2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Európa szívja meg, ha nem jön össze a koszovói rendezés

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. szeptember 03. 18:13, utolsó frissítés: 17:17

Az EU nehéz külpolitikai érettségi vizsga előtt áll, és a tételeket senki nem dolgozta ki előre. A német főtárgyaló nem sok esélyt lát a közvetítők sikerére.





Nem lehet visszalépni Koszovó ügyében, egyre nagyobb a nyomás a nemzetközi és az európai közösségen, hogy a következő hónapokban döntés szülessen a tartomány jövőjéről - mondta Wolfgang Ischinger, az EU koszovói főtárgyalója pénteken Budapesten az MTI-nek.

Egy hónappal ezelőtt kezdődött az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10-én fejeződnek be, ez az utolsó határidő. Wolfgang Ischinger aláhúzta: eddig egyetlen javaslat sem volt a határvonalak megváltoztatására. (Miért jött létre a trojka? Olvasd el keretes írásunkat.)



A főtárgyaló kiemelte: nem lehet visszalépés az 1999-es Koszovóról szóló ENSZ-határozatban foglaltakhoz képest, amelynek értelmében nyolc éve nem működik szerb hatóság a tartományban.

Wolfgang Ischinger <i>fotó: daad.de</i>Wolfgang Ischinger fotó: daad.de
Az előrelépés a kérdésben azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a realitásokat - válaszolta a diplomata az MTI azon kérdésére, mi a véleménye arról a megállapításról: habár Koszovó még jogilag része Szerbiának, a gyakorlatban azonban már független.

A főtárgyaló elismerte, hogy a szerbek a csütörtöki bécsi tárgyaláson előterjesztettek egy javaslatot a koszovói autonómiáról, amely alapot adhat a megegyezésre. Az előterjesztés szélesebb önállóságot adna a koszovói albánoknak, ugyanakkor Szerbia megtartaná az irányítást például a külpolitikában és a biztonságpolitikában.


Európa külpolitikai érettségi vizsgája

Tiszta, hogy a tartomány jövője európai kérdés. Ischinger szerint is az Uniónak meghatározó szerepet kell játszania a koszovói rendezésben, hiszen a kontinens lesz a kárvallottja, ha nem sikerül megoldani a koszovói kérdést, nem pedig Oroszország vagy az Egyesült Államok. A távirati iroda kérdésére a főtárgyaló elmondta: olyan megoldást kell találni, ami nem eredményez tömeges elvándorlást a tartományból, biztosítani kell, hogy a koszovói szerbek és a szerbiai albánok biztonságban és békében élhessenek. Nem fenyeget annak a veszélye, hogy fegyveres konfliktus alakuljon ki a régióban - tette hozzá.

Egy szlovák rádióadónak adott interjúban elismerte: nagyon nagy annak az esélye, hogy a trojka nem éri el a célját, ezért az EU-nak jóelőre fel kell készülnie, hogy december 10. után egységes állásponttal álljon elő, máskülönben “káosz alakulhat ki”. “Pontosan kell tudnunk, milyen pozíciót foglalunk el” - szögezte le a diplomata.

A Koszovóról szóló orosz diskurzus a nagyhatalmi játszmák dimenziójába helyezi az ügyet. Az amerikai rakétaelhárító rakétarendszer elemeinek közép-európai elhelyezéséhez hasonlóan Koszovó az a kérdés, amiben Moszkva nem engedhet az Egyesült Államokkal szemben – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Mint mondta, a két nagyhatalom “közösen felelős a világ stratégiai stabilitásának fenntartásáért”, ugyanakkor sürgette, hogy a vezető hatalmak kollektívan irányítsák a világot. Az Egyesült Államok diplomatái eközben nyíltan támogatják az függetlenség egyoldalú kikiáltását célzó albán törekvéseket.

Míg egyes elemzők szerint a két világhatalom a konfliktusmegoldást alárendeli saját céljainak, az EU szerepét ezzel ellentétesen határozta meg az osztrák külügyminiszter. A klasszikus hatalmi politika ideje lejárt, és Ursula Plassnik szerint az EU a partneri viszonyok megteremtésével képes a különböző érdekek folyamatos kiegyensúlyozására és összhangba hozatalára. Koszovó lesz az EU külpolitikai érettségi vizsgája, amelyre nagyon komolyan készül – jelentette ki. Hangsúlyozta azt is, hogy noha az EU politikai fegyvertára hamarosan katonai komponenssel is kiegészül, elképzelhetetlen, hogy Európa támadó háborút indítson vagy pártos érdekekben katonai eszközöket vessen be mások ellen.

Egyes elemzők szerint azonban, mivel a szerbek és albánok álláspontját nem sikerül egymáshoz közelíteni, a patthelyzetből végül valóban csak egy nagyhatalmi kompromisszum fogja a kiutat jelenteni, amelynek kialakításakor legföljebb figyelembe veszik a szerb és az albán véleményeket.


Rejtett opció marad az etnikai alapú felosztás

Miként azt az idei tusnádfürdői szabadegyetem Koszovóval foglalkozó kerekasztalán is felvetették, ismét előkerült a tartomány etnikai határvonalak mentén történő felosztásának opciója. Ezt egyelőre hivatalosan senki nem támogatja.

A német és a macedón védelmi miniszter közös sajtótájékoztatón utasította el Koszovó felosztását: "A kettészakadás vagy felosztás minden bizonnyal hibás lépés volna" - véleményezte a német fél az elmúlt hetekben felmerült elképzelést. A koszovói tárgyalások eredménytelen bécsi fordulója is anélkül ért véget, hogy szógba került volna a dél-szerbiai tartomány esetleges felosztása.

A francia védelmi miniszter szerint "a függetlenség elkerülhetetlen", ám a tárgyalások sikere a jelenlegi döntő szakaszban a felek diplomáciai érzékén és a párbeszédre való nyitottságán múlik. Egyelőre azonban sem diplomáciai érzékből, sem nyitottságból sincs túl sok. Sem az albánok, sem a szerbek nem hajlandók engedni homlokegyenest ellenkező álláspontjukból.

Az előbbiek ragaszkodnak a dél-szerbiai tartomány önállóvá válásához, legfeljebb az ellenőrzött függetlenségig készek elmenni a kompromisszumkeresésben. Az utóbbiak kibővített autonómia formájában képzelik el a megoldást, Szerbia államhatárain belül. Szerbia egyenesen megtorlással fenyegetőzött arra az esetre, ha Koszovó – mint ahogy azt a pristinai vezetők felvetették – kikiáltaná függetlenségét.


Szerbek és albánok is a radikális reneszánsztól félnek

Német nyelvű újságírók nemrég számos szerb és koszovói albán politikussal folytattak háttérbeszélgetéseket. A belgrádi eszmecseréken kitűnt, hogy nemcsak a nacionalistaként elkönyvelt miniszterelnök és tanácsadói, de még a fiatal, nyugatbarátnak számító, jól képzett miniszterek is csökönyösen ragaszkodnak Koszovó megtartásához.

A kormányfő szerint soha egyetlen fórumon sem hangzott el olyan történelmi vagy jogi érvelés, amely indokolná a tartomány függetlenné válását. Jugoszlávia 1991-es felbomlásakor minden tagköztársaság határát tiszteletben tartották, miért pont Szerbia esete képezzen kivételt? - idézte a Neue Zürcher Zeitung Vojislav Kostunica szavait.

Belgrádi vélemények szerint Koszovó elszakadása destabilizálná az egész Nyugat-Balkánt, és újabb konfliktusokat eredményezne. Ráadásul fennáll a veszély, hogy ez esetben meggyengülnének a szerbiai demokratikus erők, ami lehetővé tenné a szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt hatalomra jutását. Ez viszont megkérdőjelezné az ország európai integrációját.

Pristinában viszont minden albán politikus ragaszkodik az Ahtisaari-terv megvalósításához, a nemzetközileg ellenőrzött függetlenség gondolatához. Szerb kollégáikkal ellentétben úgy látják, hogy ez jelenti a térség stabilizálásának egyetlen módját. Szerintük már az is kompromisszum, hogy Koszovó csupán önállóvá válhat, de nem egyesülhet Albániával.

A belgrádi időhúzással szemben Pristinában a státuskérdés mielőbbi rendezését sürgetik, rámutatva: a halogatás eredményeként felbomolhat az albán pártok között nagy nehezen létrejött konszenzus, ami a radikális erők malmára hajthatja a vizet. Az érvelés aduja tehát ugyanaz, mint Belgrádban: a szélsőséges mozgalmak és eszmék térnyerésével való fenyegetés.


Szerb albánellenes gárda?

A koszovói szerbek gyengének érzik a védelmükre hivatott politikai garanciákat. Még egyik mérsékelt vezetőjük, Oliver Ivanovic is úgy látja, hogy a tervben előirányzott szerb önkormányzatok túl kevés jogkörrel bírnának, gazdaságilag pedig életképtelenek volnának. Ha pedig a külföldi erők egyszer majd távoznak Koszovóból, a szerbek védtelenek lesznek a hatalmas albán többséggel szemben.

Éppen az ő megvédésükre készül a Lázár cár gárdája nevű önkéntes alakulat, élén Andrej Hadzi Miliccsel. A lobogó sörényű, teológiát végzett hadfi világméretű katasztrófát jósol arra az esetre, ha Koszovót elszakítják Szerbiától. A gárda kész minden erejével megakadályozni ezt. Ha pedig a "muzulmán koszovóiak" nem térnek jobb belátásra, azzal saját halálos ítéletüket írják alá - fenyegetőzött Milic.

Forrás: MTI/AP, MTI/Reuters, Dorogman László/MTI, euobserver.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS