2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyéni kerületi választás: mandátumok bánják

lejegyezte: K. B. I. 2007. augusztus 29. 18:49, utolsó frissítés: 17:48

Tudni lehet, hogy az új választási törvény bevezetésével az RMDSZ veszíteni fog jelenlegi mandátumarányából a törvényhozásban; #b#a kérdés csak az, hogy mennyit?#/b# Márton Árpád frakcióvezető válaszol. #b#[interjú]#/b#





Miben változott az egyéni választókerületeket tartalmazó választási törvény ahhoz a tervezethez képest, amit az RMDSZ korábban elutasított?

Márton Árpád, a választási törvény módosításáról egyeztető pártközi munkacsoport tagja: – Az egyéni választókerületi eljárás gyakran a választási rendszerek többségi vagy vegyes formájának fedőneve.

Az RMDSZ olyan módosító javaslatokat támogat, amelyek a legközelebb állnak a többségi és arányos rendszereket ötvöző, vegyes választási rendszerekhez – ezekben nem vesznek el a kiosztásra kerülő töredékszavazatok, melyek a szövetség szempontjából a magyarság demográfiai súlya miatt is rendkívül fontosak.



Gerrymandering: szójáték Elbridge Gerry massachussetsi (USA) kormányzó nevére és a szimbolikus Gerrymandering: szójáték Elbridge Gerry massachussetsi (USA) kormányzó nevére és a szimbolikus "szalamandra" szóra. A kifejezést egy pamflet címében először az Boston Gazette használta 1812 március 26-i számában. A Jefferson vezette demokraták a választókerületek átrajzolásával próbálták hátrányba hozni politikai ellenfeleiket a szenátori választásokon


A másik veszély – a töredékvoksok elvesztődése mellett – a választókerületek kijelölése kapcsán merül fel. Az egyéni választókerületek olyan módon is megrajzolhatóak, hogy az hátrányosan érintse a romániai magyarok parlamenti képviseletét. (A választási rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakirodalom szerint a választókerületek kijelölésével, a “játékszabályokat” meghatározó pártok, sok esetben maguk javára, manipulálhatják a végső mandátumeloszlást – szerk. megj.)

A választókerületek kijelölésére a jelenlegi tervezetben létezik egy olyan javaslat, mely szerint egy ún. állandó választási hatóság, bizonyos kritériumok mentén átrajzolhatná a kerületeket.


Az RMDSZ ellenzi, hogy újrarajzolhatóak legyenek a választókerületek

azokon a településeken, ahol a demográfiai arányok 10%-os változása észlelhető. Elmondható, a végső választási törvénytervezet elfogadtatásával az RMDSZ egy évet takarított meg azáltal, hogy módosító javaslatait a meglehetősen hosszú elfogadtatási eljárás végén nyújtja be, ellenkező esetben állandóan újra kellene egyeztetni a pártokkal.


Az új választási rendszerben milyen garancia létezik arra nézve, hogy az RMDSZ megtartja jelenlegi mandátumarányát a parlamentben?

– Elméletileg létezik erre garancia, ha a törvénytervezetre benyújtott módosító javaslatokat elfogadja a plénum – akkor a jelenlegi arányokhoz közel álló képviseletet valósíthatunk meg. Ez elsősorban attól függ, hogy az egyéni választókerületek tisztességesen legyenek kijelölve.

Előállhat egy olyan furcsa helyzet, például Szilágy megyében – ezt a megyét két választókerületre osztják –, hogy az egyik kerülethez nem a délkeleti, többségében magyar lakta településeket csatolják, hanem azokat, ahol magyarok nincsenek többségben. Ha a relatív többséggel rendelkező magyar településeket szétszórják a két választókerület között, akkor nem sikerül megszerezni a képviselői mandátumokat.

A magyar lakosság befolyása a választási kerületek kialakításával csökkenthető: például Kovászna megyében is meg lehet csavarni úgy a dolgokat, hogy a második kerületben se RMDSZ-es jelölt kaphassa meg a képviselői mandátumot. Maros megyében megtörténhet, hogy a 60 százalékos többségű magyar közösséget is megoszthatják a kerületek kijelölése révén.

Márton Árpád: jobb lett volna a preferenciális arányos
<br />
választási rendszer, mikor a szavazópolgárok határozzák
<br />
 meg a pártlistán a jelöltek bejutási sorrendjét 
<br />
(fotó: Erdélyi Riport)Márton Árpád: jobb lett volna a preferenciális arányos
választási rendszer, mikor a szavazópolgárok határozzák
meg a pártlistán a jelöltek bejutási sorrendjét
(fotó: Erdélyi Riport)

Milyen mandátumelosztási eljárást alkalmaznak a módosítás legutóbbi verziójában?

– Az összmandátumok felét egyéni kerületekben, másik felét megyei kiegyensúlyozással osztanák ki, hogyha a parlament így fogadná el majd a törvényt. Az RMDSZ azt szeretné, ha létezne egy országos lista is az új választási rendszerben – a PSD azonban az országos listát ellenzi. Ez a mandátumelosztási eljárás leginkább a német modellhez áll közel.

A teljes választási rendszer például abban különbözik a magyarországi eljárástól, hogy a választópolgár itt csak egy névre (egyéni jelöltre – szerk.megj.) szavaz, míg Magyarországon egyéni jelöltre és pártlistára egyaránt szavazhat.


Korábbi anyagaink:

>> Egyéni kerületi választási rendszer: bukta vagy babér? >>
>> Renate Weber: Az államelnök és az értelmiségiek: az egyéni kerületi választás >>


Melyik lett volna a legideálisabb választási rendszer az RMDSZ számára?

– Az RMDSZ számára az eddig érvényben levő, vagyis a megyei listás választás lett volna a legmegfelelőbb, ezt kiegészítve egy országos listával. Megfelelő lett volna például a preferenciális arányos választási rendszer – Szlovákiában is ez van érvényben –, melyen belül a szavazópolgárok határozzák meg a pártlistán megjelenő jelöltek bejutási sorrendjét.


A most leegyeztetett változat szerintem korlátozza a választók szabadságát és a pártdiktatúrának kedvez.

Például Maros megyében azok a pártok, akik megszerzik a leadott szavazatok 30 százalékát, nem érhetik el a korábban itt kapott mandátumaik számát. A csak 10 százalékot elérő pártok egyetlenegy mandátumot sem tudnának összehozni.

Megjegyzendő, hogy számos technikai jellegű módosításra kerül még sor, mielőtt a választási törvénytervezet elfogadná a parlament. Ilyenek lesznek még Tőkés Lászlót támogató szervezetek által megfogalmazott javaslatok, melyeket az RMDSZ az EMNT-vel és társszervezetekkel kötött megállapodásai alapján módosító javaslat formájában be is terjeszt a törvényhozás együttes ülésén.

Számos apró változást is tartalmaz az a szöveg, amiben legutóbb megállapodtunk – a Nagy-Románia Párt (PRM) javaslatára megváltozott a szavazócédulán megjelenő jelöltek vezeték-és keresztnevének feltüntetési módja. Ezért a korábbi eljárástól eltérően, felül jelenik meg a jelöltek keresztneve a szavazócédulán, s alatta a vezetéknév: például György Frunda lenne Frunda György helyett, ami megtévesztő lehet például az idősebb szavazók számára. Ezt a módosítást is megpróbálja az RMDSZ kiküszöbölni.


Milyen esély van arra, hogy a választási törvényről népszavazást írjon ki az államelnök?

– Gyakorlatilag Traian Băsescu kiírathatja az erről szóló népszavazást – miután a kormányfőtitkárság (SGG) is véleményezte az elfogadott törvényt, s miután lejárt az az öt nap, mialatt az alkotmánybíróság (CC) alkotmányellenes rendelkezésekért megtámadhatja. Ezt követően az államfőnek kell kihirdetnie a törvényt.

Ha neki azonban nem tetszik, visszaküldheti a jogszabályt a parlamentnek, továbbá – saját kénye-kedve szerint – ki is írhatja az erről szóló referendumot. Ezért olyan törvényt kell elfogadni, hogy ne adjunk alkalmat az elnöknek a népszavazásra. Băsescunak nincs mondanivalója az EP-választási kampányban, ezért szeretné napirendre tűzni az egyéni kerületi választást is az EP-választások alkalmával – azután, hogy tavasszal elhalasztotta az erről szóló népszavazást.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS