2019. október 23. szerdaGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

CO2-kibocsátás csökkenés várható a romániai nehéziparban

Bakk-Dávid Tímea kérdezett:Bakk-Dávid Tímea 2007. szeptember 25. 19:29, utolsó frissítés: 18:55

Villáminterjú a nemzetközi ENSZ-klímakonferencián #b#Romániát képviselő Korodi Attila#/b# környezetvédelmi miniszterrel.





A New York-i ENSZ-konferencia fő célja az év végi, indonéziai környezetvédelmi értekezlet előkészítése volt. A találkozón 154 ország képviseltette magát, csaknem 80 állam- és kormányfő jelent meg. A Baliban, december 3-14. között tartandó konferencián leszögezik azt a tárgyalási menetrendet, aminek végeredménye a remények szerint a kiotói egyezményt felváltó, új megállapodás elfogadása lesz.

>> Klímakonferencia New Yorkban, Bush nélkül, de Schwarzeneggerrel >>

Transindex:
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár erős politikai üzenet kommunikálásának szándékáról beszélt a New York-i tanácskozás kapcsán. Hogyan fogalmaznád meg ezt az üzenetet?



Korodi Attila: – Ez az első eset, hogy államfői és kormányfői szintű tárgyalás volt klímaváltozás-témában, eddig ez a terület “hagyományosan” a környezetvédelmi minisztereké volt. A kaliforniai kormányzó felszólalása a közgyűlésen, Al Gore volt amerikai alelnök beszéde a miniszterek és kormányfők ebédjén egyértelműen arról szólt: arra motiválják a jelen lévő kormány- és államfőket, hogy tekintsék a klímaváltozást politikai kérdésnek.

Egyetlenegy érdekes ellenvélemény volt, amit Václav Klaus cseh államfő fogalmazott meg; szerinte ami klímaváltozás címén most történik, az nem tekinthető kritikus helyzetnek, és nem biztos, hogy az ember az okozója ennek. Az érdekes az volt, hogy például ő és Condoleza Rice nem is jöttek el az államfők, kormányfők és miniszterek ebédjére.

Korodi a tusványosi 
<br />
energiapolitikai kerekasztalonKorodi a tusványosi
energiapolitikai kerekasztalon
A találkozón nagyon erős volt az európai jelenlét, ott volt a francia államfő, Merkel kancellár, Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Solana külügyi biztos.

Ami örvendetes volt, hogy a dél-amerikai államok képviselői is megjelentek, ez azért fontos, mert Kína és India után ezek azok a fejlődő országok, amelyeknek a legnagyobb az üvegházhatást okozó gázkibocsátásuk.


Aki nem volt ott, az maga Bush elnök...

– Igen, mert az Egyesült Államok holnaptól kezdődően a G8 és dél-amerikai országok részvételével tartanak egy konferenciát ugyancsak klímaváltozás témában. Az USA azon az állásponton van, hogy a kibocsátáscsökkentés kötelezettsége ne egy globálisan megállapított, mindenkire érvényes százalékban legyen meghatározva. Kaliforniában talán még az európainál is szigorúbbak a kibocsátáscsökkentési vállalások, de az Egyesült Államokban ez mindenhol nem lehet megvalósítani.


A fejlődő országok majdani kötelezettségvállalásával kapcsolatban mi volt az álláspont?

– A fejlődő országok azt mondják, nagyon nehéz számukra bevállalni ezeket a százalékokat, például a kibocsátás 30%-os csökkentését 2020-ig, amit az Európai Unió szorgalmaz. Arra hivatkoznak, hogy nincs elég technológia, pénzügyi kapacitás. Volt erről vita, és végül a hozzáállás pozitív volt: a fejlett országok segítenek a fejlődőknek, technológiát adnak át stb.

A kérdés azonban úgy tevődik fel, hogy India, Kína, Dél-Afrika, Brazília képes-e felzárkózni Európa elképzelései mögé, illetve hogy Kanada, Ausztrália, az Egyesült Államok mit vállal e téren. A többi ország mondhatni nem számít, hiszen a felsoroltak felelősek az üvegházhatást okozó gázak kibocsátásának túlnyomó részéért.


Románia esetében hogyan lehet további kibocsátásokat eszközölni, ha közben tovább menetel előre a gazdaság?

– Jelen pillanatban az 1989-1990-es kibocsátáshoz viszonyítva 40%-os csökkenést tudunk felmutatni. Ahhoz, hogy ezt tartani tudjuk, az egyedüli esély, hogy az energetikai, a kohászati, a vegyipar folyamatosan újratechnologizálja önmagát.

Azzal van szerencsénk, hogy a nagy nehézipari szennyezők kibocsátásának szabályozására vonatkozó európai direktívát október 30-ától immár Romániában is kell alkalmazni 419 vállalat esetében. Ezáltal komoly kibocsátáscsökkentést érhetünk el, mivel ez rengeteg új környezetkímélőbb technológia bevezetését jelenti.


A közlekedés az az ágazat, amely egyre bővül, lassan már minden családban lesz egy autó.


– Ez világszintű probléma, aminek egyelőre nincs megoldása. Romániában sem látok esélyt erre, egyedüli megoldás lehet, hogy az utak annyira túlterhelődnek, hogy az emberek a nagyvárosokban elkezdik használni a tömegközlekedési eszközöket, így a közszállítási ágazat, a vasúti szállítás is fejlődésnek indulhat. De ez kevés a radikális előrelépéshez, mert Romániában egyelőre az úthálózat bővítésén gondolkodunk, nem a közszállítás erősítésén.


Tusnádon a Transindexnek azt nyilatkoztad, lobbizol azért, hogy az alternatív energiaforrások használata a lakosság körében is finanszírozást nyerjen. Hogy áll ez a projekt?


– Hamarosan a kormány asztalára kerül egy általam beterjesztett memorandum, amelyben azt szorgalmazom, hogy az autóregisztrációs illetékből befolyó összegek kerüljenek a környezetvédelmi alapba, és kizárólag megújuló energiaforrásokra, illetve erdőtelepítésre lehessen fordítani. Ezen alaphoz magánszemélyek is hozzáférhetnének.


Ez hogyan működne magánszemélyek esetében?

– Erről egyelőre csupán elvi döntés volt szeptember hónap első kormányülésén, amikor minden miniszter felvázolta, hogy mi a legfontosabb csomag, amivel ősszel akar dolgozni. Akkor az előterjesztésem elviekben támogatást kapott a kormánytól, de az erőpróba az lesz, amikor magát a memorandumot beterjesztjük. A memorandum egyébként olyan közigazgatási dokumentum, amely közpolitikákat határoz meg. Tehát, ha az átmegy, akkor egy következő kormánynak is nehéz lesz változtatnia rajta.


Hogyan áll Románia az alternatív energiaforrások felhasználásával kapcsolatos célszámokkal és határidőkkel?


– Azt hiszem, az ország fogja tudni ezeket teljesíteni, leginkább azért, mert jó a hidroenergiai kapacitásunk. A többi megújuló forrás esetében vannak kisebb gondjaink, hiszen ha nem jönnek beruházók, akkor nehezen lépünk előre. A 2010-es határidőt mindazonáltal tartani tudjuk, és elvileg a 2020-ast is. (A megújuló energiaforrások arányának 2020-ig uniós szinten el kell érnie a 20%-ot, ám az országonkénti vállalás mértéke tárgyalható – szerk. megj.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS