2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ki a vétkes?

fordítottaPál Edit Éva 2007. augusztus 30. 09:46, utolsó frissítés: 2007. augusztus 29. 18:15

Két vénasszony, két zsák krumpli. A kuvik hiába kuvikol a sötétben. Tizenhét meg huszonkettő az harminckilenc, de ki bünteti meg a fehérgallérosokat? #b#Andrei Gheorghe#/b# a bűnről, büntetésről és a bűnösökről. #b#[gordius]#/b#





Két zsák krumpli

Két öregasszony lopakodik az alkonyatban. Mit alkonyatban: az éjszaka legádázabb teljében gyanúsan megtörik a román állama csendjét. Sunyi mozdulatokkal, beleolvadva a környezetbe, a két árny a tett színhelyéhez közeledik. Mint két jól edzett nindzsa, szánalom nélkül, mintegy jeladásra támadnak: a fantomok a raktárhoz közelítenek.

Egy kuvik kiabál bele az éjszakába: huhuhuu, buhuhuu. Dekódolva a madárnyelvet, valószínűleg tele torokból kiáltaná: ébredjetek fel, jóemberek! Keljetek fel, keresztények, mert rátok törtek a tolvajok! Huhuhuu és buhuhuuu, de füle botját sem mozdítja senki.



Közben az állam azon polgárai, akik a fél országot ellopták, az ártatlanság vélelmét élvezik, és még inkább annak az előfeltevésnek az előnyeit, hogy tetteik nem fokozottan veszélyesek a társadalomra. Az ország békésen alszik, az ártatlanoknak mosolyra húzódik szájuk álmukban. A rablók, a legkisebb szánalom nélkül vetik karmaikat a zsákmányra, majd lopakodva, bűntől barázdált arcukon a megbánás leghalványabb nyoma nélkül, hazaviszik az árut.

Ez az az ország, ahol élünk, ahol az aljas, öreg hetvenesek lopnak. Kedves hölgyeim és uraim, bajtársaim, meddig tűrjük még a forradalom utáni rablást? Meddig nézünk félre, kérdem, tisztelt bíróság, mialatt a gazdaság megy tönkre, a nép pedig ki van fosztva? Mindmáig, válaszolja mély és bölcs, ellentmondást nem tűrő hangján egy bátor bíró.

A kalapács koppan az asztalon, és a törvényszegők megkapják méltó büntetésüket: két év börtön két zsák krumpliért. Brávó, nemzetem, van igazságszolgáltatásunk, vannak értékeink. Folyt. köv.


Vadkender az udvarban

És elmesélek, nektek, gyermekeim, egy mesét, amelytől ereitekben megfagy a vér, és nem kaptok levegőt. Két öregasszonyt, nem ugyanazokat, mint a múlt héten, lelepleztek egy éber akciójuk alkalmával a román állami szervek. A tetteseket, habár tagadták, ami nyilvánvaló, rajtakapták, amint vadkendert (súlyos függőséget okozó narkotikum, amelynek kivonata a józanság elvesztését és vadállati viselkedést okoz) ültettek az udvaron.

A kábítószer nőtt, akár a fák, és az elvetemültek megpróbálva félrevezetni a kivizsgáló szerveket, azt állították, hogy: 1. nem tudják 2. ártatlanok 3. ez a disznó fű már régóta szépen nődögél az udvarukon, még a nagyszüleik ideje óta, az udvarban élő baromfik, a disznók a többi állattal együtt vidáman fogyasztják. Nézzék meg a kakast, mekkora!

A kakas tényleg jó nagy, ha figyelmesen szemléled, észreveszed, hogy túlsúlyos, és a bal lába karma közt egy Snickerst szorongat. A disznó hasonlóképpen: folyton vigyorog, miközben váltogatja a tévécsatornákat. A kecske pedig mekeg, mondván: elfelejtettem, mit is akartam mondani!

Hála istennek és a szentháromságnak a kivizsgálók lélekjelenlétéért, akik nem hagyták magukat átverni, és félbeszakították a két öntudatlan gonosztevő munkásságát, s igazságos ítélettel, valamint rideg börtönnel jutalmazták tetteiket. Brávó, nemzetem, van igazságszolgáltatásunk, vannak értékeink. Folyt. köv.


Tizenhét meg huszonkettő

Mit tehetsz, ha fiatal vagy és kretén? Ha tizenhét éves vagy, sok mindent megtehetsz. Megrészegedhetsz és hányhatsz a többiek szeme láttára, meggyőződve arról, hogy ezzel elnyerheted a harmadik padban ülő szöszi Mihaela örökké tartó szexuális szimpátiáját.

Ráadásul elmehetsz a diszkóba vagánykodni, ahol dicsekedsz, s elmondod mindenkinek, hogy te milyen high vagy (szleng kifejezés a drogfogyasztás által kiváltott neuromotorikus izgalomra) és hogyan akarod széjjelbulizni magad ma este.

Amíg szétbulizod magad, a bűnügyisek, felfigyelve a veszélyre, letartóztatnak, négy ecstazy tablettát találnak az idétlen, hülye zsebedben. A szüleid, a rokonság és az ismerősök sírnak, anyád térden állva bőg, összeffüggéstelenül motyogva. Apád, sokkos állapotban a gáztűzhelynek támaszkodva, gépiesen forgat egy alumíniumvillát a kezében. Az öreg kétségbeesésében kettétörte a villát, észre se vette.

Végül nyilvánvalóvá válik: 17 éves fia kemény, de korrekt büntetést kapott. Egyik kezével letöröl egy könnycseppet az arcáról, téged meg 22 év börtönre ítélnek. 39 évesen szabadulsz. Közben a cellában a fegyencek egymás között egyezkednek, ki legyen az első, akinek a védence leszel. A neve Alifie. Fiat justitia pereat mundus. Folyt. köv.


Társadalmi veszély

Ha elolvasták a 24 Fun-ban az előző cikkeket, érteni fogják, mit akarok mondani. Ha nem olvasták el, akkor is. A társadalmi veszély gondolatáról van szó. Milyen mértékben zavarhatják meg egy állampolgár potencális cselekedetei társai életét?

Amikor azt mondom, zavarhatják, olyan rosszra gondolok, ami csak a poklokban fordul elő; meg az életünkre nagyon negatív hatást gyakorló tettekre. Például sebtében el kell ítélni két öregasszony, akik ellopnak egy zsák krumplit. Egy füvet szívó taknyost 22 évre kell ítélni, és hasonló tettek elkövetőit, akik az imázsunkat rontják, sürgősen el kell távolítani a közelünkből, s oda kell őket rakni, ahol a helyük: a hűvösre.

Eközben az állam azon polgárai, akik a fél országot ellopták, az ártatlanság vélelmét élvezik, és még inkább annak az előfeltevésnek az előnyeit, hogy tetteik nem fokozottan veszélyesek a társadalomra. Ez a dolog, ami egyébként korrekt, elég könnyen észlelhető a parlament tevékenységének elemzése alapján, és mellékesen, a fehérgallérosok által elkövetett bűncselekmények után kirótt ítéletek száma is. Az észrevételt bárki megteheti, a következtetést nekünk kell levonnunk: 17 éve engedjük meg a rablóknak, hogy bűnösként mutassanak be bennünket, ártatlanokat.


A fordítás Andrei Gheorghe a 24 Fun-ban megjelent, négy részből álló Cine e de vină? című publicisztikasorozatáról készült.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS