2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Reggiani-gyilkosság és az elfuserált integráció

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2007. november 06. 12:09, utolsó frissítés: 10:53

Az olaszok a románokra, a románok a romákra mutogatnak. Amikor az elkövető etnikumát hangsúlyozzák, akkor azt próbálják üzenni: „Nem mi voltunk, hanem ők! #b#A cigányok#/b#, akiket mi is utálunk!” #b#[szólj hozzá!]#/b#





Miután Róma egyik külvárosában – ahol számos romániai bevándorló él – bántalmaztak egy 47 éves asszonyt, aki később belehalt sérüléseibe, Itáliában fellángolt a románellenesség.

A bűncselekmény elkövetésével egy 24 éves román állampolgárt gyanúsítanak, akiről az olasz és a romániai híradások közölték, hogy roma származású. Az olasz hatóságok ezek után olyan rendeletet fogadtak el, amely lehetővé teszi a bűncselekményt elkövetett bevándorlók kitoloncolását.

Giovanna Reggiani meggyilkolását követően az olaszországi román emigráció elleni erőszakos cselekményeket és az emberi jogaikat sértő, bujtogató megnyilatkozásokat Traian Băsescu államfő élesen elítélte, a Tăriceanu-kormány pedig az atrocitások megakadályozását kérte az olasz hatóságoktól.



Az Il resto del carlino olasz lap pedig "bukaresti amnéziáról és római szégyenről" ír azzal kapcsolatban, hogy mindkét ország politikusai csak képmutatásról tettek tanúbizonyságot, ha a bevándorlók problémáiról esett szó.


Virághalom 
<br />
Giovanna Reggiani emlékére
<br />
<i>(fotó: Yahoo News)</i>Virághalom
Giovanna Reggiani emlékére
(fotó: Yahoo News)
Vendetta

Az olasz közvélemény haragja napról napra növekszik, az olaszországi románok egyesületét már több nappal ezelőtt megfenyegették ismeretlenek. Pénteken egy római bevásárlóközpont parkolójában három román állampolgárt támadott meg olaszok álarcos csoportja.

A Cotidianul napilap hétfői száma szerint Románia olaszországi és vatikáni nagykövetségét és más intézményeket a hétvégén telefonos fenyegetések érték. "Kifelé veletek, cigány népség" – mondta állítólag az egyik telefonáló.

Egy 28 éves román nő üzletét, akinek ugyanaz volt a vezetékneve, mint Giovanna Reggiani feltételezett gyilkosának, neonáci csoport akarta felrobbantani – tudósít a Realitatea hírtévé. A helyiségnek csak a bejárata rongálódott meg; a tettesek horogkeresztet és fenyegető üzenetet írtak a falra.

Szombaton a római Olimpico stadionban rasszista bekiabálásokkal illették, kifütyülték és "lecigányozták" Adrian Mutu labdarúgót a Lazio amúgy idegenellenességükről és rasszista beszólásaikról közismert szurkolói.


Romániai javaslatok a halálbüntetéstől az integrációig

Nemcsak az olaszok tekintenek gyűlölettel a “romániai bevándorló bűnözőkre”, hanem sorstársaik és honfitársaik is. Ilie Năstase teniszcsillag például a Quotidiano.netnek azt nyilatkozta, “polgártásaim rosszabbul viselkednek, mint az állatok”, és teljes egyetértését fejezte ki a szigorú intézkedések kapcsán. Sőt, szerinte az olasz hatóságoknak még korábban kellett volna lépniük.

Ilie Năstase szigorítaná az olaszországi vendégmunkásokra vonatkozó törvényeket is, és leszögezte: “vannak esetek, amikor a halálbüntetést támogatnám”. Adrian Cioroianu külügyminiszter pedig azt nyilatkozta, mindazon személyeket, akik az olaszországi bűncselekményhez hasonló tetteket követnek el, egyiptomi fegyenctelepekre, a sivatagba kellene szállítani.

“A legnagyobb probléma a romákkal van” – jelentette ki Băsescu hétfő esti nyilatkozatában. “A valóság az, hogy a legnagyobb problémákat a roma etnikumú románok okozzák. A Romani Criss (roma érdekvédelmi szervezet – szerk. megj.) tiltakozhat akár holnap reggelig. Én nem hánytorgatok fel nekik semmit. Azt hiszem, európai szintű roma integrációs programot kellene elindítani, főként hogy sokan közülük nomádok” – idézte az államfő szavait a Realitatea.

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök szerdán Olaszországba utazik tárgyalni olasz kollégáival. A románok védelmére kidolgozandó intézkedéscsomag keretében Bukarest konzuli és jogi segítséget készül nyújtani a kiutasítandó román állampolgároknak, és szociális jellegű lépéseket is hozni kíván.

Az olasz hatóságokat felkéri, hogy ilyen jellegű intézkedésekkel ösztönözzék a bevándorlók – különösen a romák – beilleszkedését a társadalomba. Románia egyúttal az önként hazatelepülni kívánók számára munkalehetőségeket próbál teremteni a visszailleszkedés érdekében. Összesen 30 rendőri szakértő utazott Olaszországba, hogy olasz kollégáikkal együtt az utcán próbálják felmérni az ottani állapotokat.


Beindult a bűnbak-képzés

Az olasz hatóságok megszorító intézkedéseit követően, nem egy esetben, leplezetlen formákban nyilvánul meg a romaellenesség Romániában – állapítja meg Dr. Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségek Problémáit Kutató Intézet vezetője.

A Transindex kérdésére a kutató azt magyarázza, hogy ebben az esetben egyértelműen a bűnbakképzés mechanizmusa működik. A sajnálatos eseménysorozatok kapcsán a román közvélemény első reakciója az volt, hogy egy komplex és a közösség számára általában kellemetlen következményekkel járó helyzet felelősségét egy viszonylag jól beazonosítható, amúgy is negatívan megítélt és kevés hatalommal rendelkező kategóriára hárítja. Mégpedig úgy, hogy két egymással teljesen párhuzamosan futó történetet teljesen megengedhetetlenül összemosnak.

“Az egyik történet az Olaszországában élő román bevándorlók egy részének 'integrációs deficitjéről' és az ezzel kapcsolatos közmegítélésről, a másik a nemrég lezajlott tragikus kimenetelű bűntényről szól.

Az integrációs problémák annak kapcsán merülnek fel, hogy az Olaszországban huzamosabb ideje élő román diaszpóra egy része nem a reguláris munkaerőpiacra tagolódott be, hanem alkalmi, a törvényes alkalmazási formákat be nem tartó alkalmazásokból és más erőforrásokból él” – magyarázta a szakértő.

Nem pár ezer, hanem akár több százezernyi személyről is lehet szó, akik nemegyszer rögtönzött és nagyon zord életfeltételek között élnek (sátrak, rögtönzött kalyibák, városszéli elhagyott ingatlanok, vagy ahogyan a migráns zsargonban mondják: părăsituri).

Dózerolják a Róma melletti, Tor di Quinto-i romatábort <i>(fotó: Reuters)</i>Dózerolják a Róma melletti, Tor di Quinto-i romatábort (fotó: Reuters)


Az ehhez hasonló marginális életfeltételek kontextusában egy részük könnyen bevonható a legalitás határán levő vagy éppenséggel illegális tevékenységekbe. A helyzet ebben az évben csak rosszabbodhatott, hisz az útlevél-kötelezettség január elseji eltörlésével ehhez a lumpen réteghez csapódhattak olyan elemek is, akik külföldi utazását eddig jogi-adminisztratív eszközökkel gátolták a romániai hatóságok (például a visszaeső bűnözőkét) – hívja fel a figyelmet Horváth.


Hogy milyen etnikumú az elkövető, az irreleváns

“Elmondható, hogy annak ellenére, hogy nehezen átlátható ennek a lumpen rétegnek az etnikai összetétele, tény, hogy nem kizárólag romának vélt személyek tartoznak ide. Nos, ez a réteg és ennek a megnyilvánulásai már egy ideje szálka az olasz közvélemény szemében, és negatívan hat ki az olaszországi román migránsok, általában a romániaiak megítélésére.

Ez volt az az általános kontextus, amelyben a tragikus kimenetelű bűntény lezajlott. Az, hogy az olasz közvélemény ennyire vehemensen reagált, illetve az olasz hatóságok ennyire erőteljesen léptek fel, az nem magának a bűnténynek, hanem egy elhúzódó és az utóbbi időben egyre akutabbá váló problémának tudható be: az olaszországi román diaszpóra egy része integrációs deficitjének és az ezzel járó antiszociális megnyilvánulásoknak.

Tehát a Giovanna Reggiani-ügy nem oka a felgyűlt feszültségeknek, csak kirobbantotta azokat, ez volt az a bizonyos utolsó csepp a pohárban” – állapítja meg a szakértő.

Ebben a kontextusban az, hogy az elkövető romának vallja magát (esetleg csak mások azonosítják be annak) teljesen irreleváns. Hiszen a bűnöző vélhető etnikumának kihangsúlyozása sem arra a kérdésre nem ad választ, hogy miért követte el a bűntényt, sem arra, hogy miért reagált hihetetlen vehemenciával az olasz közvélemény, és precedens nélküli szigorral az olasz hatóságok – fejtette ki Horváth.

“Az elkövető etnikai hovatartozása felemlegetésének teljesen más a funkciója: lehetőséget ad a romániai közvélekedés számára, hogy hárítson. Hogy hárítsa az olasz közvélemény negatív viszonyulását, ennek feltehető negatív következményeit, a romániai kategória általánosan romló megítélését.

Amikor kihangsúlyozzák az elkövető etnikumát, akkor azt próbálják üzenni: 'Nem mi voltunk, hanem ők! A cigányok, akiket mi sem szeretünk, akiket mi is megvetünk!'. A romák lettek a bűnbakok, ők az okai a felgyűlt társadalmi feszültségeknek, a messze kiható imázskárosodásnak, az olaszországi románellenes megnyilvánulások, a romániai bevándorlók ellen megnyilvánuló hatósági szigornak, mindennek, ami ezen eset kapcsán problémaként felmerül” – magyarázza Horváth.


Olasz álláspont: igazságos a kitoloncolás

A közbiztonságot fenyegető európai uniós állampolgárok kitoloncolására vonatkozó dekrétum igazságos, de kötelezettségekkel is jár a hatóságok számára. Szükség van szabályokra, de nem xenofób túlkapásokra – írta Romano Prodi olasz kormányfő az Il Messaggero című római lap hétfői számában megjelent nyílt levelében.

Az MTI által idézett dokumentumban indokoltnak nevezte a román kormány követelését, miszerint “figyeljenek mindazokra, akik elhagyják országukat reményekkel és várakozásokkal telve, hogy munkájukkal az olasz gazdaságot erősítsék". Hozzátette: az olaszországi bevándorlók nélkül Itália élete "nemcsak éjszaka állna meg, hiszen közülük sokan éjszakai műszakokat vállalnak, hanem nappal is".

Az olasz miniszterelnök figyelmeztet: ki kell elégíteni az állampolgárok nagyobb közbiztonságra való igényeit, de ugyanígy biztosítani kell a bevándorlóknak az emberi léthez méltó körülményeket.

"Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy egész népet bűnösnek tekintsünk egy egyén vagy egy kisebbség miatt. El kell kerülnie a xenofób túlkapásokat, mert az idegengyűlölet és az intolerancia nem tartozik értékeinkhez, kultúránkhoz" – írta Prodi, aki szerint egyre inkább úgy kell tekinteni a legális bevándorlásra, mint demográfiai forrásra, mint az olasz gazdasági és szociális rendszert fenntartó erőre.


Elfuserált olasz integrációs politika

Az eset annál is kellemetlenebb, hogy már egy évtizede evidencia, hogy Olaszországban jelentős volumenű az irreguláris romániai bevándorló – teszi hozzá kérdésünkre Horváth István. Az sem volt titok, hogy egy részük társadalmi peremhelyzetben él, ennek a helyzetnek minden negatív vonzatával. Az, hogy az olasz hatóságok eddig viszonylag türelmesen viszonyultak a jelenséghez, nem volt véletlenszerű – állapította meg Horváth.

Az olasz gazdaság bizonyos szektorai ugyanis nagymértékben függővé váltak a romániai bevándorlók által szolgáltatott olcsó feketemunkától, tehát a szigorú hatósági intézkedéseknek jelentős negatív gazdasági kihatásai lettek volna. Ugyanakkor ekkora bevándorló tömeg (egyes becslések szerint minimum másfél millió román állampolgár él Olaszországban) tartózkodásának a törvényesítése, és az esetleges integrációs politikák állami finanszírozása fel sem vetődött – hívta fel a figyelmet.

“Igaz, a romániai bevándorolók egy része számára biztosították a legális tartózkodás és munkavállalás esélyeit, de az integráció terhét és költségeit csak a migránsok viselték el. Tehát sem kiköpni, sem lenyelni nem tudták a problémát, és most sokkterápiával riogatnak, bizonytalanná téve azokat is, akiknek az integrációs erőfeszítései valamelyest sikerrel jártak” – zárta kommentárját Horváth István.


A botrány jó ürügy egy kis kampányolásra

A közelgő választási kampány hevében azonban a jobboldali erők egyre inkább rájátszanak az olasz idegengyűlöletre. Silvio Berlusconi exkormányfő többek között azt javasolta, zárják le az olasz határt az olyan román munkavállalók előtt, akik nem tudják igazolni, hogy érvényes munkaszerződéssel rendelkeznek.

A Corriere della Sera rendőrségi becslésre hivatkozva azt írta vasárnapi számában, hogy mintegy 1500 külföldit érinthet a kitoloncolási hullám. Franco Frattini, az Európai Unió bevándorlási ügyekben illetékes biztosa azonban úgy vélekedett a Messaggero című római lapnak adott nyilatkozatában, hogy legalább 4000-5000 kitoloncolásra lenne szükség.

Felszólította az olasz kormányt és a törvényhozókat, hogy teremtsék meg a 2008-as költségvetésben ezek anyagi alapját. A Corriere becslése szerint minden egyes kitoloncolás négyezer euróig terjedő költséggel terheli meg az államkasszát.


Mit mond Európa?

Johannes Laitenberger, az Európai Bizottság szóvivője hétfői sajtóértekezleten azt nyilatkozta, a testületnek előbb figyelmesen tanulmányoznia kell az olasz hatóságok rendeletét, és azután nyilvánítanak véleményt róla.

Kiemelte, hogy a kiutasítási rendelet semmilyen körülmények között nem vezethet a románok diszkriminációjához, de senki nem tilthatja meg egy tagállamnak, hogy intézkedéseket hozzon a bűncselekményeket elkövetők ellen.

Friso Roscam Abbing, a Bizottság másik szóvivője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden kitoloncolási határozat csak egyénre vonatkozó lehet, a kollektív kitoloncolás tilos, és nincs semmilyen jogi alapja. Egy 2004-es európai irányelv értelmében minden erurópai állampolgárnak joga van három hónapot tartózkodni bármely tagállam területén; ezt a jogot az illető állam közegészségügyi, közrendi vagy közbiztonsági megfontolásból függeszthetik fel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS