2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gyakori kérdések Băsescu és a kormány választási reformjairól

B. P. E. 2007. október 25. 16:12, utolsó frissítés: 15:41

A kormány hétfőn nyújtja be tervezetét, az államfő pedig november 25-én #b#népszavaztat róla.#/b# Minden, amit tudni akartál az ügyről, és az is, amit nem.





Az államfő verziójában a szavazatok
<br />
közel fele elveszhetAz államfő verziójában a szavazatok
közel fele elveszhet
Mi a különbség a Băsescu által népszavazásra javasolt verzió és a kormányzati felelősségvállalással beterjesztendő törvénytervezet között?

– Az államfő a „győztes mindent visz” típusú választási rendszer bevezetését szorgalmazza. „Egyetért-e azzal, hogy a következő választásoktól kezdődően a képviselőket és szenátorokat egyéni választókerületekben válasszák meg, kétfordulós többségi választási rendszerben?” – így szól majd a kérdés, amelyre noveber 25-én kell választ adni.

A kormány viszont a vegyes választási rendszerről szóló törvényjavaslatért vállal felelősséget. A tervezet szerint a képviselői és szenátori mandátumok elosztása két szakaszban történik. A mandátumok felét automatikusan megkapják azok a jelöltek, akik az egyéni választókerületekben a legtöbb szavazatot szerzik meg.

Ezután megállapítják, hány mandátum jár az egyes alakulatoknak, a választókerületben szerzett szavazatok számával arányosan, ebből levonják a már elnyert mandátumok számát, és a megmaradó mandátumokat azok a pártok kapják, amelyek a második vagy harmadik helyen végeztek. Ebben a rendszerben nem vesznek el a nem a legerősebb jelöltet támogató szavazatok.

Az államfő verziójában ezzel szemben a szavazatok közel fele elveszhet – csak a kerületek győzteseire (az első vagy második fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot összesítő jelölt) leadott voksok fognak számítani.


Véglegesek a reformtervezetek?

– Nem. Băsescu tulajdonképpen nem egy konkrét tervezetről hirdet népszavazást, hanem annak címszavairól: „kétfordulós”, „többségi”, „egyéni választókerület”.

A kormány tervezete kapcsán szombat délig még benyújthatják módosító javaslataikat a parlamenti pártok, ezt követően hétfőig véglegesítik a szöveget.


Mi történik, ha a népszavazáson a többség igennel szavaz?


– A népszavazás véleménynyilvánítás, konzultatív jellegű (nem ügydöntő erejű), tehát nincs jogi következménye; nem kötelezi semmire sem a kormányt, sem a parlamentet. Ennek ellenére politikai következményei lehetnek, mivel megmutatja, mi a választók politikai akarata – ezzel pedig nem szerencsés szembemenni a pártoknak.


Mi történik hétfőn, amikor a kormány benyújtja tervezetét?


– A parlament nem szavaz a tervezetről. A pártok bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be a kormány ellen november 1-ig. Amennyiben erre nem kerül sor, vagy a bizalmatlansági indítványt nem fogadják el, a törvény vita nélkül az államfőhöz kerül kihirdetésre.


Megakadályozhatja Băsescu a kormány reformtörvényének életbe lépését?

– Az államfőnek kötelessége kihirdetni a törvényt, de előtte egy alkalommal visszaküldheti átgondolásra a parlamentnek, ezzel elodázhatja a kihirdetését. Miután a parlament felülvizsgálja a törvényt, az államfőnek kötelessége minden további kommentár nélkül kihirdetni azt – függetlenül attól, hogy történtek benne változtatások, vagy sem.

A másik módszer, amivel az államfő késleltetheti a törvény életbe lépését: megtámadhatja a törvényt az alkotmánybíróságon.

A népszavazás véleménynyilvánítás, konzultatív jellegű, nincs jogi következménye; nem kötelezi semmire sem a kormányt, sem a parlamentetA népszavazás véleménynyilvánítás, konzultatív jellegű, nincs jogi következménye; nem kötelezi semmire sem a kormányt, sem a parlamentet


Mi lesz, ha a kormány verzióját kihirdetik, a népszavazáson pedig a Băsescu-féle verziót támogatja a többség?

– Jogilag semmi, érvényben marad a kormány-féle verzió, de nehéz lenne megjósolni a politikai következményeket.


Mi történik a harmadik tervezettel?

– A választási reform törvénytervezetének létezik egy harmadik verziója is, amelyet a választási törvényekért felelős parlamenti bizottság már továbbított a szenátusnak. Ez a tervezet nagyvonalakban megegyezik a kormány által benyújtandó tervezettel, és valószínű, hogy egyszerűen jegelik a megvitatását.


a rázósabb kérdések megválaszolásában Veress Emőd alkotmányjogász volt segítségünkre

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS