2019. február 21. csütörtökEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Székelyföld régió: megkísérlik a lehetetlent

Kiss Botond István 2007. október 14. 22:48, utolsó frissítés: 22:06

A fejlesztési régiók átszervezését merész lépésnek fogják tartani a román partnerek. Elsősorban az fogja szúrni a versenytársak szemét, hogy #b#Székelyföld külön fejlesztési régió#/b#ként szerepel a tervezetben. Ma indul a lobbiakció.




A fejlesztési régiók új felosztására vonatkozó javaslatát október 13-án, Marosvásárhelyen mutatta be az RMDSZ. A tervezetben Székelyföld hagyományos történelmi régióként külön egységet alkot az ország többi gazdasági régiója mellett. Az új felépítést indokló hatástanulmányában a szövetség a jelenlegi hét plusz egy, jóval nagyobb fejlesztési régió helyett 16 fejlesztési régiót ajánl.

A javasolt felosztás a központi Székelyföldi régiótól kiindulva a következő sémát követi: Maros-Hargita-Kovászna, Szeben-Brassó, Kolozs-Beszterce-Naszód-Máramaros, Szatmár-Szilágy-Bihar-Arad, Fehér-Hunyad, Temes-Krassó-Szörény, Gorj-Vâlcea, Mehedinţi-Olt-Dolj, Argeş-Dâmboviţa-Prahova, Teleorman-Giurgiu, Ilfov-Bukarest, Ialomiţa-Călăraşi, Tulcea-Konstanca, Buzău-Brăila-Vrancea-Galac, Bákó-Vaslui-Iasi-Neamţ, Suceava-Botoşani megyetársítást.

A párt tervében a régióhatárokat a megyék közös kulturális, történelmi hagyományaik, valamint közös gazdasági érdekeik mentén jelölte ki, ez egyrészt jelentősen szűkítené az eddigi öt-hat megyés felosztást. A fejlesztési régiók átrajzolását tartalmazó háttértanulmány rámutat: az érvényben lévő regionális felosztás a szegényebb megyék gazdasági visszaesését és gazdagabb megyék gazdasági növekedését szolgálta.




Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók felosztása pont ellenkező hatást váltott ki, mint ami célja lett volna, a gyengébben fejlettebb megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek – mondta a szakértő.


A társadalmi kohézió tehát nem működött.

Csutak rámutatott: a fejlesztési régiók méretei a franciaországi struktúrákéhoz hasonlóak – eltekintve attól, hogy a két ország területnagyságban különbözik. A konferencián ismertetett séma alapján egyébként Európa-szerte kisebbek a fejlesztési régiók, mint Romániában vagy akár Franciaországban.

A régióhatárok átrajzolásának apropóján Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: téves szemlélet, hogy a gazdasági társulásokat nem befolyásolják a közös kulturális és etnikai érdekek – ez egy természetes folyamat, amely a történelem során is érvényesült, akár államalakítások során is – érvelt az RMDSZ-elnök.

Markó szerint a jelenlegi felosztással kevés megye elégedett amellett, hogy nyertesei is vannak a régiók ilyenszerű lehatárolásának. Ennek ellenére

a politikai partnerek igyekeztek elfektetni a régióátalakítás kérdését.

Az új struktúrát az RMDSZ nem elsősorban a Székelyföld külön fejlesztési régió létrehozása miatt ajánlja, hanem mert a jelenlegi felosztás működésképtelennek bizonyult. Ez egy országos kérdés, az átalakítást szakmai érvek támasztják alá – hagsúlyozta Markó.

Nehezen megmagyarázható, hogy a jelenlegi beosztásban egy fejlesztési régióba tartozó, Konstancának mi köze van Brăila megyéhez, vagy akár másik esetben Bihar megyének Máramaroshoz – kérdezett rá a pártvezér.

Mik a kilátások? Leszavazzák vagy sem az új régiófelosztást?Mik a kilátások? Leszavazzák vagy sem az új régiófelosztást?


Markó még utalt arra, kiemelt fontosságú az etnikai ismérv is az új felosztás kialakításakor, hiszen a diktatúra idején tömegek átterelésével igyekeztek felhígítani a többségében magyar lakosságú megyéket. A szemlélet miszerint a régióknak kulturálisan, etnikailag homogéneknek kell lenniük megmaradt, a jelenlegi felosztás pedig a hagyományos régióhatárokat szabdalta össze-vissza – így Markó.

A konferencián részt vevő Borbély László regionális fejlesztési miniszter maga is rámutatott, a régióátszervezés az RMDSZ 2004-es kormányzati szerepvállalásának egyik feltétele volt, ezt a kormányprogramba is belefoglalták, tehát a téma bevetése nem új keletű manőver.

Kiemelte: a fejlesztési régiók átszervezésének nem szabad tabutémának lennie – maguk a megyei önkormányzatok is jelezték, hogy a jelenlegi struktúra nem működőképes. A fejlesztési régiók által pályázható összes pénzt fel kell használni 2009-ig – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Markó a konferenciát záró sajtótájékoztatón még elmondta: a fejlesztési térségek átrajzolása

kényes téma lesz,

de az RMDSZ komolyan veszi az erre kidolgozott koncepciót és megpróbálja kormányzati partnere, valamint a parlamenti pártok körében is érvényesíteni. Október 15-től a párt beindítja a lobbifolyamatot, a tervezetet eljuttatja minden parlamenti alakulathoz, illetékes kormányzati szervhez és Brüsszelbe is elküldi.

Arra viszont számítani kell, hogy az RMDSZ által előterjesztett javaslatot a politikai partnerek gyanakvással fogadják majd, a külön székelyföldi fejlesztési régió létrehozása sok vitát fog szülni – bocsátotta előre a pártelnök. Így kérdéses, hogy a közeljövőben érvényesíthető-e az RMDSZ elképzelése, hiszen a jelenlegi parlamenti viszonyok között bármilyen jelentősebb társadalomreformot leszavaznak.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a javaslat elfogadtatásának esélyei apropóján jelezte, jelenleg nem ismer olyan kormányzati ügynökséget vagy politikai szereplőt, akinek érdeke lenne elfogadni az új régiófelosztást. Ezért fel kell készülni arra, hogy az elfogadtatásért kemény harcot kell majd vívni a többi politikai szereplővel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS