2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Oktatási helyzet Romániában: se vécé, se reform

S. G. 2007. szeptember 18. 12:59, utolsó frissítés: 11:52

Ugyan az ex-tanügyminiszter saját maga fölött tör pálcát benne, az államfői bizottság jelentése az oktatásról mégis fontos: kimondja, hogy a rendszer #b#úgy rossz, ahogy van#/b#, és csődbe viszi az országot.





A jelenlegi oktatási rendszer továbbműködtetése az ország versenyképességét és fejlődését, prosperitását veszélyezteti. A rendszerrel négy nagy probléma van: nem hatékony, nem megfelelő, egyenlőtlenségeket termel és gyenge minőségű – mondja ki a diagnózist az egyetemi tanárokból és oktatáskutatókból álló államfői különbizottság a jelentés első részében.


Miért nem hatékony az oktatás?

Ennek bizonyítékául a bizottság három nemzetközi, a diákok-tanulók képességeit kutató felmérés összehasonlító adatait közli.


Egyetlen kivétellel – a nebulók a A PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) 2001-es mérésében elért eredményeit nézve – az összes többi kutatás azt mutatja, hogy a romániai diákok átlagban mélyen a nemzetközi átlag alatt teljesítenek. (A PIRLS a negyedik osztályos diákok olvasási, szövegértési képességeit vizsgálja, jelen eredmény tehát az elemi iskolai tanítók teljesítményét dicséri – lásd az 1. táblázatot.)

Ennél is nyugtalanítóbb az, hogy a romániai tanulók teljesítménye több olyan, volt szocialista országban mért eredménynél is alacsonyabb, mely államok társadalmi-gazdasági viszonyai (az 1989 utáni kiinduló feltételek) többé-kevésbé a hazai körülményekhez hasonlóak.

Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a nemzetközi tantárgyversenyeken elért eredmények fényében a romániai oktatás igenis hatékony: e kiemelkedő teljesítmények egy maroknyi diák kiváló képességeit és az őket felkészítő oktatók kompetenciáját tükrözik, melyek nem vetíthetők vissza az egész rendszerre – vonja le a következtetést a bizottság.


És miért nem megfelelő?

A romániai közoktatás, szakképzés és egyetemi oktatás nem készíti fel a diákokat arra, hogy a jövőben feltehetően a "tudásalapú gazdaság" viszonyai között kell helytállniuk. Itt a bizottság az EU ún. lisszaboni fejlesztési célkitűzéseire hivatkozik. Az EU szakértői, illetékesei öt mérési szempontot vezettek be annak érdekében, hogy tudni lehessen, egy ország és az egész unió milyen feltételek teljesítése mellett tud válaszolni a (globalizálódó) "tudásalapú gazdaság" kihívásaira.

A statisztikák összevetéséből kiderül: a romániai oktatás nem képes azt biztosítani, hogy Románia a jövőben helyt tudjon állni ebben a versenyhelyzetben, írja a bizottság – lásd az 2. táblázatot.


Hogyan termel egyenlőtlenséget az oktatás?

A képlet egyszerű: az állami köz- és egyetemi oktatás minden diáknak ugyanazon tanulási lehetőségeket és teljesítőképességet kell biztosítania, az illető tanuló környezetének társadalmi-gazdasági vagy kulturális státuszától, helyzetétől függetlenül. Romániában az eddigi erőfeszítések ellenére továbbra is óriási egyenlőtlenségek tapasztalhatók az oktatási rendszerben, mondja ki a bizottság.

1. táblázat. A <i>PISA</i> felmérést a diákok közt a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő szervezet, az OECD végzi. Románia a 42 résztvevő ország közt a 34. helyen áll (Litvánia nem vett részt a 2000-es mérésben). 
<br />
A <i>TIMSS</i> (Trends in International Mathematics and Science Study) a nyolcadik osztályos diákok matematikai és természettudmányos teljesítményét méri. A táblázatban átlagok szerepelnek – Románia mélyen az európai színvonal alatt áll. <i>A PIRLS</i> (Progress in International Reading Literacy Study) a negyedik osztályos diákok olvasási, szövegértési képességeit vizsgálja1. táblázat. A PISA felmérést a diákok közt a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő szervezet, az OECD végzi. Románia a 42 résztvevő ország közt a 34. helyen áll (Litvánia nem vett részt a 2000-es mérésben).
A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) a nyolcadik osztályos diákok matematikai és természettudmányos teljesítményét méri. A táblázatban átlagok szerepelnek – Románia mélyen az európai színvonal alatt áll. A PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) a negyedik osztályos diákok olvasási, szövegértési képességeit vizsgálja


A tények: aki vidéken, faluhelyen születik, egyszeriből hátrányos helyzetbe kerül, mert az itt felnövő diákok csak 24,5 százaléka jut be a középiskolai képzési szintre. A városi diákokhoz képest kétszer-hatszor nagyobb azon vidéki tanulók aránya, akik gyengén teljesítenek román nyelvből, matematikából és természettudományos tárgyakból a felmérések, teszteredmények szerint; ráadásul a kiválóan teljesítők aránya vidéken kétszer-háromszor kisebb! [1] – hívja fel a figyelmet a bizottság.

A veszélyeztetett társadalmi csoportok az oktatás területén is hátrányba kerülnek. Az iskolába nem járó, a képzésben részt nem vevő diákok 80 százaléka roma családból származik – 38 százalékuk funkcionális analfebéta (azaz ismeri a betűket, olvasni is tud egy bizonyos szinten, de szövegértési képességei csekélyek). A roma gyermekek 64 százaléka vesz csupán részt az elemi oktatásban – míg az országos átlag 98,2 százalék. [2]

A különleges képzést, külön segítséget igénylő tanulók arányáról, vagy a börtönökben folyó oktatásról és más veszélyeztetett társadalmi csoportokról nincsenek pontos adatok, de az e területen működő nemkormányzati szervezetek becslései hatalmas és krónikus egyenlőtlenségeket tárnak fel.


Mi áll a gyenge minőség hátterében?

A romániai óvoda- és iskolaépületek többsége 19. század végi építészeti-oktatáspolitikai elveket tükröz. A tanodák több mint 82 százaléka 1970 előtt épült – és sokszor évtizedekkel korábban –, így az ingatlanok beosztása, felszereltsége nem felel meg a jelenleg ott folyó képzés követelményeinek.

Többezer iskolaépületből olyan alapszolgáltatások hiányoznak, mint a folyóvíz és a vécé; tárgyi berendezésük, ellátottságuk szegényes. Az iskoláknak csak 36 százalékában érhető el az internet: e tanodák túlnyomó többsége városi környezetben működő középiskola.

Ami a pedagógusokat illeti, a "humán erőforrás" nyugtalanító mértékében kiöregedett, és az általuk nyújtott képzés színvonala – a bizottság sommás megállapítása szerint – erősen megkérdőjelezhető. A tanárok, tanítók átlagéletkora nők esetében 40, férfiak esetében 44 év.

2. táblázat: a romániai oktatás teljesítménye a lisszaboni mérési szempontok szerint. Az 2. táblázat: a romániai oktatás teljesítménye a lisszaboni mérési szempontok szerint. Az "iskolalátogatás korai abbahagyása" annak a 18-24 éves népességnek az arányát jelzi, amelyik csak az általános iskolai képzésben vett részt (5.-től a 10. osztállyal bezárólag), és jelenleg semmilyen oktatásban nem részesül, szakképzésben sem


A pedagógusoknak mindössze 18 százaléka járt valamilyen, számítógépkezelést és információtechnológiai tudást biztosító tanfolyamra. Egy friss felmérés megállapítása szerint [3] a nyolcadik osztályos diákok 74,3 százaléka azt állítja, hogy tanáraik általában egyszerűen csak lediktálják az órán a tanyagot.

Emellett a tantervek túlzsúfoltak: túl sokmindent követelnek meg a tanulóktól, és főleg hiányzik a világos elképzelés, a válasz arra az egyszerű kérdésre, hogy milyen tudást várunk el az iskolát elvégző gyermekektől? Az elért eredmények kimutatása sem egyszerű, merthogy az országos tesztek és az érettségi vizsgák megszervezése számos kívánnivalót hagy maga után – szögezi le a bizottság.

Erőteljesen politikai kérdéssé vált, hogy ki vezesse az iskolákat, ez pedig útját állja a vezetéshez szükséges szaktudás, know-how felhalmozódásának és a szakértő iskola-menedzserek képzésének. A rendszer tehetetlensége mindezzel együtt hatalmas – írja a szakértő testület.


Ötödik tényező: a népességcsökkenés

A hatékonytalanság, az irrelevancia, az egyenlőtlenség-termelés és a gyenge minőség belső tényezőnek hatását egy külső faktor, a demográfiai tényező súlyosbítja.

A statisztikákból az derül ki [4], hogy ha marad a népességfogyás jelenlegi trendje, akkor 2013-ban húsz százalékkal kevesebb diák lesz Romániában 2005-höz képest; míg 2025-re a csökkenés eléri a 40 százalékot (romániai magyar vonatkozásban a jelenséget Csata István és Kiss Tamás demográfus-szociológusok mutatták ki – a szerk. ). A drámai csökkenés hatásait az ország fejlődéséhez szükséges humán erőforrásra könnyű előrelátni, írja a jelentés.

A felsőfokú oktatásban és a tudományos kutatás területén a kiváló teljesímény szigetei a középszerűség tengerébe süllyednek. Egyetlen romániai egyetem sem szerepel a világ tudományegyetemeinek 500-as, ún. sanghaji toplistáján; és a legkiválóbb intézményeknek is 7-8-szor nagyobb tudományos eredményeket kéne felmutatniuk ahhoz, hogy egyáltalán ilyen státuszra pályázhassanak (további adatokért lásd cikkünket: Egyetemtop: egyetlen romániai intézmény sincs a világranglistán).

Ha a tudományos publikációk számát a népességhez viszonyítjuk, akkor Románia teljesítménye 11-szer kisebb az OECD-országok átlagánál, ötször kisebb a magyarországi kutatás teljesíményénék, és Bulgária is kétszer jobban teljesít ezen a téren. [5]

Románia innovációs indexe 2006-ban kétszer volt alacsonyabb Bulgáriáénál, háromszor alacsonyab Magyarországénál és ötször kisebb az EU átlagértékénél, ráadásul az index az összes említett országhoz képest erőteljesebb csökkenő tendenciát mutat. [6].

Mindezen tények és jelenségek fényében a romániai oktatás sürgős átstrukturálása, reformja szükséges, mert különben az ország azt kockáztatja, hogy technológiai gyarmattá, szegény és reménység nélkül élő polgárok államává válik – szögezi le a jelentés.


_____________________

Jegyzetek

1
Országos Értékelési Szolgálat, 2002; Mertaugh és Hanushek: az Education and Training című fejezet a Labor Market and Social Policy in Central and Eastern Europe c. kötetben, 2005.
2 Jelentés az országos oktatási rendszer állapotáról, MEdC, 2005.
3 NPSER (4).
4 Vasile Gheţău: Anul 2050: va ajunge populaţia României la mai puţin de 16 milioane de locuitori? (2050: 16 millió fő alá csökken Románia népessége?) In: Populaţie şi Societate, 2003. Továbbá Tendinţe demografice în orizontul 2025 (Demográfiai tendenciák 2025 fényében), Institutul Naţional de Statistică, 2006.
5 National Science Foundation, Science and Engineering Indicators, 2006; www.nsf.gov/statistics/seind06
6 European Innovation Scoreboard, 2006; trendchart.cordis.lu/scoreboards/scoreboards2006

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS