2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mianmar: buddhista szerzeteseket lőttek le a katonák

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. szeptember 26. 14:52, utolsó frissítés: 13:39

A #b#diktatúraellenes#/b# tüntetés folytatódik, de félő, hogy a fegyvertelen tömeget az 1988-ban alkalmazott módszerrel oszlatják fel: ezreket mészároltak le a kormánycsapatok.





Gumibotokkal és könnygázzal támadtak rá a katonák szerdán Mianmar legnagyobb városában, Rangunban a tüntetőkre, és a soraikban megjelenő szerzetesekre – közölték szemtanúk. Tíz szerzetest megvertek a Svedagong pagodánál, amelyet a katonák körülzártak. A rendőrség és a katonaság bekerítette a kulcsfontosságú buddhista gyülekezőhelyeket. Az elemzők attól tartanak, hogy


megismétlődhetnek az 1988-as véres események,


amikor a katonaság tüzet nyitott a fegyvertelen tömegre. Bármelyik pillanatban kirobbanhat a konfliktus, értékelte a helyzetet a reggeli órákban a BBC tudósítója; a CNN arról számol be, a kormányerők délutánra legkevesebb öt szerzetest öltek meg. Más források szerint a halálos áldozatok száma két fő.

Több tízezren folytatták kedden is a demonstrációt Rangunban (fotó: BBC/AFP)Több tízezren folytatták kedden is a demonstrációt Rangunban (fotó: BBC/AFP)


A buddhista zászlók mellett a 88-as diáktüntetések szimbóluma, a harcoló pávakakas is megjelenik (fotó: BBC/AFP)A buddhista zászlók mellett a 88-as diáktüntetések szimbóluma, a harcoló pávakakas is megjelenik (fotó: BBC/AFP)


>> Még több fotó: szeptember 26.
>> szeptember 25.
>> BBC-olvasók fotói >>

A mianmari katonai kormányzat kedd éjjel gyülekezési és éjszakai kijárási tilalmat vezetett be az ország legnagyobb városában, Rangunban és Mandalajban. A korlátozó intézkedések 60 napig lesznek érvényben. A kijárási tilalom este 9 órától hajnali 5 óráig tart, a gyülekezési tilalom az öt főnél nagyobb csoportosulásokra vonatkozik. A helyi lakosságot utcákon cirkáló gépkocsikból, hangszórókon tájékoztatták a rendelkezésekről.

A szerzetesek figyelmen kívül hagyták a hatóságok gyülekezési tilalmát. A pagodánál mintegy ötven szerzetes jelent meg, aki megpróbált a keleti kapun keresztül bejutni. A hatóságok távozásra szólították fel az ott összegyűlt mintegy 700 embert. Ezt követően gumibotokkal támadtak rá az ott lévőkre, akik menekülni kezdtek – közölték szemtanúk. Az AFP-nek egyik szerzetes elmondta, elhatározták, "az életüket is kockára teszik a népért".

Vöröskeresztesek látják el az erőszakos tömegoszlatás sérültjeit (fotó: BBC/AP)Vöröskeresztesek látják el az erőszakos tömegoszlatás sérültjeit (fotó: BBC/AP)


A Reuters szerint több mint ötezer szerzetes vonul végig a tüntetőkkel Rangunon, egyesek sebészi maszkokat viselnek, így védekezve a könnygázbevetések ellen.


A hatóságok több tüntetőt megvertek, gépkocsikba pakoltak

és elhurcoltak. Kedd éjjel két disszidenst vettek őrizetbe.

A Mianmarban (volt Burmában) folyó tömegtüntetések Rangunban és az ország más részein már egy hónapja zajlanak. Elemzők szerint két évtizede ez a legnagyobb tüntetés a junta ellen. A követelések között a bebörtönzött ellenzékiek szabadon engedése, a nemzeti megbékélés és különböző reformok követelése is szerepel, de ami a tiltakozást közvetlenül kirobbantotta, az az üzemanyagárak megduplázása volt.

Augusztusban, a tüntetések kezdetekor a kormány 17 ellenzékit tartóztatott le, többségük volt diákvezér. A legismertebb közülük Min Ko Naing, számos amerikai, kanadai és európai emberi jogi kitüntetés birtokosa, a demokrácia erőszakmentes megteremtésének híve. Utoljára 2004-ben szabadult. Min és társai próbáltak az elmúlt években új lendületet adni a mianmari ellenzéki mozgalomnak annak vezetője, Aung San Suu Kyi letartóztatása óta. A Nobel-békedíjas politikusasszony


az elmúlt 18 évből 11-et töltött börtönben vagy házi őrizetben,

utoljára 2003-ban tartóztatták le. Az ellenzékieket a hivatalos mianmari média szerint akár 20 évi börtönre is ítélhetik. Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint legalább ezer politikai fogoly van börtönben a dél-ázsiai országban.

Figyeljetek az emberek szükségleteire! Az ország a 14. helyet érdemelte ki a Foreign Policy működésképtelen országokat rangsoroló listáján (fotó: BBC/AFP)Figyeljetek az emberek szükségleteire! Az ország a 14. helyet érdemelte ki a Foreign Policy működésképtelen országokat rangsoroló listáján (fotó: BBC/AFP)


George Bush elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szigorítani készül a mianmari katonai junta elleni pénzügyi szankciókat, és más országokat is arra ösztönöz, hogy fokozzák az ázsiai ország katonai kormányzatára gyakorolt nyomást. Az uniós külügyminiszterek nyilatkozatával összhangban Jose Socrates portugál miniszterelnök, soros EU-elnök az Európai Unió nevében elmondott beszédében óva intette a juntát a tüntetők elleni erőszak alkalmazásától, és tárgyalásos megoldást szorgalmazott.

Az ENSZ-főtitkár is nyomatékosan felszólította a mianmari katonai juntát, hogy ne alkalmazzon erőszakot az országban zajló tiltakozó akciók részvevői ellen. Hangsúlyozta, hogy a mianmari illetékeseknek a lehető legnagyobb visszafogottságot kell tanúsítaniuk, és haladéktalanul meg kell kezdeniük a tárgyalásokat a rendszer ellenzékével a nemzeti megbékélésről.


HÁTTÉR
8/8/88 – Burma fekete napja és a 45 éve tartó katonai diktatúra

Burma 1948-ban, 60 évi brit gyarmatosítás után nyerte el függetlenségét. A többnemzetiségű országban szinte azonnal elkezdődtek az etnikai torzsalkodások. 1962-ben a katonaság vette át az uralmat Ne Win generális vezetésével, ekkor állították fel a katonai juntát, a politikai vezetőket és minisztereket bebörtönözték, felfüggesztették az alkotmányt. Az izolacionista diktatúra, az államosítások, a gazdaság teljes kontrollja szegénységbe taszította a lakosságot.

1974-ben sikerült ugyan új alkotmányt elfogadtatni, választások is voltak, amelyen csupán egyetlen párt indult, ám továbbra is a junta diktált. 1987-re Burma a világ legfejletlenebb állama lesz, gazdasága totálkáros. 1988-ban tüntetés- és sztrájksorozat indult, amelyre a kormány szigorú megtorlásokkal, letartóztatásokkal, gyilkosságokkal válaszolt. Augusztus 8-án már több százezer felvonuló követelte a kormány lemondását.


A békés demonstrációnak vérfürdő vetett véget:

a fegyvertelen tömegekbe tüzelő kormánycsapatok országszerte több mint tízezer diák, civil és szerzetes halálát okozták, és több száz tüntetőt tartóztattak le. Szeptember 18-án Saw Maung generális vette át a hatalmat, az ország vezetését pedig az Államjogi és Államrendi Restaurációs Tanács hatáskörébe helyezte. A nemzetközi közösség nyomásának engedve többpárti választásokat tartottak, ekkor változtatják meg az állam nevét: Mianmart Burmával ellentétben a számtalan kisebbség is magáénak érezheti.

A legnagyobb támogatottságot az Aung San generális (Burma nemzeti hőse) lánya, Aung San Suu Kyi vezette Nemzeti Demokrácia Ligája nyerte el, ám a Restaurációs Tanács házi őrizetbe helyezte a népszerű politikust. Bár pártja megnyerte a választásokat (485 képviselői helyből 392-t szerez meg), a Restaurációs Tanács nem adja át a hatalmat. 1990 végén a megválasztott képviselők létrehozták a Burmai Unió Nemzeti Koalíciós Kormányát – száműzetésben. 1997-ben a Restaurációs Tanácsot feloszlatták, azóta az Állami Béke- és Fejlődési Tanács kormányoz.

A burmai katonai diktatúra sokféle megjelenési formája 1962 óta számtalanszor súlyosan megsértette az emberi jogokat. Az Amnesty International és az ENSZ emberi jogi bizottsága vallási üldöztetés, etnikai tisztogatás, erőszakos kitelepítés, tömeges kivégzések, jogtalan letartóztatások, rabszolgamunka, tömeges nemi erőszak számtalan esetét regisztrálta, az is gyakorlattá vált, hogy civileket kényszerítettek “felderíteni” az aknásított területeket. Az országból több mint 800 ezren menekültek a szomszédos országokba, Thaiföldre, Bangladesbe és Indiába.

Forrás: BBC, MTI, CNN, burmawatch.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS