2019. július 21. vasárnapDániel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tíz éven belül újabb 9/11?

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. szeptember 12. 11:22, utolsó frissítés: 10:25

Az al-Kaida médiarészlege aktívabb, mint valaha, Amerika-ellenes tálib hadjárat a Ramadán idejére; 30 ezres iraki csapatcsökkentés; új bin Laden-videó. #b#Az elemzők aggódnak#/b# – biztonságpolitikai aktualitások.





Hat évvel 9/11 után még mindig nem tudni minden kétséget kizáróan, miért és hogyan történt minden idők legmediatizáltabb terrortámadása. Az összeesküvéselméletek, egymásnak ellentmondó szakértői vélemények és kategorikusan fogalmazó hivatalos álláspontok összefoglalása hasznos, és időről időre elvégzendő feladat.

Ám maga a tény, hogy a New York Times vagy a BBC is az évfordulón az iraki biztonsági helyzettel foglalkozik hangsúlyosabban, talán azt jelzi, hogy a figyelem immár tágabb perspektívából fókuszál 9/11-re, mint a világpolitikai mozaik egyik fontos, ám nem központi elemére.

>> Emlékszilánkok minden idők legmediatizáltabb terrortámadásáról, határok nélkül >>



>> Digitális archívum 9/11-ről >>

>> Elhiszi, amit szeptember 11-ről mondanak? [index.hu] >>

1. Melyik ország lehet a következő al-Kaida-hátország? 2. A következő 3-5 évben melyik országról tehető fel nagy valószínűséggel, hogy nukleáris technológiát ad át terroristáknak? <i>(forrás: FP)</i>1. Melyik ország lehet a következő al-Kaida-hátország? 2. A következő 3-5 évben melyik országról tehető fel nagy valószínűséggel, hogy nukleáris technológiát ad át terroristáknak? (forrás: FP)


Mi foglalkoztatja a döntéselőkészítőket és döntéshozókat a terrortámadás hatodik évfordulója körül? Az Interpol Kínával közösen készül a 2008-as pekingi olimpiára, mert “Oszama bin Ladennek, ennek az aljas terroristának és híveinek továbbra is szándékukban áll minket megsebezni, ennélfogva a fenyegetésük ma is reális”. Apropó fenyegetés: csütörtöktől a Ramadán idejére az afgán kormány és a külföldi csapatok elleni


merényletek és támadások sorozatát hirdették meg

Afganisztánban a tálibok. A nagyszabású hadművelet neve Naszrat (Győzelem). Nem mintha csak az elmúlt napokban ne történt volna számos civil áldozattal járó terrorakció Afganisztánban és Pakisztánban; amióta július közepén a nyugat-pakisztáni Észak-Vazirisztán terület törzsi fegyveresei bejelentették, hogy felmondják a kormánnyal tíz hónappal korábban tető alá hozott tűzszüneti megállapodást, fellángolt az erőszak a tálibok és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat fegyveresei bástyájának számító törzsi vidéken, valamint a fővárosban, Iszlámábádban és környékén is.

Közben az iraki helyzet kapcsán a Bush-kormány minden erővel azt próbálja bizonyítani, javult a biztonsági helyzet. Bush 2008 közepéig 30 ezer fős iraki csapatcsökkentést tervez, elfogadva az iraki amerikai haderő főparancsnokának erre vonatkozó javaslatát. (Ezt várhatóan szeptember 13-a folyamán jelenti be; jelenleg rekordszámú, 168 ezer fős hadsereg állomásozik Irakban.)

Arab elemzők szerint ugyanakkor David Petraeus amerikai tábornok régóta várt helyzetjelentése


nem állt elő új elgondolásokkal az iraki vérontás beszüntetésére,

és azt sugallja, hogy az Egyesült Államok elvesztette a háborút, függetlenül attól, hogy az amerikai csapatok Irakban maradnak-e vagy kivonulnak. Az elemzők úgy látják, hogy a helyzetjelentés eleve azzal a szándékkal készült, hogy alátámassza Bush politikáját és kizárjon bármiféle lényegi változást az iraki kérdés kezelésében.

Musztafa el-Labbad egyiptomi Irán-szakértő úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Államok esélyei meglehetősen halványak az arab országban, és ha az amerikai csapatok kivonulnak, Irak iráni befolyás alá kerül. A mostani – szerinte ugyancsak Teheránnak kedvező helyzetet – egy bokszmeccshez hasonlította, amelyben


Washington nem képes kiütéses győzelmet aratni,

de még újabb pontot sem tud szerezni. Maguk az irakiak úgy gondolják, az amerikai katonai jelenlét csak rontott országuk biztonsági helyzetén, valamint a politikai és gazdasági kibontakozás lehetőségén.

A lakosság 47 százaléka a szövetséges haderő azonnali távozását látná szívesen; a népesség 57 százaléka – a megkérdezett szunniták közül szinte mindenki, a síitáknak nagyjából a fele – elfogadhatónak tartja a koalíciós erők elleni támadásokat. Az utóbbi fél évben ez az adat is emelkedett némileg.

Minden negyedik iraki látott autós pokolgépes robbantást vagy öngyilkos merényletet az elmúlt fél évben. Majdnem ugyanennyien láttak orvlövészeket, felekezetközi öldöklést, emberrablást vagy tapasztalták azt, hogy a koalíciós erők feleslegesen alkalmaztak erőszakot a civil lakosság ellen. Az iraki lakosság 39 százaléka nyilatkozik úgy, hogy jó az élete, s csak 5 százalék hiszi, hogy az országban jó irányban haladnak a dolgok.

Az Egyesült Államok elleni terrorcselekmények hatodik évfordulóján is kiadott az al-Kaida egy újabb videofelvételt, amelyen Oszama bin Laden, a terrorhálózat vezetője látható és hallható. Laura Mansfield terrorizmus-szakértő a CNN amerikai hírtelevízióban elmondta: a 47 perces, angol feliratozással ellátott felvétel elején 15 percig látható bin Laden, aki


biztatja szimpatizánsait, hogy csatlakozzanak "a mártírok sorához".

Az al-Kaida-vezér a felvételen nem mozog, és "ugyanúgy néz ki", mint a múlt héten közzétett üzenetén. Figyelmezteti az amerikaiakat, hogy bármikor, bármilyen irányból lecsaphat rájuk az al-Kaida.

Legutóbb a múlt héten jelent meg a neten bin Laden egy üzenete: akkor a nemzetközi és az amerikai politikában meglepően tájékozottnak tűnő 50 éves terrorfőnök nem fenyegette meg nyíltan Amerikát, de figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok katonai és gazdasági hatalma ellenére sebezhető, és azt tanácsolta az amerikaiaknak, hogy térjenek át az iszlámra.

Ilyenformán nem meglepő a külpolitikai és nemzetközi terrorizmusszakértők véleménye, miszerint a nemzetközi terrorizmus veszélye állandó, a fenyegetettség ma sem kisebb, mint hat évvel ezelőtt. Az esseni Terrorizmuskutató és Biztonságpolitikai Intézet helyettes vezetője, Kai Hirschmann szerint ez a fenyegetettség már a kilencvenes évek vége óta nemzetközivé vált,


az elmúlt években csupán a terrorizmus koordinálása változott.

Egyre kevésbé kötődik régiókhoz, illetve személyekhez, ehelyett inkább virtuális módon, internet segítségével történik – hangsúlyozta a neves német biztonságpolitikai szakértő.

A Foreign Policy amerikai külpolitikai szaklap és a Center for American Progress több mint száz külpolitikai szakértőt kérdezett meg globális biztonságpolitikai kérdésekről. A Terrorizmusindex címen kiadott tanulmányban többek között az Egyesült Államok “terrorizmus elleni háborújának” hatásfokát és következményeit vizsgálták.

A legtöbb szakértő – akik között liberálisok és konzervatívok egyaránt voltak, ám jelenleg egyikük sem tölt be kormányközeli funkciót – úgy vélte, nem egyik napról a másikra, de


18 hónapon belül ki kell vonni Irakból a külföldi csapatokat;

a csapaterősítésnek vagy jelentéktelen, vagy éppenséggel negatív hatása lesz a térség biztonságára. Elsöprő többségük – 91 százalék – szerint a világ veszélyesebb manapság az amerikai polgárok számára; 84 százalék szerint a terrorellenes háború megnyerhetetlen.

(Az amerikai lakosságra reprezentatív minta alapján végzett felmérés azt mutatja, a polgárok csupán 29 százalákaa szerint győzhet az ország; egy ma közzétett felmérés szerint 59 százalékuk, köztük sok republikánus szavazó úgy látja, hogy az iraki háború részleges vagy teljes kudarcként fog bevonulni a történelembe.)

Több mint 80 százalék szerint az elkövetkező tíz évben újabb, 9/11-hez hasonló súlyosságú terroristatámadás várható az Egyesült Államok ellen. A következő al-Kaida-hátország Irak mellett valószínűleg Pakisztán lesz, amely valószínűleg nukleáris technológiával is képes lesz ellátni a terroristaszervezeteket. A szakértők többsége a hivatalos kormánypolitikával ellentétben párbeszédet kezdeményezne a Gázai övezetben uralomra került Hamásszal és Iránnal is, és


nem folytatná az elszigetelési politikát.

A The Washington Post szerint a muszlim világ visszafordíthatatlanul radikalizálódik. Az igazi fenyegetést azonban nem is Oszama bin Laden al-Kaida-vezető jelenti, hanem az állás és remény nélküli fanatizálható muszlim fiatalok, akik dühösek kormányukra, és az Egyesült Államokat egyre inkább az iszlám ellenségének tekintik.

Nem sikerült felszámolni a terroristák menedékhelyeit Pakisztánban, ahonnan a fiatal afganisztáni demokráciára is veszély leselkedik. A lap szerint Amerika elveszíteni látszik az ideológiai küzdelmet is: nem képes az 1,3 milliárd lelket számláló muszlim világ többségének rokonszenvét megnyerni a szélsőségesek elleni küzdelemben.

Ezért nem Amerika a felelős – az arab országokban továbbra is tisztelik az amerikai értékeket, az emberi jogok védelmét, a szabadságot és egyenlőséget –, hanem a jelenlegi kormánypolitika, amely például Guantánamóval szennyezte be az Egyesült Államok hírnevét. A The Washington Post szerint az al-Kaida hálózata a hanyatlás helyett


magára talált, új arcokkal és élénk "médiarészleggel".

Az újság szerint az új bin Laden-videó legfőbb üzenete az, hogy az al-Kaida életben maradt. A szervezet vezetése, amelynek az afganisztáni invázió után súlyos veszteségei voltak, megerősödött, ismét működnek a hálózat szervezeti keretei. Az al-Kaida a szülőhelye, Pesavár közelében, a pakisztáni határtérség törzsek uralta térségében szerveződött újjá. Az utóbbi másfél évben egyetlen jelentős al-Kaida vezetőt sem ejtettek foglyul Pakisztánban.

Az al-Kaida a vezetőségét ért veszteségeket a bin Ladenhez hű harcosok előléptetésével pótolta. Újrakezdték a pénzgyűjtést, a toborzást és a terroristák kiképzését. Felállították új médiaszekciójukat is, a leghatékonyabb propagandagépezetet, amelyet terrorista vagy felkelő csoport valaha működtetett.

A Post szerint a katonai erő természetesen elengedhetetlen az Egyesült Államok biztonságához, de "ha az egyetlen eszköz a kalapács, akkor előbb-utóbb minden probléma szöggé válik". A lap úgy látja, Amerikának aktív nemzetközi diplomáciát kell folytatnia, továbbá külföldi segélyezés, oktatási csereprogramok révén kell egy vele szemben kevésbé ellenséges Közel-Keletet formálnia.



#
i#Forrás: MTI/AFP, AP, Foreign Policy, Reuters/AP

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS