2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lengyel Watergate? Inog a bársonyszék Kaczynski alatt

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. augusztus 20. 15:45, utolsó frissítés: 15:10

A leváltott koalíciós társak, nem meglepő módon, a miniszterelnök ellen fordultak. Állítólag olyan információik vannak, amelyek politikai földrengést okozhatnak.




A lengyel kormány nemrég leváltott elnökhelyettese, Roman Giertych az amerikai Watergate-botrányhoz hasonló kimenetelt jósol Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök intézkedéseinek, miután találkozott a szintén elbocsátott belügyminiszterrel. Janusz Kaczmarek állítólag olyan informácókkal rendelkezik, amelyek, ha nyilvánosságra kerülnek, olyan politikai botrány kerekedne belőle, amely


Janusz Kaczmarek 
<br />
<i>(fotó: Bartosz Bobkowski/AG)</i>Janusz Kaczmarek

(fotó: Bartosz Bobkowski/AG)
megrendíthetné a lengyel belpolitikai életet.

A hárompárti lengyel koalíció végleg szétesett, miután Kaczynski leváltotta a két kisebb koalíciós párt által delegált minisztereket, és kisebbségi kormányt hozott létre. Az ország rendkívüli választásokra készül ősszel.

Giertych és Kaczmarek közös politikai terveikről is eszmét cseréltek. Giertych pártja, a nacionalista, jobboldali Lengyel Családok Ligája (LPR) és a koalícióból eltávolított másik kis párt, a Samoobrona (Önvédelem) a jövő hónapban konstruktív bizalmatlansági indítványt készül beterjeszteni a varsói parlamentben, Kaczynski helyett Kaczmareket javasolva a miniszterelnöki posztra.

A volt belügyminiszter, akit augusztus 8-án mentett föl hivatalából a kormányfő, megmutatta Giertychnek a kormányfő bizonyos terveit, amelyek politikai földrengést okozhatnak Lengyelországban - mondta el a rádióban a volt miniszterelnök-helyettes és oktatásügyi miniszter. Részleteket azonban egyelőre nem volt hajlandó elárulni.


Jaroslaw Kaczynski 
<br />
<i>(forrás: ludzie.wprost.pl)</i>Jaroslaw Kaczynski
(forrás: ludzie.wprost.pl)
Kaczynski: ilyen kormányt nem akarunk

Jaroslaw Kaczynski kormányfő, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjának elnöke a korrupció elleni harc jegyében kezdett kormányátalakításba. Bejelentette, hogy leghamarabb október 21-én, de novembernél nem később előre hozott választásokat tartanak Lengyelországban. "Ilyen kormányt, mint amilyen jelenleg és az elmúlt néhány hónapban működött, egyszerűen nem akarunk" - mondta a kormányfő.

A legújabb kormányválságot (a hárompárti koalíció 2006. eleji létrejötte óta egyik válságból a másikba sodródott, egy éve egyszer már fel is bomlott) Andrzej Leppernek, az egyik koalíciós partner, a baloldali színezetű, populista Önvédelem (Samoobrona) elnökének, miniszterelnök-helyettesnek és mezőgazdasági miniszternek július eleji menesztése robbantotta ki.

Leppert korrupciós vádak miatt váltotta le a kormányfő, de a vádak bizonyításával adós maradt. Egy hónappal később, augusztus 8-án Kaczynski váratlanul a párton kívüli belügyminisztert, Janusz Kaczmareket mentette fel hivatalából arra hivatkozva, hogy információkat szivárogtatott ki a korrupcióellenes hivatal (CBA) által a mezőgazdasági tárcánál végzett nyomozásról, akadályozva a vizsgálat eredményes lefolytatását. A CBA kenőpénz elfogadásán akarta volna rajtakapni Leppert, de a terv kútba esett, mert állítólag előre figyelmeztették az Önvédelem elnökét.


Fenyegetések, vádak és kompromitáló információk mindkét oldalon

A nyilvánosság előtt zajló, egyre durvább koalíciós marakodás egyik csúnya epizódja volt, amikor Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter (aki Kaczynski után a második embernek számít a PiS-ben) titokban felvételt készített a Lepperrel folytatott június 14-i tárgyalásáról. Ezzel azt akarta utólag bizonyítani, hogy nem igaz az Önvédelem elnökének állítása, miszerint a miniszter a CBA csapdájára figyelmeztette volna őt. Lepper a maga részéről azt állítja, hogy a CBA-t és a kormányfőt kompromittáló dokumentumok vannak a kezében.

A másik koalíciós társsal, a jobboldali populista, nemzeti katolikus Lengyel Családok Ligájával (LPR) Kaczynski az előre hozott választás bejelentésének napján vitte szakításra a dolgot. Roman Giertych pártelnök a kormányfőtől távozóban kifakadt, hogy Kaczynski kormányzási módszerei fenyegetést jelentenek a demokráciára. Azzal is megvádolta a miniszterelnököt, hogy az megfenyegette: a választási kampányban felhasználja a volt koalíciós partnerek ellen a birtokában lévő kompromittáló hangfelvételeket. Ezt a kormányfő szóvivője cáfolta, mondván, hogy "a miniszterelnöknek nincsenek ilyen felvételei, és nem is szándékozik ilyesmit bevetni a választási harcban".


Mi okozta a koalíció felbomlását?

Az MTI elemzője szerint ez a "bizarr" képződmény kétségtelenül kezdettől magában hordozta a bukás csíráját. Valódi "kényszerházasság" volt, miután a 2005-ös választásokig (még ellenzékben) szövetséges két párt, a PiS és a szintén Szolidaritás-gyökerű, jobboldali liberális, piacbarát Polgári Platform (PO) a választási siker után képtelen volt megegyezni közös kormányprogramban és a tárcák elosztásában. A választásokon meglepetésre csak második helyen végzett - ezt megemészteni azóta sem tudó - liberálisok ellenzékbe vonultak, hogy azóta gőzerővel a PiS vezette kormány megbuktatásán dolgozzanak.

Kaczynskinak nemigen maradt más választása, mint hogy koalícióra lépjen a két - nyilvánvalóan nem kormányképes - populista formációval. Csakhogy a Kaczynski fivérek - Jaroslaw és ikertestvére, Lech, az államfő - nagyot tévedtek abban a számításukban, hogy pártjuk programját, amelynek egy részével - a korrupció felszámolásával, a múlttal való szembenézéssel, a társadalmi igazságtalanságok kiigazításával - a lengyel társadalom jelentős része egyetért, meg tudják valósítani két ilyen megbízhatatlan párttal, amelyek élén egy büntetett előéletű politikai bandita (Lepper) és egy szélsőséges nézetektől nem idegenkedő, olykor tragikomikus döntéseket hozó közoktatási miniszter (Giertych) áll – írja az MTI elemzője.

A Kaczynskiék által létrehozott korrupcióellenes hivatal kétségtelenül bebizonyította, hogy semleges, és nem kíméli a PiS táborába tartozó politikusokat sem. Az ikrek nem haboztak elhatárolódni azoktól a párttársaktól, akikre a gyanú árnyéka vetült. De az ikrek historizáló, konspiratív vonásokat is hordozó világszemlélete nemcsak Nyugaton, de Lengyelországban is sokakat elidegenített tőlük. Túlzásba vitték az - önmagában jogos - buzgalmat a súlyos kommunista bűnök feldolgozására, az utódpárt berkeiben burjánzó korrupció felszámolására, és ehhez képest elhanyagolták a kormányzati munkát.

A gazdaság mindezek ellenére virágzik, a munkanélküliség csökken, a külföldi befektetések soha nem látott mértékben áramlanak az országba. Az egészségügy, a társadalombiztosítási rendszer finanszírozásának átalakítása viszont várat magára, az adócsökkentés elfelejtődött, az állami kiadások nőnek, a nyílt protekcionizmus pedig felbőszítette Brüsszelt. A magasabb közhivatalok elnyerésében nem a rátermettség, hanem a PiS iránti lojalitás számított.


Liberális győzelem várható

Kérdéses, hogy a választások nyomán feloldódik-e a jelenlegi patthelyzet. Lehetséges, hogy a választók - akár két éve - ismét egy PiS-PO koalícióra adnak felhatalmazást. Erre gondolva az államfő augusztus 9-én már tartott is megbeszélést Donald Tuskkal, a PO elnökével és volt államfőjelöltjével.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban még az is megeshet, hogy a liberálisok abszolút többséget szereznek. Az OBOP közvélemény-kutató intézet felmérése szerint ugyanis 32 százalékra számíthatnak, ami 230 mandátumot, a parlamenti helyeknek éppen a felét jelenti. A német kisebbség két képviselőjével, akik általában a kormányoldalt támogatják, meglenne a szűk kormánytöbbség.

Ugyanezen felmérés szerint a PiS 24 százalékra számíthat, és a két párton kívül csupán az egyesült baloldalnak (LiD) van biztos esélye a parlamentbe jutásra (10 százalék). Az Önvédelem az 5 százalékos parlamenti küszöbön egyensúlyoz, a Lengyel Családok Ligája és a nagy múltú Lengyel Parasztpárt 3 százalékon áll.

Forrás: MTI/dpa, MTI/Kovács Péter

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS