2019. február 21. csütörtökEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kié az Északi-sark?

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. augusztus 13. 15:11, utolsó frissítés: 15:05

Kiújult a területvita, az oroszok zászlója kitűzve, Kanada katonai létesítményt épít, a dánok kutatókat küldtek, de az Egyesült Államok és Norvégia is pályázik a Föld még feltáratlan #b#kőolaj- és földgázkincs#/b#ének 25 százalékára.





A politika szolgálatába állított geológia és sarkkutatás 21. századi tétje nemcsak a területgyarapítás.

Moszkva 2001 óta követeli az ENSZ-től annak elismerését, hogy az Arktisz kétharmada - az Északi-sarkkal együtt - orosz felségterület. További négy ország - Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia - szintén jogot formál az Arktisz egyes részeire. Különböző tanulmányok szerint


ez a térség rejti magában

a Föld még feltáratlan kőolaj- és földgázkincsének 25 százalékát. A területi igényekre vonatkozóan egyelőre nincs kilátásban ENSZ-döntés. Oroszország legkésőbb 2010-ig vár döntést a világszervezettől saját igényét illetően.

Folytonos vonal: a hivatalosan elismert határvonal
<br />
Kék szaggatott vonal: a két ország közötti határsáv
<br />
Piros szaggatott vonal: az illető ország területéhez tartozó, a tengerparttól számított 370 kilométeren belüli tengeralatti terület határa
<br />
Szürkére satírozott terület: Oroszország területi igénye
<br />

<br />
<i>(forrás: BBC/University of Durham)</i>Folytonos vonal: a hivatalosan elismert határvonal
Kék szaggatott vonal: a két ország közötti határsáv
Piros szaggatott vonal: az illető ország területéhez tartozó, a tengerparttól számított 370 kilométeren belüli tengeralatti terület határa
Szürkére satírozott terület: Oroszország területi igénye

(forrás: BBC/University of Durham)


Kanada két új katonai létesítményt épít az Északi-sarkvidéken, hogy ezzel is alátámassza felségjogát a vitatott térségben - jelentette be pénteken az ország miniszterelnöke. Stephen Harper közölte: hazája új katonai kiképző központot és


mélyvízi kikötőt létesít a szóban forgó területen.

A kormányfői bejelentés alig egy héttel azután hangzott el, hogy Oroszország jelképesen igényt formált az Arktisz alatti - ásványkincsekben gazdag - tengerfenékre. Két mini-tengeralattjáró személyzete kitűzte az orosz nemzeti lobogót az Északi-sark alatti talapzatra.

Dánia a kanadai lépés előtt pár órával jelentette be, hogy vasárnap expedíciót indít a térségbe. A résztvevők feladata: kimutatni, hogy az észak-sarki Lomonoszov-hátság összeköttetésben van a (Dániához tartozó) Grönlanddal, azaz a sziget folytatása az Északi-sark alatti tengerfenéknek. Ebben az esetben Koppenhága a tengerjogi konvenció értelmében jogot formálhat a pólusig terjedő területre. Mint a dán közszolgálati rádió jelentette, az Oden jégtörőhajó a kora reggeli órákban indult el az észak-norvégiai Tromso kikötőjéből az Arktisz irányában.

A következő négy hét folyamán 45 dán és svéd tudósnak az lesz a feladata, hogy szeizmográfiai mérésekkel bizonyítékokat találjanak az Északi-sark kontinentális talapzata összeköttetésére a Dániához tartozó Grönland szigetével. A dán expedíciót már régóta tervbe vették, de a konkrét előkészületek csak egy hete indultak meg, miután az oroszok


jó 4000 méterrel a víz alatt felzászlózták a tengerfeneket.

Helge Sander dán kutatási, műszaki és tudományügyi miniszter "provokációnak" minősítette az orosz akciót. Dánia az orosz követeléssel szemben legkésőbb 2014-ig be akarja nyújtani saját adatait az ENSZ tengerjogi bizottságának.

Oroszország a zászlótűzés mellett ugyancsak azon fáradozik, hogy kutatási eredményekkel támassza alá területi igényeit. Tudósaik megkezdték a Lomonoszov-hátság vizsgálatát - jelentette az ITAR-TASZSZ Murmanszkból. Egy videokamerákkal felszerelt víz alatti szondát bocsátottak le a tengerfenék vizsgálatára. Oroszország azt akarja bebizonyítani, hogy a tengerfenék az orosz kontinentális talapzattal áll összeköttetésben.

Forrás: MTI/dpa/AP, BBC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS