2019. április 24. szerdaGyörgy
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kétszer többen vannak a “nem őshonos” európaiak

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. szeptember 15. 10:59, utolsó frissítés: 2007. szeptember 14. 16:25

18,5 millió, főként harmadik világbeli bevándorlónak köszönhetően az EU népessége növekedett. #b#Vén Európa friss vérre szomjaz#/b# – lazítani kell a bevándorlási korlátozásokat.





Az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerint az Európai Uniónak lazítania kell a bevándorlási korlátozásokat, mert különben lemarad a szakképzett munkaerőért folytatott világméretű versenyben.

Franco Frattini erről csütörtökön beszélt Lisszabonban az EU soros portugál elnöksége által rendezett migrációs értekezleten.

Frattini szerint "Európának versenybe kell szállnia Ausztráliával, Kanadával, az Egyesült Államokkal és Ázsia feltörekvő hatalmaival", és meg kell változtatnia a migrációról eddig vallott – alapvetően negatív – nézeteit.



A bizottsági alelnök a mobilitás növelése és a bevándorlók jobb beilleszkedése mellett az illegális foglalkoztatással szembeni nulla toleranciát szorgalmazott. Azt mondta, hogy szakítani kell az eddigi migrációfelfogással: nem fájdalmas és veszélyes jelenségnek, hanem


egyfelől elkerülhetetlennek, másfelől gazdagodásnak kell tekinteni.

Mint mondta, a statisztikák szerint jelenleg a szakképzetlen munkaerő 85 százaléka áramlik az Európai Unióba, és csak 5 százaléka az Egyesült Államokba. Ezzel szemben a szakképzett munkaerő 55 százaléka az Egyesült Államokba kerül, és csak 5 százaléka az unióba. "Ezeket a számokat meg kell fordítanunk, amihez új szemléletre és új eszközökre van szükség" – fogalmazott.

Szólt arról is, hogy a legutóbbi bővítéssel ugyan 490 milliósra bővült az EU népessége, ám az unió összlakossága a következő évtizedekben csökkenni fog, és 2050-re az EU-lakosok egyharmada 65 évnél idősebb lesz. Néhány tagállam – így Németország, Magyarország, Olaszország és Lettország – már most érzi a munkaképes korú lakosság számának csökkenését, más országok pedig később fogják tapasztalni, így például Írország 2035-től.

Frattini két jogalkotási javaslattal fog élni október 23-án. Az egyik az EU-n kívülről érkezett dolgozók alapvető szociális és gazdasági jogainak keretszabályozása, a másik a magasan képzett migránsok könnyített befogadásáról szóló szabályozás. Frattini irodájában az MTI érdeklődésére cáfolták a Financial Times című londoni lap azon értesülését, hogy a bizottsági alelnök 20 millió bevándorló előtt akarja megnyitni az utat az EU-ba a következő évtizedekben. Mint mondták, számokat egyelőre nem lehet mondani.




BEVÁNDORLÁS SZÁMOKBAN

Az Európai Bizottság migrációval és integrációval foglalkozó, a napokban kiadott éves jelentésében – amelyet megtárgyaltak a lisszaboni értekezleten – feltalálta a spanyolviaszt: megállapítják, az európai népesség mindenekelőtt a bevándorlás révén növekszik.

A dokumentumban ugyanakkor az Eurostat adataira hivatkozva számszerűen is közlik, évente hányan vándorolnak be. Eszerint a kilencvenes évekhez képest


megduplázódott a bevándorlók száma az Unióban.

A múlt század utolsó évtizedében évente 500 ezer-1 millió fővel többen vándoroltak be az unióba, mint ahányan távoztak. 2002 óta ez az úgynevezett nettó migráció 1,5-2 millió fő körül van. Egy 2006 januári összesítés szerint akkor külső országokból 18,5 millióan éltek az EU-ban, ez az akkori majdnem 493 milliós uniós népesség 3,8 százaléka volt.


A TRENDEK

Az elmúlt néhány évtizedben Európa népességdinamikája és populációszerkezete alapjaiban megváltozott. A termékenység a reprodukciós szint alá esett a legtöbb európai országban, kitolódott a családalapítás és gyerekvállalás időpontja.

Nyugat-Európában jócskán megnövekedett a várható élettartam mind a nők, mind a férfiak esetében – ez a mutató azonban a kelet-európai férfiak esetében valamelyest csökkent. A nem európai országokból érkező emigránsok száma jelentősen megnőtt, mióta mobilitásuk van az európai országok között.

Mindezek a változások nagy kihívások elé állítják a demográfusokat, ugyanis a populációk viselkedésére és demográfiai fejlődésre korábban érvényes elméletek elégtelennek bizonyulnak, nem tűnnek alkalmazhatónak a megváltozott körülmények között, pontosabban nem szolgálnak meggyőző magyarázattal a legfrissebb európai demográfiai változásokra – állítják a szakemberek.

Egyre inkább teret kaptak tehát a demográfiai kutatásokat a bevándorlás- és integrációkutatással összekapcsoló interdiszciplináris szimpóziumok, amelyeken a különböző elméleti-módszertani és diszciplináris háttérrel rendelkező tudósok cserélnek eszmét az európai nagypolitikát egyre inkább foglalkoztató kérdésekről. Idén novemberben Rostockban, decemberben Párizsban rendeznek nemzetközi konferenciát az európai demográfiai kutatások aktuális eredményeiről.



INTEGRÁCIÓS POLITIKÁK

Az Európai Bizottság által kezdeményezett, migrációval és intergációval foglalkozó éves jelentések a harmadik országbeli bevándorlók belilleszkedését elősegítő közpolitikák kialakítását készítik elő, illetve elemzik és ellenőrzik a tagországok megvalósításait e téren.

A bevándorlás továbbra is az EU demográfiai növekedésének legfőbb biztosítéka. Az integrációs politikák hatékonysága tehát különlegesen fontos kérdés.

A jelentés átfogó képet próbál nyújtani azokról a gyakorlatokról, amelyeket a különböző tagországokban alkalmaznak; a jelentés szerzői fontosnak tartják, hogy kidolgozásra kerüljön a már létező közös európai irányelvek és a tagországok gyakorlata alapján a bevándorlók integrációjának egyfajta egységes európai modellje a gyakorlatban is.

A jelentés megállapítja, a legtöbb tagország a saját integrációs stratégiáját a “bemelegítő programokra” fókuszálja, vagyis az új állampolgárnak elsősorban az illető társadalom nyelvét kell ismernie. Kevés országban figyelnek oda azonban az integrálódási folyamat elmélyítésére, valamint az esetlegesen felmerülő különleges szükségletek és igények kielégítésére.

Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a bevándorlók gyerekeinek oktatási intézményekben történő intergálására – állapítják meg. Örvendetes azonban, hogy egyre növekvő mértékben vonják be magukat a bevándorlókat az intergációs politikák kidolgozásába és végrehajtásába.



EURÓPAIAK A BEVÁNDORLÁSRÓL

A legújabb, 67-es Eurobarométer-felmérés szerint a tagállamok legégetőbb belső problémái körében a bevándorlás kérdése hatodik helyezett. A felmérés készítői megállapítják, az európaiak elsősorban a gazdasági vonatkozású problémák miatt aggódnak, első helyen európai viszonylatban a munkanélküliség áll.

Azon államokban is, amelyek a leginkább ki vannak téve a bevándorlók egyre érkező hullámainak, a bevándorlást elsőrendű problémának minősítők aránya csökkent: Spanyolországban a 66-os Eurobarométerhez viszonyítva 64%-ról 36%-ra, Máltán 45%-ról 30%-ra.

Forrás: ec.europa.eu, MTI/dpa


A grafikonként feldolgozott adatsorok az European Social Reality című jelentésből (az Eurobarométer-felmérések egyik speciális kiadásából) származnak. Az adatfelvétel 2006 végén készült az akkor még 25 tagállamú Unió országaiban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS