2019. február 21. csütörtökEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem tudományos fellegvárként működik majd a Kisebbségi Kutatóintézet

K.B.I 2007. október 11. 19:41, utolsó frissítés: 19:18

Az év végén Kolozsváron induló agytröszt háttérintézményként irányt szab a kormány által követendő kisebbségpolitikai döntéseknek, de maga jelöli ki a kutatási prioritásokat.





A fontosnak tartott témák között szerepel a romániai kisebbségek demográfiai trendje, kulturális tényezői, intézményi strukturája, illetve a kisebbségek politikai mozgosításának vizsgálata – összegzett a Transindexnek Horváth István szociológus előadótanár, az intézmény élére frissen kinevezett igazgató.

Beszámolója szerint az intézmény kutatócsoportja meghívásos alapon fog összeállni, a szakemberek kiválasztása elsősorban szakmai kritériumok alapján történik majd. Horváth szerint nem a különböző társadalomtudományi területek képviseltetése a prioritás, hanem


a megfelelő személyek kiválasztása.

Az illető társadalomkutató szakterülete és szakmai előélete a döntő ismérv a meghíváskor. A Társadalomkutató Intézet létrehozását szabályozó törvény 35 alkalmazottat ír elő, ebből 25 a tulajdonképpeni kutató és további 10 személy foglalkozik majd a létrehozandó intézmény adminisztratív részével – részletezte a szociológus-szakember.

Központi szerepet játszik majd az intézet tudományos tevéknységének irányításában egy öt tagból álló Tudományos Tanács (TT). A TT nem meghatározott hatáskör alapján fog működni, hanem konzultatív jellegű.

Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal államtitkára, a Kisebbségkutató Intézet létrehozásának egyik kezdeményezője lapunknak elmondta: az intézmény költségvetése erre az évre 10 milliárd régi lej,


jövő évi működésre 4,5 millió új lejt szánnak.

Elmondta, az igazgatói székre Horváth Istvánon kívül nem voltak más jelentkezők, annak ellenére, hogy az Etnikumközi Hivatal számításba vett még néhány nevet. A kinevezésekről egy háromtagú bizottság döntött – a kormányfőtitkárság egy államtitkára, Cseke Attila, Markó Attila és egy másik munkatárs.

“Ez nem egy szakmai felülvizsgálat volt, mivel ez a bizottság nem tudta volna a kutatók szakmai képességeit felülbírálni. A versenyvizsga során a potenciális jelöltektől az intézmény megszervezésére, működésére vonatkozó tanulmányt kértünk. Inkább adminisztratív dolgokra voltunk kíváncsiak, hiszen a szakmai képességet maga a CV is igazolta” – summázott Markó Attila.

Az intézmény székhelyének apropóján Horváth István elmondta, valószínűleg egy épület kibérlésére kerül sor, ez azonban azért sem egyszerű, mivel az intézetnek nagy a felületigénye; hosszú távon


szóba kerülhet egy ingatlan megvásárlása

– fejtette ki Horváth. Markó Attila szerint az intézmány kutatásainak elsőrendű haszonélvezője maga a kormány. Azt várják el a Kisebbségkutató Intézettől, hogy jobban megalapozza a közpolitikákat, egyfajta tervezhetőséget nyújtson a kisebbségpolitikai kérdéseknek.

Nem rendelésre készít kutatásokat, illetve nem csak – jegyezte meg Markó – ők maguk javasolhatnak egyfajta politikai megalapozásként különböző tanulmányokat és munkákat, tehát széles mozgásteret kapnak majd.

Arra a kérdésre, hogy a kutatási eredmények nyilvánosak lesznek-e, Markó így válaszolt: “nem szabályoztuk jogilag a tevékenységről készült jelentést. Egy komoly kutatóintézet viszont minden bizonnyal érdekelt abban, hogy a tevékenységét, illetve annak kormányzati politikákra gyakorolt hatásait széles körben ismertesse”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS