2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Pénzelosztáson kapnak majd hajba az RMDSZ-EMNT tárgyalásokon

Kiss Botond István 2007. augusztus 06. 14:01, utolsó frissítés: 13:38

Melyek a Markó és Tőkés által Kolozsváron kicserélt „kívánságlista” közös elemei? És mi az, ami valószínűleg patthelyzetet teremt majd? #b#Elemzés.#/b#






Markó, Tőkéssel ellentétben nem „rendszerváltást” akar az erdélyi magyar közéletben, hanem „szemléletváltást” - ebből érdemes kiindulni, ha össze akarjuk hasonlítani azt a két dokumentumot, melyet július 30-án a kolozsvári Diakóniai Központban kicseréltek a felek.

Mindkét fél tárgyalópozíciójának és a hazai politika színterén elfoglalt helyzetének megfelelően állított feltételeket a programtervezetekben. Az RMDSZ Közös nemzeti célokért c. dokumentumában olyan célok szerepelnek, melyek az erdélyi magyar képviseletben kialakult



status quo-t igyekeznek fenntartani:

bár kimondja, hogy a választók akaratának megfelelő közös listát kell állítani – ez elsősorban Tőkés RMDSZ EP-választási listáján való szereplésére vonatkozik – az EMNT elvárás-listáján megjelenő sarkalatos kérdésekben, mint például a pluralizmus biztosítása a romániai magyar közéletben, a játékszabályok megváltoztatása és a közpénzek elosztása, a célok nem egyeznek.

Az EMNT saját, Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért című programjában az olyan, átideologizált célok mellett, mint a székelyföldi területi autonómia vagy csángóügy, ellenzéki szerepéhez híven, az erdélyi magyar politikai erőviszonyok átrajzolását, hatalommegosztást a képviseletben és az RMDSZ által működtetett


forráselosztási rendszerben való részvételt követeli.

A két dokumentumban közösek a stratégiai célok. Ilyen például a kisebbségek jogállását szabályozó és parlamenti szakbizottságokban 2005 óta elakadt kisebbségi törvénytervezet elfogadtatása. Ez azért érdeke mindkét félnek, mert egyrészt az RMDSZ kezdeményezéseként született dokumentumról van szó, másrészt a törvénytervezet korábbi változatai az EMNT céljai között szereplő kulturális autonómia paragrafust is tartalmazták.

A kolozsvári Markó-Tőkés találkozó összefoglalója:


>> Nem kötöttek házasságot: "még ismerkedniük kell" >>

Az RMDSZ jelenlegi dokumentumában természetesnek nevezi a kulturális autonómiát szabályozó rész visszaiktatását a kisebbségi törvénytervezetbe. Annak ellenére, hogy a parlamenti tárgyalások során a román pártok képviselői a kisebbségi törvénytervezet felhígítását követték, és így „kikoptatták” a kulturális autonómia paragrafust.


A székelyföldi területi autonómia ügye

egy másik olyan átideologizált cél, mely mindkét tárgyaló fél programjában szerepel, így várhatóan nem szül majd vitát. Az EMNT és SZNT egyedüli, konkrétan vállalt célkitűzése az erdélyi magyar autonómia ügyének képviselete.

Az RMDSZ, ha kormányzati szerepkörében Bukarestben nem is képviselte Székelyföld területi autonómiáját, kampányszlogenként következetesen használta.

Elnöki kézfogás a Diakóniai központban. Hogyan tovább?Elnöki kézfogás a Diakóniai központban. Hogyan tovább?


A tárgyalásokon várhatóan arra fog hivatkozni az RMDSZ, hogy programjában eddig is szerepelt az erdélyi magyar önrendelkezés ügye. Az autonómia kérdésben a tárgyalások során azért is lesz könnyű kiegyeznie a két tábornak, mivel nem konkrét megvalósíthatósági, technikai feltételekről, hanem


elvi szinten, az autonómia képviseletéről tárgyalnak.

Az anyanyelvű oktatás és nyilvános nyelvhasználat tekintetében az RMDSZ és EMNT programja majdnem teljességgel egyezik. Az EMNT kérését, a Sapientia EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációját az RMDSZ eddig is támogatta, ezen belül nézeteltérés a tárgyalópartnerek között nem valószínű. Emellett a Tőkésék által kért és RMDSZ dokumentumban szereplő felekezeti oktatás sem vitás ügy, mivel a két tábor érdekei itt fedik egymást. Az önálló magyar karok létrehozása a jelenlegi Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és


az önálló magyar állami egyetem visszaállítása/létrehozása

- egy másik közös stratégiai cél. A restítuciós törvény alkalmazása és az állami tulajdonban lévő, elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása mindkét tábor – RMDSZ és EMNT – dokumentumában is szerepel; valószínűsíthetően ez sem jelent majd konfliktust a tárgyalások alkalmával.

„A köztisztviselők átvilágítása, és az átvilágítást tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén”, vagyis más néven a lusztrációs törvény – az első olyan programpont az EMNT és SZNT dokumentumában, mely rávilágít az RMDSZ és EMNT közjogi státusának különbségeire. Az EMNT és SZNT számára


a köztisztviselők átvilágításának nincs semmiféle tétje,

annál is inkább, hogy parlamenten kívüli alakulatokról van szó, amelyek nem vállalnak funkciókat állami intézményekben. Ezzel szemben az RMDSZ 17 éve a román pártrendszer részeként az államigazgatás egyik főszereplője, 1996-tól kormányzati szerepvállalása óta jelentős erőforrásokkal az állami bürokráciában.

Ilyen körülmények között természetes, hogy az RMDSZ-nek nem kézenfekvő feltételek nélkül elfogadni a köztisztviselők átvilágítását szabályozó törvényt. Erre egyébként precedens, és Eckstein Kovács Péter szenátor által gyakran hangoztatott érv, hogy az RMDSZ korábban nem szavazta meg a Macovei-féle Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvényt, amely egyelőre csak a közjogi személyiségek vagyonvizsgálatával, tehát korrupciós ügyeivel, nem pedig múlt rendszerbeli múltjával foglalkozik.

A legkényesebb kérdés a „közpénzek depolitizálása” címszó alatt futó forrásmegosztás. Ez egyrészt az eddig RMDSZ által működtetett közalapítványok civil kontroll alá való helyezését jelenti. Ráadásul az EMNT az eddigi pénzek elosztásának ellenőrzését is kéri. Ez utóbbi két pontról sejteni lehet, hogy az RMDSZ a tárgyalások során


világosan elutasítja majd azokat.

A párt által május 30-án előterjesztett dokumentumban sehol nem szerepel egy ilyen engedmény. Az RMDSZ, ha a jelenlegi helyzetben meg is osztja néhány, mindeddig birtokolt, szigorú értelemben vett politikai hatáskörét az EMNT-vel, a pénzelosztási rendszert várhatóan nem lesz hajlandó kiadni a kezéből.

Az EMNT által a feltételek között igényelt, érdekképviseletből származó vagyon, ergo Communitas-pénzek megosztásának kérdése patthelyzetet teremthet Tőkés és Markó stábja között. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy az RMDSZ közjogi státusával és kormányzati szereplésével megszerzett állami pénzeket megossza ellenzékével.

Markó, illetve Tőkés tárgyalócsoportja szerdán, augusztus 9-én találkozik; az RMDSZ-csapat tárgyalópozícióját pénzbeli és politikai erőforrások fölötti ellenőrző jogköre erősíti. Az EMNT és SZNT aduja Tőkés EP-választási esélye, ezt pedig a politika törvényszerűségeihez és ellenzéki szerepükhöz híven zsaroló-eszközként használják majd az RMDSZ-el szemben, további politikai és gazdasági erőforrások elnyeréséért.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS