2018. október 22. hétfőElőd
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Fordítva sült el a PSD kormánybuktató nagyágyúja

Kiss Botond István 2007. október 03. 20:29, utolsó frissítés: 20:29

#b#Simán menesztenie kellett volna#/b# a Tăriceanu-kabinetet 250 fős parlamenti haderővel a PSD-nek, PD-nek és a PLD-nek. Az eredmény: még az 1+1 sem biztos Romániában.


– és Tăriceanu valóban jelentkezhet a Highlander szereplőválogatásán.



A bizalmatlansági indítvány október 3-i végeredménye főleg azért meglepő, mert a dokumentum ellen – vagyis a kormány maradása érdekében – szavazó Liberális Párt és az RMDSZ csupán 110 mandátummal rendelkezik a 462 tagú parlamentben. A puszta matematika szerint, figyelembe véve a pártok bizalmatlansági indítvánnyal szembeni hivatalos álláspontját, a szó szoros értelmében véve kisebbségi kabinetnek buknia kellett volna a parlamenti manőver nyomán.

A Konzervatív Párt (PC) 25 szavazatával és a 12 kisebbségi képviselő ebben a játszmában semleges volt – a voksolás előtt közvetlenül bejelentették, tiltakozásképpen nem szavaznak a bizalmatlansági indítványra, bár nem hagyják el az üléstermet.


Tăriceanu, aki mindig olyan komor, mintha a a motorozás miatt minden nap eltörne a lába...Tăriceanu, aki mindig olyan komor, mintha a a motorozás miatt minden nap eltörne a lába...


A Demokrata Párt (PD) ezzel szemben a Tăriceanu-kabinet menesztésének egyik legelszántabb szereplője volt az indítvány vitájában, és konkrétan a végszavazás során.

Emil Boc elnök a pártja számára negatív kimenetelű akciót követően úgy nyilatkozott: a PD egy képviselő kivételével, katonás fegyelemmel állt ki a szociáldemokraták kezdeményezése – vagyis a Tăriceanu-kabinet menesztése – mellett. Megjegyzése szerint nem a demokratákon múlott, hogy a PSD vádirata félresült,


hanem a PSD politikusai nem szavaztak egységesen.

Boc szokatlanul kemény hangú nyilatkozata azt sugallta, hogy a PD valószínűleg fenyegetéssel vette rá saját politikusait a kormánybuktatás mellett való kiállásra.

Mint a Mediafax hírügynökség jelentéséből kiderült, a szavazás szokásrendjét és bizalmas jellegét sértve egy ismeretlen kamera került a két urna mellé, melybe a voksokat jelképező fehér vagy fekete golyócskákat kellett bedobniuk a képviselőknek, szenátoroknak.

Mint kiderült, a kamera nem valamelyik, a parlament épületébe akkreditált tévétársaság tulajdona: a két, kormánybuktatásban érdekelt párt feltehetően a filmfelvétel-készítéssel gyakorolt nyomást képviselőire, szenátoraira, hogy tartsák magukat a pártfegyelemhez.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) a Tăriceanu-kabinet rossz teljesítményére kihegyezett indítványának elbuktatásával a parlament tulajdonképpen másodszor szavazott bizalmat a liberális-RMDSZ kormánynak.

Az áprilisi kormányátalakítás során a PNL-RMDSZ kabinet fennmaradása egyértelműen a PSD parlamenti tagjai szavazatának elnyerésétől függött, másként szólva attól, hogy Tăriceanu milyen lobbit folytat a kabinet életben tartására új, még kisebbségibb-kétpárti összetételben. Az akkori szavazás eredménye, vagyis a kabinet átmentése rámutatott arra, hogy


Tăriceanu jól dolgozott a háttérben.


...most nyugodtan mosolyoghat, hogy túl van politikusi karrierje egyik legnagyobb huppanóján...most nyugodtan mosolyoghat, hogy túl van politikusi karrierje egyik legnagyobb huppanóján


És az október 3-i szavazás is pozitív végkimenetelű lett a liberális-RMDSZ kabinet számára. E tény két következtetésre ad alkalmat: a kormányfő lobbitevékenysége tavasz óta nem lett kevésbé hatékonyabb; ugyanis nehezen hihető, hogy a PSD októberi bizalmatlansági indítványa csupán azért bukott meg, mert a PSD politikusai a már megszokott fegyelmezetlenséggel átszavaztak.

A politikai döntések olyan kényes helyzetekben, mint a jelenlegi, nem a hivatalos fórumokon, hanem a színfalak mögött, a háttérben, és a klientúra-építés szabályai szerint dőlnek el.

A kétpárti kabinetnek és a miniszterelnöknek jelen körülmények között más eszköze a klientúra-építésen kívül nyilvánvalóan nem volt a kormány életben tartására. (Igaz, erre a manőverre csak közvetett bizonyítékul szolgál az a tény, hogy Tăriceanu miniszterelnök feltűnően vidáman, nyugodtan, szinte azt sugallva mondta el beszédét az indítványról, hogy nyugi, minden a forgatókönyv szerint zajlik.)

A Liberális Pártnak és RMDSZ-nek elsősorban azért éri meg tovább kormányozni, mert kezében tarthatja a kormányzati erőforrásokat, e két párt állíthatja össze a jövő évi állambüdzsét – a 2008-as költségvetés az egyik legkényesebb kérdés a pártok körében – ennek révén pedig fedezni tudja az életben maradáshoz szükséges


klientúra-építés költségeit.


Ami azonban az elkövetkezőkben kilátástalanabbá teszi a kabinet hatékonyságát, az maga a parlamenti többség hiánya – Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnök és Victor Ponta képviselő a szavazást követően nem is habozott hangoztatni, hogy a PSD ezek után a kabinet semmiféle jogszabály-kezdeményezését, illetve rendeletét nem fogja megszavazni.

A Tăriceanu-kormány életben maradásából levonható másik fontos következtetés, hogy a PSD parlamenti többsége ellenére szervezetlen, érdekcsoportok szabdalta alakulat. A kormánybuktatást célzó dokumentum leszavazása pedig elősorban Mircea Geoană vezér pártelnöki székébe kerülhet.

Itthoni politikai elemzők szerint Ion Iliescu – aki egyébként végig ellenezte az indítvány benyújtását – kulcsszereplője a történetnek – tekintettel arra, hogy háttéremberként is megtartotta párton belül Geoanăval szembeni befolyását. Egyes fejtegetések szerint ennek köszönhetően sikerült meggyőznie azt a pár, a dokumentum sorsa szempontjából kulcsszerepet játszó képviselőt-szenátort, hogy feltűnés nélkül szavazzanak a Geoană-féle pártelit kezdeményezése ellen.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS