2019. július 18. csütörtökFrigyes
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kigyógyulhat Európa a depresszióból: megvan az EU-szerződés

hírösszefoglaló 2007. október 19. 10:14, utolsó frissítés: 09:57

Óvatos reménykedés után óriási öröm: #b#hihetetlen, de úgy tűnik, mindenki elégedett.#/b# A lengyelek is megkapták, amit akartak, a bolgárok evro-nak írhatják az uniós pénz nevét.





Teljes körű megállapodásra jutottak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken Lisszabonban az EU új reformszerződéséről – jelentette be José Sócrates, az elnöklő Portugália miniszterelnöke.

A bejelentést követően José Manuel Barroso (balra) és José Socrates összeölelkeznek <i>(fotó: reuters)</i>A bejelentést követően José Manuel Barroso (balra) és José Socrates összeölelkeznek (fotó: reuters)


Előzőleg a résztvevőknek sikerült rendezniük az utolsó nyitva maradt kérdéseket, köztük a választás előtt álló Lengyelország és Olaszország intézményes követeléseit. “Az unió kiemelkedett a válságból” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Sócrates, méltatva valamennyi résztvevő konstruktivitását.


Az EU közel egy évtizede készülő intézményes reformja – amely alkotmányos szerződés formájában nem bizonyult elfogadhatónak valamennyi tagország lakossága számára – így 2009-től folyamatosan életbe léphet.

>> Szólj hozzá Horváth Réka EU-blogjában! >>

A reformszerződés a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hatországosra szabott intézményrendszeren. A megállapodás egyebek között


uniós elnöki poszt létesítését,

az eddiginél nagyobb befolyású külügyi főképviselői pozíció megteremtését, az alapjogok szerződésbe foglalását tartalmazza, emellett a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyáslehetőséget is. Magában foglal egy védelmi jellegű záradékot, amely közös fellépést helyez kilátásba, ha valamelyik tagországot katonai támadás éri.

A szerződést december 13-án írják alá Lisszabonban a félévet záró hivatalos állam- és kormányfői értekezleten. Azt követően megkezdődhet a ratifikálási folyamat, amely a vezetők reményei szerint jövőre le is zajlik (a tagállamok közül csupán Írországban kötelező népszavazásra bocsátani a kérdést, a korábban nemet mondó Hollandiában és Franciaországban bizonyosan nem lesz referendum).

A szerződés tartalmáról már a júniusi EU-csúcson megszületett a megállapodás a 27 tagország között, most a pontos szöveget hagyták jóvá. A reformszerződés a derűlátóbb vélemények szerint 2009 januárjában életbe lép, ám számos változtatást csak később ültetnek át a gyakorlatba.


A szavazati rendszer például csak 2017-től módosul

végső formájára, az Európai Parlamentet és a brüsszeli bizottságot érintő változásokat pedig javarészt a jövő évtized közepétől vezetik be.

150 ezren tüntettek Lisszabonban az informális találkozó alatt <i>(fotó: reuters)</i>150 ezren tüntettek Lisszabonban az informális találkozó alatt (fotó: reuters)




A lisszaboni – elvileg informális – találkozón még számos kisebb kérdésben dönteni kellett ahhoz, hogy a megállapodás megszülessék. A lengyel kérések körül volt a legnagyobb feszültség, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök a megállapodás blokkolását is kilátásba helyezte, ha nem teljesülnek. Hasonló határozottsággal foglalt állást Romano Prodi olasz kormányfő is.

Az elfogadott kompromisszumok szerint Olaszország az eddig tervezettnél eggyel több, összesen 73 helyet kap az új szerkezetű Európai Parlamentben. Cserében viszont megvonják az EP mindenkori elnökének szavazati jogát, amellyel ugyanakkor a parlamenti vezetők eddig is ritkán éltek – utóbbit pénteken megerősítette Hans-Gert Pöttering jelenlegi elnök is.

A legfőbb lengyel igény az ún. ioanninai kompromisszum új szerződésben való rögzítése volt. A kompromisszum lehetőséget adna ara, hogy a tagországok egy-egy csoportja akkor is blokkoljon egy döntést, ha nem éri el az ehhez szükséges arányt. Ezt azzal teljesítették, hogy megegyeztek: jegyzőkönyv formájában, tehát kötelező jellegűként a szerződéshez csatolják ezt a kitételt, amely lehetőséget ad a tagállamok viszonylag kicsiny csoportjának is egyes uniós döntések időleges elhalasztására. Ezzel a lehetőséggel eddig tizenkét év alatt mindössze egyetlen egyszer éltek az unióban.

Elhatározták azt is, hogy növelik a vezetői jogi tanácsadók, a főtanácsnokok számát az Európai Bíróságon,


így ott jut hely egy lengyel főtanácsnoknak is.

Lech Kaczynski államfő a tárgyalások után boldogan nyilatkozott: hazája mindent megkapott a lisszaboni csúcson, amit akart. "Nagyon örülök, hogy ez az egész végre már mögöttünk van" – jelentette ki.

A szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitikai képviselő az eddiginél szabadabb kezet kap, és az Európai Bizottság alelnöke is lesz.

Beleegyezett a többi állam, hogy Bulgária az általa kívánatosnak tartott formában, evro-ként írhatja cirill betűkkel az eurót. Később, de még a bolgár eurócsatlakozás előtt döntenek arról, milyen formában szerepeljen a név a bolgár nyomású bankjegyeken és érméken.

Megerősítették, hogy az osztrák egyetemekre beiratkozó külföldi (EU-s) diákok számának korlátozása miatt Ausztria ellen indított uniós jogi eljárást az Európai Bizottság öt évre felfüggeszti.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a hajnali sajtótájékoztatón méltatta, hogy az intézményes reformokról hat év után sikerült megállapodásra jutni.


“Jó és igazi uniós szerződés született”

– szögezte le. Angela Merkel német kancellár az unió nagy sikereként értékelte a hajnalban megszületett egyezséget. Mint mondta, az előző félévi német elnökség által megszabott megbízáson nem történt lényegi változtatás. A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier szerint az EU-nak a reformszerződés tető alá hozásával sikerült kitörnie abból a "mély európai depresszióból", amely az utóbbi években jellemezte a szervezetet.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is üdvözölte a szerződést, rámutatva: a lengyelekkel fennálló vitákat sikerült olyan módon megoldani, amely nekünk is tetszik. Szerinte azonban a régi, alkotmányos szerződés még jobb lett volna Európának.

A brit miniszterelnök is elégedetten nyugtázta, hogy hazája érdekei és óhajai nem sérültek Lisszabonban. "Európának most már rá kell térnie azokra a feladatokra, amelyek igazán foglalkoztatják a polgárait: a munkahelyekre, a gazdasági növekedésre, a légkör melegedésére és a biztonságra" – hangoztatta Gordon Brown.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS