2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Beneš-botrány: az ingyenzsákmány miatt lett az egész

hírösszefoglaló 2007. szeptember 27. 13:58, utolsó frissítés: 2007. szeptember 26. 17:35

Erősödik a #b#szlovák önbírálat#/b#, de közben Slota a Horthy-rendszer ivadékait emlegeti, és a magyarokat arra inti, ne csinálják a feszültséget Közép-Európában.





A Beneš-dekrétumok szlovák parlamenti megerősítése kapcsán vita bontakozott ki az Európai Parlamentben. Egy német európai képviselő azt szorgalmazta, hogy az EP elnöke hivatalosan tiltakozzon a szlovák kormánynál.

Markus Ferber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakcióján belül működő CSU-csoport elnöke nyilatkozatban szögezte le: a szlovák parlamenti határozat, amelyet a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt indítványozott, alapvetően szembehelyezkedik az európai jogi normákkal.

Martin Schulz német szociáldemokrata EP-képviselő magánvéleményeként arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Beneš-dekrétumoknak ma már nincs hatásuk, és úgy vélekedett, hogy az Európai Parlamentnek nem olajat kell öntenie a tűzre, nem "a 45-ös szellemet kell tetemre hívnia", hanem csillapítania kell a kedélyeket, és együttműködést kell keresni egymással. Szent-Iványi István magyar liberális EP-képviselő szerint azonban szégyenteljes dolog volt, hogy egy EU-tagállam 60 év elteltével megerősítette a jogfosztó Benes-dekrétumokat.



Minden demokratának kötelessége – címezte szavait hangsúlyozottan Schulznak is – elítélni azokat a kísérleteket, amelyek fel akarják támasztani a 60 évvel ezelőtti szörnyű eseményeket. Az SZDSZ azt kéri az európai liberális pártoktól és minden Európa-párti erőtől, hogy


utasítsák vissza e dekrétumok érvényben tartására

irányuló törekvéseket. A szocialista Tabajdi Csaba arra figyelmeztetett, “nem hozhatunk be az unióba kezelhetetlen konfliktusokat, más népek elleni gyűlöletbeszédeket. Nacionalizmusra nem nacionalizmus a válasz, hanem annak elítélése, elsőként és legfőképpen saját nacionalizmusunk elítélése" – hangoztatta az MSZP EP-delegációjának vezetője.

A napokban a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. A szlovákiai parlamenti határozatot egyöntetűen felháborítónak és elítélendőnek nevezte az összes magyarországi politikai alakulat.

>> Diplomáciai csörte a Beneš-dekrétumok kapcsán >>


Az egységes magyar fellépést igazoltnak és jogosnak tartja az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kitelepítettek ügyében illetékes szóvivője, Manfred Haimbuchner is. Föltette a kérdést, vajon miért nem lép fel hasonló elszántsággal és határozottsággal az osztrák kormány, illetve a többi osztrák párt a Benes-dekrétumok által ugyancsak érintett szudéta- és kárpátaljai németek érdekében.


Szlovák lap pitiáner provincializmust emleget

A SME szlovák polgári liberális napilap cikkírója, Peter Schutz szerint a jelek arra mutatnak, hogy a teljes magyar politikai front elszánta magát, és az ügyet Brüsszel elé viszi. A szlovák lépést élesen bírálva arra hívta fel a szlovák olvasók figyelmét, ha az EP elítéli a szlovák törvényhozás által megtett lépést, az súlyos következményekkel jár Szlovákiára nézve.

A szlovák politikusok “pitiáner provincializmusát” bírálva megállapítja: "...a saját politikai céljaikat követő magyaroknak ezúttal nehéz lenne felróni (mint például a Malina Hedvig-ügyben), hogy ők szítják a konfrontáció parazsát", mert a pozsonyi parlament határozata nyilvánvalóan az ellenséges hadonászás iskolapéldája. Célja nem a 2. világháborút követő rendezés nyomán előállt és visszafordíthatatlan állapotok megkérdőjelezésének kivédése, "hanem a kisebbség megalázása, megsértése, s annak megmutatása volt, hogy ki az úr Szlovákiában."

A cikkíró úgy látja: nyugodtan és indulatok nélkül ki kell mondani, hogy nem helytállóak a [szlovák] magyarázatok, melyek szerint a dekrétumok parlamenti újraszentesítése Csáky Pál MKP-elnök kijelentései által életre hívott reakció volt csupán.

Schutz emlékeztet arra, hogy Szlovákia EU-csatlakozását megelőzően egy szakbizottság az Európai Unió színe előtt "kihűltnek", elhamvadtnak nyilvánította a Beneš-dekrétumokat, de lám, a szlovák parlament most "felesleges és ostoba módon újraizzította."


“Szlovákiának bocsánatot kellene kérnie”

Miroslav Kusy szlovák politológus szerint Szlovákiának bocsánatot kellene kérnie a magyaroktól azért, amit az 1945-1948 közötti időszakban tett ellenük. "Határozottan igen, hiszen ez nem kerül semmibe. Ez a jó szándék kifejezése. Én teljesen egyértelműen úgy vélem, hogy Szlovákiának azokért a sérelmekért, amelyeket 1945-1948 között okozott, bocsánatot kellene kérnie", jelentette ki Kusy abban az interjúban, amelyet kedden közölt a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap.

A politológus szerint a magyarok jogosan vették rossz néven, hogy a szlovák parlament nyilatkozatban erősítette meg a Beneš-dekrétumok érvényességét. "A magyarok nagyon rossz szemmel nézik ezt, és azt hiszem jogosan. Kivenni ezeket a holt lelkeket a szekrényből ma, a 21. században nem helyénvaló. Újra bevonni a játékba a Benes-dekrétumokat értelmetlen. Az egyik és a másik oldalról is", véli a neves politológus.

A Slota-jelenség

A sovinizmusáról ismerős Ján Slota szlovákiai politikus szerint a németek sem hajtottak végre annyira "elvetemült tetteket" a 2. világháború idején, mint a magyar fasiszták Dél-Szlovákiában. Slota ráadásul ismét egyetértését fejezte ki azzal, hogy Csehországból a világháború után kitelepítették a szudétanémeteket.

"Én természetesen egyetértek a cseh nemzet döntő többségével, hogy az, amit a háború után tettek, azt helyesen tették" – jelentette ki a szlovák nacionalisták vezérének tartott politikus, s egyben felszólította a cseh politikai élet képviselőit, hogy támogassák Szlovákiát. "Össze kell tartanunk. Valamiféle magyarok itt Közép-Európában nem ugrálhatnak és nem teremthetnek olyan feszültséget, amely valami nagyon rosszba csaphat át. Ezt Közép-Európában senki nem akarja" – mondta Slota.

A politikus ugyanakkor kikérte magának, hogy "szélsőségesnek, idegengyűlölőnek és fajgyűlölőnek" nevezte őt Csáky Pál, az ellenzéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke az Európai Parlamentnek küldött levelében. "Határozottan kikérem magamnak, hogy a Horthy-rendszer ivadékának minősíthető ember ezen a hangon szóljon a pártunkról" – nyilatkozta.

Csáky különben feljelentést tesz Slota ellen, amiért a pártvezető a minap egy televíziós nyilatkozatában "okádéknak" és "rohadt ganénak" nevezte őt.

Slota egyértelműen nemkívánatos elem az Európai Unió szemében, ám Robert Fico miniszterelnök mindeddig annak ellenére is megtartotta koalíciós partnereként, hogy a kormányfő pártját, az Irány-Szociáldemokráciát (Smer-SD) az Európai Szocialisták Pártja (ESP) "pihenőpályára" állította: egy éve szünetelteti Ficóék ESP-tagságát. Noha az első határidő lejárta után 2007 október elsejéig adott haladékot Ficónak, a szlovák kormányfő semmit sem tett azért, hogy Slotát megfékezze.


Kitelepítés és "ingyenzsákmány"

A felvidéki Nagykaposról származó Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa a magyar áttelepítési kormánybiztos titkáraként élte meg a történéseket. A ma Magyarországon élő Skultéty úgy látja: a szlovák történelemismeretből és a szemléletből máig nem tűntek el az egykori téveszmék, miszerint "Csehszlovákiából már az első világháború után minden magyart ki kellett volna takarítani".

Skultéty e szemlélet indokait így magyarázza: "A szlovákság mint politikailag fiatal nemzet sorozatosan hozzájutott az ingyenzsákmány lehetőségéhez. Amikor megalakult a klerikofasiszta szlovák állam, nagyon sok csehet utasítottak ki, és tették rá a kezüket a javaikra. Utána a zsidókat deportálták, vagyonukat arizálták (árjásították), majd a szepességi németeket és a magyarokat fosztották meg mindenüktől.

Mindent könnyen kaptak és minden hibás lépésük következmények nélkül maradt. Aki a háború alatt északon Hlinka-gárdista volt, abból a háború után egy csapásra a kitelepítetteket felügyelő partizán-gondnok lehetett délen." Skultéty szerint a magyar-szlovák megbékélés ügyében azért nem lehet dűlőre jutni, "mert a magyar és szlovák nemzeti mozgalmak, a nemzeti öntudatra való ébredés között jelentős fáziseltolódás van".


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS