulladékgazdálkodás területén, hiszen bármekkora erőforrásokat mozgatunk is meg, olyan a ritmusa ezeknek a beruházásoknak, hogy minden nem oldódik meg egyszerre. A felzárkózás, hiába cselekszünk naponta, hosszas lesz.


Ezt csak nehezíti, hogy nemcsak a politikai döntéseken és projekteken, hanem az embereken is múlik...

– Nagyon sok múlik az embereken, igazából a felzárkózás azt fogja jelenteni, hogy az infrastrukturális beruházások lezárulnak, és addig az időpontig Romániának el kell érnie például a csomagolóanyagok terén a 60%-os újrahasznosítottsági kötelezettségi szintet.

Ez már nemcsak az infrastruktúrán múlik, hanem azon is, hogy az emberek mennyire képesek takarékosan vásárolni, és mennyire képesek a hulladékokat is úgy tisztán tartani, hogy azok könnyen visszakerüljenek az újrahasznosító rendszerekbe.


A tavaly a Transindexnek még államtitkárként adott nagyinterjúban említetted, hogy a 2005-2007-es országos klímaváltozási stratégia része egy lakossági nevelési program. Abból mi valósult meg?


– Sajnos a kormányváltás következtében semmi. Az akkori integrációs minisztérium kiharcolta magának, hogy ő legyen a klímaváltozásos kampány lefolytatója, arra hivatkozva, hogy az európai ügy. Aztán az el is halt, nem foglalkoztak ezzel.

Amit mi saját erőforrásokból tettünk, és ennek elég jó volt a médiavisszhangja is, hogy a minisztériumban egyre több olyan eszköztárat használunk, amely figyelemfelkeltő, amely az embereknek jelzi azt, hogy itt léteznek olyan gesztusok, olyan magatartásformák, amelyekkel megfelelően tudunk akár naponta cselekedni a klímaváltozás csökkentése érdekében.

A legfontosabb pedig, hogy elindítottuk azt a zöld közbeszerzési útmutatót, amely a prefektúrákon keresztül a megyei és a helyi önkormányzatokhoz is eljutott, és ami alapján minden intézmény tud dönteni a saját energiatakarékossági intézkedéseiről: energiatakarékos illemhelyiségek, számítógépek stb. beszerzéséről a közigazgatás épületeiben. Ilyen kezdeményezések tehát elindultak, és szerintem eredményesek lesznek.


Ennek a figyelemfelkeltésnek a része az is, hogy biciklivel és bioetanolos autóval jársz…


– Igen, egyértelműen. Az egy dolog, hogy a szokásaimnak ez a magatartás már korábban is része volt, de az, hogy öltönyben, biciklivel megjelentem Bukarest utcáin, egyértelműen a figyelemfelkeltés egyik része. Jó élmény végigbiciklizni a fővároson úgy, hogy az emberek tudják, ki az, aki a nyeregben ül, és jó érzés más biciklisekkel találkozni Bukarestben.

Én azt hiszem, hogy annak a gesztusnak, amit új miniszterlként tettem, nagyon jól átment az üzenete, és mindenki rájött, hogy hoppá, itt azért csak van valami gond: ha egy miniszter nem sötétkék limuzinban, hanem biciklivel jár, az azt jelenti, valami történik.


Iskolai programok is lesznek?

– Iskolai programok a klímaváltozásról még nem lesznek. Most elemzés alatt áll az oktatási minisztériumban egy tanulmánykötet, amelyet Nagyváradon állítottak elő környezetvédelem tematikában, ennek van klímaváltozásos eleme is a vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, energiatakarékosság szempontjából, viszont egyelőre várjuk a visszajelzést, hogy ebből mit lehet beépíteni az iskolai tantervbe.


Ez egy tankönyv?

– Igen. Már fél éve véleményezési fázisban van az oktatási minisztériumban.


A minisztérium neve megváltozott, kikerült a vízgazdálkodás, és bekerült a fenntartható fejlődés – mit jelent számodra a fenntartható fejlődés “filozófiája”?

– Egyértelműen azt, hogy ne úgy fejlődjön az ország, hogy a profit és a fizetések legyenek a legfontosabbak, hanem mindaz, ami a környezetünkben történik, kiszámítható és a környezet számára kíméletes legyen. Egy nagyon primér energiaforrásokon alapuló gazdaság, a nagyon fogyasztói társadalmi berendezkedés az ország kárára fog válni.

Mi jelenleg a minisztériumban átírjuk az 1999-es fenntartható fejlesztési stratégiát, és olyan konkrét elemeket próbálunk belevinni, amellyel ez mérhetővé és követhetővé válik az egyes szaktárcák számára.

Apropó, környezetvédelem: a délelőtti főelőadás vége felé, 13 óra tájban szemtanúk szerint hatalmas, szennyeződésnek tűnő, ismeretlen eredetű piros folt vonult végig az Olton, a tusnádi szabadegyetem fősátora mögött <i>(fotó: Szász Péter)</i>Apropó, környezetvédelem: a délelőtti főelőadás vége felé, 13 óra tájban szemtanúk szerint hatalmas, szennyeződésnek tűnő, ismeretlen eredetű piros folt vonult végig az Olton, a tusnádi szabadegyetem fősátora mögött (fotó: Szász Péter)


A lakosságot milyen eszközökkel lehet ösztönözni arra, hogy a mindennapokban, akkor is, amikor házat épít, inkább a környezetbarát megoldásokat válassza?

– Folyamatosan azon ügyködöm és lobbizom, hogy például az autóregisztrációs adóból befolyó összeg – ami egyértelműen a széndioxid-kibocsátás függvénye – olyan projektekbe kerüljön direkt módon vissza, amelyek a klímaváltozás csökkentéséhez járulnak hozzá.

Ezek közé tartozik a széndioxid-kibocsátás csökkentését elősegítő erdősítés, parkosítás, az autópark-felújítási program kiszélesítése, valamint az alternatív energiaforrások használatának finanszírozása a lakosság körében is. Ez egy meccs a kormányon belül, amelyet még nem nyertem meg, de dolgozunk rajta.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS