2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Rendkívüli állapot Pakisztánban: Musarraf második puccsa?

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. november 05. 14:37, utolsó frissítés: 13:58

Gumibottal szétvert jogásztüntetés, a bírói hatalom megnyirbálása: az USA #b#megdorgálta#/b# szövetségesét, de nem engedheti meg magának, hogy a viszony elmérgesedjék.





Rendkívüli állapotot vezetett be szombaton Pakisztánban Pervez Musarraf elnök. A rendkívüli intézkedést iszlamista lázadással – pontosabban "a terrortámadásokkal összefüggő incidensek és a szélsőségesek akcióinak számottevő növekedésével" –, valamint az igazságszolgáltatás egyes tagjainak a végrehajtó és törvényhozó hatalomba való "beavatkozásaival" indokolta az elnöki rendelet.

A kormány szombati ülésén jóváhagyta a rendkívüli állapot bevezetését, s bár a legfelsőbb bíróság ezután az intézkedés felfüggesztéséről rendelkezett, a kormány azt visszautasította – értesült az egyik magántelevízió.

Ellenzéki aktivisták <i>(fotó: AFP)</i>Ellenzéki aktivisták (fotó: AFP)
Musarraf átmeneti időre hatályon kívül helyezte az alkotmányt is, de az országos parlament és a tartományi gyűlések továbbra is működnek. A rendkívüli állapot várhatóan veszélybe sodorja a januárra tervezett törvényhozási választásokat és megnehezíti a hatalom megosztásáról folytatott tárgyalásokat.


Musarraf ideiglenes hatályú alkotmányt léptetett életbe, gyakorlatilag felülírva – felfüggesztve – az 1973-as alkotmány rendelkezéseit.

A vasárnapi sajtójelentésekből ítélve a bírói hatalom nem kívánja alávetni magát az elnök akaratának: a legfelsőbb bíróság 17 bírája közül csak öt volt hajlandó felesküdni az új alkotmányra, míg országszerte a legfőbb bírói testületek 87 tagja közül mindössze 33.

Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök szerint egy évvel elhalaszthatják a parlamenti választást is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény rendkívüli állapot esetén engedélyezi a parlamentnek, hogy akár egy évre meghosszabbítsa saját mandátumát. A kormányfő szerint a rendkívüli intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség van rájuk.



Iszlámábádból érkező hírek szerint katonák jelentek meg az állami tévé és az állami rádiócsatornák épületeiben, s több tucat rendőr lezárta a pakisztáni legfelsőbb bírósághoz vezető utat.

Felmentették hivatalából a legfelsőbb bíróság elnökét, Iftikar Csaudrit, akit az államfő márciusban egyszer már megpróbált meneszteni, de a tiltakozások hatására kénytelen volt visszahelyezni tisztségébe. A kormány nem sokkal később új főbírót nevezett ki: Hamíd Dogar már le is tette az esküt. Eközben elődje, a testület többi bírájával együtt, rendőri őrizet mellett elhagyta a bíróság épületét: állítólag rezidenciáikra vitték őket.


Letartóztatások, könnygáz, gumibot

Őrizetbe vették a pakisztáni ellenzék egyik ismert személyiségét, a legfelsőbb bíróság ügyvédi kamarájának elnökét, Aitzaz Ahszant is. Összesen mintegy 1500 személyt tartóztattak le országszerte.

A rendőrség azokat az ellenzéki politikusokat és jogászokat vette őrizetbe, akik annak idején zászlóvivői voltak a katonai uralom elleni kampánynak. Az őrizetbe vettek között van Dzsavid Hasmi, Navaz Sarif egykori kormányfő pártjának, a Pakisztáni Muzulmán Ligának jelenlegi elnöke és tíz párttársa, hasonló sorsra jutott hat jogász is, közöttük Aszma Dzsehángir, a független Emberi Jogi Bizottság elnöke.

Letartóztatott ellenzékiek a pakisztáni rendőrség kocsijában <i>(fotó: NYT/Khalid Tanveer/Associated Press)</i>Letartóztatott ellenzékiek a pakisztáni rendőrség kocsijában (fotó: NYT/Khalid Tanveer/Associated Press)


Vasárnap a rendőrség gumibottal és könnnygázzal oszlatta fel a jogászok mintegy kétezer fős ellenzéki tüntetését Iszlámábádban – számol be a New York Times. A tüntetők fahusángokkal és kövekkel válaszoltak a rendőri erőszakra. A liberális lap arról is beszámol, az emberjogvédő csoportok tiltakozása ellenére a Bush-kormány valószínűleg továbbra is dollármilliárdokkal támogatja majd a pakisztáni hadsereget.

A BBC tudósítása szerint a jogászok hétfőn több városban is tiltakoztak az államfő rendelkezése ellen; a tüntetéseket minden esetben gumibotozással és könnygázzal oszlatták fel.

Dzsavid Hasmi azzal vádolta Musarrafot: megsértette a bírói hatalom függetlenségét annak érdekében, hogy "megőrizze saját törvénytelen hatalmát", de – tette hozzá – az elnök nem menekülhet az emberek felháborodása elől. Az angol nyelven megjelenő vasárnapi lapok ugyancsak élesen bírálták az elnöki intézkedéseket. "Musarraf tábornok második puccsáról" és "statáriumról" írtak, azt vetették az elnök szemére: veszélybe sodorja az országot, hogy megtarthassa pozícióját.


Benazir Bhutto <i>(fotó: AFP)</i>Benazir Bhutto (fotó: AFP)
Bhuttót nem vették őrizetbe

A rendkívüli állapot hírére szombaton visszautazott Pakisztánba a dubaji rokonlátogatáson járt Benazir Bhutto. Miután gépe leszállt Karacsi repülőterén, az ellenzéki politikus egy darabig nem merte elhagyni a repülőt. Környezete attól tartott, ha kiszáll, őrizetbe veszik. Szemtanúk szerint a volt miniszterelnök házát mintegy száz katona vette körül. Eközben a dél-pakisztáni nagyváros környékén – amely Bhutto egyik erősségének számít – több helyről is lövések zaja hallatszott.

>> Al-Kaida-gyanús merénylet a hazatért pakisztáni politikusnő ellen >>
>> Musarraf büntetést ígér >>


Bhutto végül rendőri kísérettel rezidenciájára ment. Szerinte a rendkívüli állapot kárt okoz a demokratikus folyamatoknak, s ő megvitatja majd más politikusokkal, hogy miként lehetne semmissé tenni az alkotmány felfüggesztéséről hozott döntést. Véleménye szerint Musarraf valódi célja a parlamenti választások elhalasztása "legalább egy vagy két évvel".


Musarraf: “akadályokat gördítettek a demokrácia útjába"

Pakisztán egysége és szuverenitása került volna veszélybe, ha nem hirdetik ki a rendkívüli állapotot – ezt hangsúlyozta Pervez Musarraf államfő szombat esti televíziós beszédében. Musarraf szerint ugyanis Pakisztánban súlyos belső konfliktusok alakultak ki. A terrorizmus óriási méreteket öltött, miközben a legfelsőbb bíróság megbénította a kormány működését.

Állítása szerint a bíróságok 61 terrorista szabadon engedését rendelték el. Hozzátette, hogy Pakisztán veszélyes helyzetbe került, az iszlám szélsőségesek a kormány hatalmát fenyegették, és a demokráciára történő átmenet befejezéséhez volt szükség a rendkívüli állapot elrendeléséhez.

"Néhány egyén akadályokat gördített a demokrácia útjába" – mondta a képernyőn civil ruhában megjelenő, nyugodtan és határozottan beszélő tábornok-elnök. Leszögezte, továbbra is elkötelezett a januári törvényhozási választások megtartása mellett, és reméli, a parlamenti választások után helyreáll majd a demokrácia (Pakisztánban januárban parlamenti választásokat kellene tartani).

Az iszlámábádi kormány az utóbbi hetekben többször is fenyegetőzött a rendkívüli állapot bevezetésével az egyre instabilabb belpolitikai helyzetre hivatkozva. Korábbi pletykák szerint ehhez akkor folyamodik az államfő, ha a legfelsőbb bíróság érvényteleníti elnökjelöltségét. A testületnek november 12-ig kell döntenie Musarraf néhány héttel ezelőtti újraválasztásának jogszerűségéről, amellyel kapcsolatban több ellenzéki kifogás is érkezett.


Külföldi aggodalmak

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szombaton "nagyon sajnálatosnak" nevezte a rendkívüli állapot bevezetését, és reményét fejezte ki, hogy a kormányzat célja továbbra is a tervezett választások szabad és tisztességes megtartása. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva Rice megerősítette, hogy Washington nem fog olyan intézkedéseket támogatni, amelyek nem felelnek meg az alkotmánynak.

Az atomfegyverekkel is rendelkező Pakisztán az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese a térségben az iszlám szélsőségesek elleni harcban. A BBC elemzője szerint bár nyilatkozatok szintjén az USA elítéli Musarrafot, nem engedheti meg magának, hogy elmérgesedjen a viszony.

Az Európai Bizottság aggodalmát hangoztatta a pakisztáni elnök döntése miatt és reményének adott hangot, hogy az ázsiai ország hamarosan visszatér a civil kormányzáshoz és a demokráciához. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Javier Solana felszólította a pakisztáni vezetést, hogy folytassa a korábbi tervek szerint a választási előkészületeket, és tartsa magát az alkotmányossághoz.

Washington és London támogatja azt az elképzelést, miszerint Musarraf tábornok civil államfőként irányítaná az országot, miután lemond a hadsereg vezetéséről, és az emigrációból hazatért Benazir Bhutto volt miniszterelnök kerülne a kormány élére.


Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP/dpa, BBC, NYT

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS