Emberkereskedők hálója: gyakran az áldozat védi az elkövetőt
kérdezett:Bakk-Dávid Tímea 2007. október 12. 11:09, utolsó frissítés: 10:23A szociális munkások inkább kivándorolnak, mert itthon alacsony fizetésért nagy számú esettel kell foglalkozniuk. A közeljövő zenéje: #b#új gyermekvédelmi stratégia#/b#, a civil gyermekvédő szervezetek állami finanszírozása, még több nappali foglalkoztatási központ.
Interjú Tonk Gabriellával, az Országos Gyermekvédelmi Hatóság helyettes államtitkárával.
Transindex: – Márciusban a Transindexnek adott interjúban elmondtad, még folyamatban van az országos gyermekvédelmi stratégia kidolgozása – úgy tudom, most már elkészült. Milyen további változások, reformok várhatók?
Tonk Gabriella: – A stratégia aláírási procedúrája még zajlik, jelenleg a különböző szakminisztériumok aláírására várunk. Amint ez lezárul, kormányhatározat formájában fogadják el. Ez a stratégia az ENSZ gyermekjogi konvenciójában lefektetett elvekre épül.
Az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az egyenlő bánásmódhoz, a bántalmazás elleni védelemhez stb. való jog alapján a stratégia azt írja le, milyen további teendők szükségesek, hogy ezeket a jogokat megerősítsük. A gyermekjogvédelmi törvény ezeket egyébként mind garantálja, a stratégia azonban arról szól, hogyan alkalmazzuk a törvényt minél hatékonyabban.
>> Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság honlapja >>
Az elkövetkezendő egy évben hangsúlyosan prioritásként kezeljük a szakemberképzést és továbbképzést, hiszen nagy a szakemberhiány a gyermekvédelemben. Elindítjuk a gyermekekkel foglalkozó szakemberek – pedagógusok, egészségügyben dolgozók, rendőrök stb. – gyermekjogvédelmi képzését is. Erre szükség van ahhoz, hogy a gyermekvédelmi rendszer működni tudjon, mert ezekkel az intézményekkel és szakemberekkel kell együttműködni.
Meghatározzuk azokat a szakemberkategóriákat, amelyek képzése prioritásként kezelendő, és hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a különböző szakosodású alkalmazottak csapatban is jól együtt tudjanak működni: tudja mindenki pontosan, mi a helye és feladata egy adott gyermekvédelmi struktúrában.
Az elsődleges, vagyis a felsőoktatási intézményekben zajló képzés esetében – tehát egyetemeken, főiskolákon – szeretnénk bevezetni a szociális munkás mellett más szakokon is a gyermekvédelem oktatását: a pszichológia és a jogi szakokon, az orvosi egyetemen stb. A továbbképzés esetében kiemelt kategória a gyermekotthonokban dolgozó nevelők felkészítése, akiknek általában nincs felsőfokú végzettségük.
További prioritás a nagylétszámú, 80-nál több férőhelyes intézmények bezárása; ezekből már csupán legtöbb húsz van a gyermekvédelmi igazgatóságok adminisztrálásában. A gyerekeket családi házakban, nevelőszülőknél, illetve lakrészekben helyezzük el.
A kislétszámú intézményekre való áttérés okozta a szakember-kereslet növekedését, vagy inkább arról beszélhetünk, hogy a frissen végzetteket nem vonzza a kis fizetés?
– Inkább arról van szó, hogy a Romániában általánosnak mondható szakemberhiány itt is érezteti a hatását. Az tény, hogy a szociális munkások körében nagyon nagy arányú a kivándorlás, és ehhez hozzájárul az alacsony fizetés, a nagy megterhelés, hiszen kevés a szakember, akik nagy számú esettel foglalkoznak.
Hány éven belül fogja a gyermekvédelmi rendszer érzékelni a képzés, illetve továbbképzés hatását? Bár a szakemberképzés már évek óta működik, a végzősök nagyon kis hányadát lehet bekapcsolni az állami gyermekvédelmi intézményekbe, mert egyszerűen nem éri meg nekik odamenni...
– Van egy rendszer, amely nagyon nehezen módosítható. Egyelőre ugyanis a gyermekvédelmi igazgatóságok alkalmazottai közalkalmazottak. Az állami struktúrában pedig a fizetések fixek, nem igazán van lehetőség a fizetés kialkudására, újratárgyalására. De vannak előrelépési lehetőségek is.
Ez viszont nagy mértékben függ az illető megyei intézmény menedzsmentjétől: érdem szerint lépteti-e elő az embereket, biztosít-e képzést nekik. Ez utóbbi ugyan kötelessége, de ha ez a képzés jobb minőségű lesz, és pontosan arra fog vonatkozni, ami a szakmai fejlődést a legnagyobb mértékben elősegíti, akkor úgy gondolom, ez már egy motiváló tényező.
Tudatában vagyok annak, hogy ezek az emberek, amint szert tesznek egy kis tapasztalatra, akkor jobban fizetett munkalehetőség után néznek. Viszont ha ez a folyamatos képzés beindul, arra számítok, több ideig benn lehet tartani a rendszerben a szakembereket. De ha a civil szférába kerülnek, az sem baj, mert a tapasztalatukat hasznosíthatják, és jól fognak dolgozni.
Milyen intézkedések vonatkoznak az országos stratégiában a gyermekkereskedelem felszámolására, megelőzésére?
Volt egy 2006-os Nemzeti Akcióterv az emberkereskedelem megelőzésére, ennek felújítását foglaltuk bele a stratégiába. Ez egy irányadó dokumentum, amire az illetékes intézmények a működésüket alapozni tudják.
A civil szervezetek a 90-es években nagyjából a saját erejükre, illetve valamely nemzetközi szervezet/külföldi finanszírozó támogatására támaszkodva dolgoztak ki és futtattak programokat. Mennyire sikerült az államnak kilépnie a – fogalmazzunk így – statisztaszerepből, ami a munka elvégzését, a finanszírozást, új intézmények alapítását illeti?
– Az állam már elég régen kilépett ebből a statisztaszerepből, gyakorlatilag 2001 óta indult meg az az erőteljes reform, amelynek első lépéseként létrehozták a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságokat. A nagylétszámú intézetek bezárásának zöme is ezeken keresztül történik, nagyrészt PHARE-támogatással. Voltak humanitárius szervezeteken keresztül érkező támogatások is, ám ezek aránya körülbelül 20%-ra tehető.
A civil szervezetek ezen a téren elsősorban szociális szolgáltatók. A gyermekvédelmi hatóság benyújtott egy javaslatot a munkaügyi minisztériumban annak érdekében, hogy a szociális szolgáltatások civil szervezetek általi leszerződtetésére vonatkozó szabályozásokat egységesítse.
Célunk, hogy lehetővé tegyük a minél hatékonyabb leszerződtetési folyamatot. Mostani szabályozás szerint ugyanis a szociális szolgáltatás szerződtetése ugyanolyan kategóriába esik, mint bármely más szolgáltatásé, figyelmen kívül hagyva a nonprofit terület és szociális szféra sajátosságait.
A szerződtetés két fajtáját vettük figyelembe:a most állami keretek között működő szolgáltatásokra olyan civil szervezetek szerződhetnek, akik átveszik a feladatot, az adminisztrálást a gyermekjogvédelmi igazgatóságtól, a finanszírozást viszont továbbra is a megyei tanács biztosítja. Ugyanakkor tervbe vettük a létező civil szolgáltatások finanszírozását is.
Hiszen ezek hiánypótló közösségi feladatot látnak el esetenként öt-hat éve, de ha most alakultak is, specifikus igényekre válaszolnak. Minderre annak tudatában is szükség van, hogy a csatlakozás óta erősen csökkent a külföldi támogatás és ezek a civil szervezetek nagyon nehéz helyzetbe kerültek, amire csak az állami finanszírozás lehet az alternatíva.
Van-e hivatalos becslés arról, hány gyerek esett áldozatul az emberkereskedelemnek?
A 2006-os UNICEF-jelentés szerint az ország “a nyugat-európai piac egyik fő ellátója”. A statisztikák azonban csak a regisztrált eseteket tartalmazzák, arra lennék kíváncsi, vajon mekkora lehet az áldozatok tényleges száma...
– A Belügyminisztérium és az Emberkereskedelem Elleni Országos Hivatal statisztikáiban szerepel az, hogy az áldozatokból hány kiskorú. Azonkívül van az országban 12 tranzitközpont, amelyek az emberkereskedelem áldozataival, főleg kiskorúakkal foglalkoznak. Vannak adatok, amelyek a külföldön kísérő nélkül talált gyermekek számára vonatkoznak, de ez a statisztika sem teljes, mert nem kapjuk meg minden országtól a teljes statisztikát.
Nagyon sok gyermekről nem lehet pontosan tudni, hogy emberkereskedők áldozata vagy sem. Sokszor a gyerekek maguk is “védik” a háttérben álló hálózatot. Mindenképp egy rendkívül veszélyeztetett kategóriáról van szó, akiket a szakemberek egyértelműen áldozatnak tartanak.
A repatriált gyerekek közül biztosan nagyon sokan vannak, akik emberkereskedők áldozatai, de ez nem mindig derül ki egyértelműen. Ezzel azt akarom érzékeltetni, hogy nagyon nehéz megbecsülni az áldozatok tényleges számát.
Megvan-e jelenleg a törvényi háttér, hogy a bűnösöket felelősségre lehessen vonni, illetve mi a gyermekvédelmi hatóság jogköre, meddig mehet el a gyermekek jogainak védelmében?
– A törvényes keret most is létezik, azonban a büntető törvénykönyv módosítás alatt áll, a módosítások pedig nagy valószínűséggel a gyermekkereskedelmet is érinteni fogják.
A Hatóság jogköre a kiskorúak repatriálására vonatkozik elsősorban, a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságok feladata, az Emberkereskedelem Elleni Országos Hivatal regionális központjaival együttműködve, az áldozatok ellátása és reintegrációja.
A Save the Children idei, délkelet-európai országokra vonatkozó jelentése is megjegyzi, a roma utcagyerekek az egyik legveszélyeztetettebb csoport a gyermekkereskedelem szempontjából.
A diszkrimináció, a szegénység, a szociális támogatások rendszere mind olyan tényező, amit itt figyelembe kell venni, ez már nemcsak a gyerekvédelemről szól – léteznek átfogó kormánystratégiák erre?
– Vannak, például a romák helyzetének javítását célzó kormánystratégia az illető etnikum gazdasági-szociális helyzetén próbál lendíteni, és nyilván a gyermekkereskedelem elleni küzdelemre is hatással van. De idetartoznak a foglalkoztatási, valamint a szociális ellátást fejlesztését célzó stratégiák.
A Hatóság erre vonatkozó stratégiája a szociális közösségi központok fejlesztése. Ez ugyanis megelőzés kérdése, hogy a veszélyeztetett vagy marginalizált szociális csoportokat hogyan tudjuk integrálni.
Nekünk egyik legfontosabb projektünk pontosan ezt célozza: a falvakban főleg, de városokban is nappali központokat kell létrehozni, ahol a családokat, gyermekeket támogatják, a szülőknek segítenek eltartani a gyereket, étkezést, tanszertámogatást biztosítanak, megelőzik, hogy a család teljesen a társadalom szélére sodródjon.
Ezeknek a közösségi központok szerintem több problémára nyújthatnak választ: különböző szolgáltatásokat biztosíthatnak azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei külföldön dolgoznak, akik rossz anyagi háttérrel rendelkeznek, akik családi problémákkal küszködnek – és a szülők nevelésssel kapcsolatos igényeire is választ nyújthatnak.
Idén a gyermekek nappali foglalkoztatását célzó központok létrehozására összesen 6,41 millió lejt írt ki a szaktárca – ezt a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságok, illetve civil szervezetek pályázhatták meg. Hány pályázat érkezett be?
– Még tart az elbírálás, egyelőre nincsenek meg az eredmények. Jövő héten kiderül. A hatóság finanszírozási elve az, hogy az illetékes polgármesteri hivatal biztosította épület feljavítására ad pénzt. A működtetést az önkormányzat biztosítja.
Pályázati rendszeren keresztül képzésben részesülnek az ott dolgozó szakemberek, akiket a képzés ideje alatt alkalmaz az állam, a program lejárta után azonban az önkormányzatnak kell átvennie teljes egészében az intézmény működtetésének a terhét. Ilyen központ körülbelül 800 van az országban.
Még van egy 14 millió eurós EBRD-kölcsön is a közösségi központok kialakítására és fejlesztésére, amelyet a gyermekvédelmi hatóság fog megpályáztatni.
Nemrég voltál egy gyermekpornográfia témájú európai konferencián. Milyen következtetésekkel zárult a tanácskozás, illetve mit lehet elmondani a romániai helyzetről?
– Van egy, a gyermekek szexuális kihasználásának megelőzésére és megszüntetésére vonatkozó európai egyezmény, amit Románia aláírt, és hamarosan következik a ratifikáció, azaz az egyezmény törvényerőre emelése. Benne lesznek ezek az elvek a most készülő új Büntetőtörvénykönyvben és a büntetőjogi eljárásban is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!