2019. február 21. csütörtökEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Védett nyelv lesz a magyar Romániában?

Kiss Botond István 2007. október 10. 18:40, utolsó frissítés: 17:18

Az utóbbi évek kudarcai után a Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikáltatása az RMDSZ egyik legjelentősebb #b#etnopolitikai#/b# eredménye. S ez a romániai magyarok hétköznapjaiban is érzékelhető lesz, véli Markó Atilla és Eckstein-Kovács.





A szenátus október 9-én fogadta el a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását. A dokumentum a romániai kisebbségek és különös tekintettel a romániai magyarság számára a hétköznapi anyanyelvhasználati jog kiszélesítését és fokozott védelmét biztosítja.

Ilyen például az anyanyelven történő oktatáshoz való jog az oktatás minden szintjén, továbbá az anyanyelv használatának joga a közigazgatásban és közszolgálati intézményekben, illetve hivatalos dokumentumokban. A romániai kisebbségi nyelvek chartába foglalását az Etnikumközi Hivatal, az Európa Tanács (ET) nyelvi szakbizottságaival közösen készítette elő.

Az Európa Tanács kisebbségi vagy regionális nyelvi chartája ratifikálásából származó előny, hogy a romániai kisebbségek az országos jogrendszerben megjelenő nyelvi jogai európai szintű norma részévé váltak – fejtette ki a Transindexnek Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal államtitkára, a dokumentum egyik szerzőjeként.

Markó szerint a már belső jogrendben biztosított nyelvi jogok mellett újabbak is megjelennek, így például az anyanyelven készült ingatlanjogi vagy bármilyen jellegű szerződéseket a bíróságok kötelesek az elkövetkezőkben bizonyító erejű dokumentumokként elfogadni


– Székelyföldön ugyanis gyakoriak az anyanyelven készült kézzel írott szerződések.

Újításnak számít, hogy ezután nemcsak az állami közigazgatás különböző szintjeihez, de a közszolgálati intézményekhez – például vízügy, gázügy – való fordulás esetén is használható az anyanyelv. Mindezek aprónak tűnő, de a magyar polgárok mindennapjait érintő megvalósítások – értékelte az államtitkár.

A nyelvi charta az eddigi nyelvhasználatra vonatkozó törvényeknek is európai súlyt kölcsönzött. A ratifikálás nyomán a nyelvi jogokat nemcsak a romániai belső jogszabályok védik, hanem európai norma is. Markó szerint attól van súlya a chartának, hogy a kisebbségi nyelvi jogok módosítása vagy korlátozása maga után vonná a nemzetközi szerződés ratifikálásának módosítását is.

Az európai kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó szerződés ratifikálása nem egyedül az erdélyi magyarságnak válik előnyére, hanem az összes kisebbségnek – tekintettel arra, hogy ez egy omnibus típusú jogszabály – olyan nemzetközi szerződés, amelyben az államok eldöntik, hogy milyen szinten kötelezik el magukat a kisebbségi és regionális nyelvek védelme és gyakorlása mellett – ecsetelte a Transindexnek Eckstein Kovács Péter, Kolozs megye RMDSZ- szenátora.

Eckstein megerősítette: a chartába foglaltak alapján az anyanyelvi oktatás skálája a vasárnapi iskolától vagy fakultatív oktatástól a teljes körű anyanyelvi oktatásig terjed, bár ebben a tekintetben lényeges eltérések vannak


az ország különböző nemzeti kisebbségei között.

nyelvi jogok betartására. A charta a legerősebb
ilyen jellegű európai norma"" title=""Az Európa Tanács dokumentumai szűrőt biztosítanak a
nyelvi jogok betartására. A charta a legerősebb
ilyen jellegű európai norma"" >"Az Európa Tanács dokumentumai szűrőt biztosítanak a
nyelvi jogok betartására. A charta a legerősebb
ilyen jellegű európai norma"

A dokumentumban foglaltak nem befolyásolnak pozitívan egy esetleges alkotmánymódosítást, vagy akár más anyanyelvi oktatásra vonatkozó kisebbségi követeléseket – ellenben a bírósági nyelvhasználat, a közigazgatásban elért eredmények, illetve az oktatás tekintetében nemzetközi szerződés erejével erősítik meg a már elfogadott és hatályban lévő román törvényeket – állapította meg a szenátor.

A charta elsősorban nyelvi jogokat véd, egy anyanyelvű egyetem intézményes feltételeiről nem rendelkezik, mivel ez nem is tárgya – tájékoztatott Markó Attila. Szerinte a dokumentum jogalapot teremtett arra, hogy az ET vizsgálóbizottsága a kisebbségi nyelvi jogok betartását monitorozza. A monitorozás részterületeket érint, így a magyar nyelvű felsőoktatást is.

A dokumentum a nyelvi jogok gyakorlása szempontjából hasznos – az ET számon kérheti Románián, hogy az állam tételesen miként alkalmazott egy bizonyos nyelvhasználatra vonatkozó pontot – mutatott rá a szakállamtitkár.

A charta ratifikálásának folyamatos elfektetése apropóján Eckstein elmondta, a román kormányok részéről nagy óvatosság és ellenérzés övezte a nemzetközi szerződést, mivel senkinek nem állt érdekében újabb lehetőségeket teremteni a nemzetközi jogorvoslat szintjén a kisebbségek nyelvi jogainak védelmére. Ennek ellenére a jogász szerint a dokumentum ratifikálása már az 1996-2000-es Demokratikus Kovenció (CDR) kormányprogramjában szerepelt.


Nem olyan látványos megvalósítás,

de nagyon fontos és hosszú idő munkája van benne – értékelte a dokumentum ratifikálását Eckstein.

A nyelvi chartában a kisebbségi nyelvek bizonyos védettségi szintek alapján kerülnek be. Az anyanyelv minden szinten történő használatához való jog a legátfogóbb szabályozás – ecsetelte Markó Attila.

A legszűkebb értelmű szabályozás az illető kisebbségi nyelv iskolai oktatását biztosítja, semmi többet; az adott kisebbség tehát nem élvezhet anyanyelvhasználati jogot adminisztrációban, közszférában, vagy máshol. A magyar nyelv a legátfogóbb szabályozást nyerte el a chartán belül – ebben nyilván a romániai magyarság demográfiai súlya is közrejátszott – summázott az Etnikumközi Hivatal államtitkára.



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS