2019. szeptember 18. szerdaDiána
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Romániai magyar EP-jelöltek: miért nem kell hinni a közvélemény- kutatásoknak?

S. Z. 2007. november 08. 16:41, utolsó frissítés: 16:41

Ideális esetben 80 magyart kérdeznek meg egy országosan reprezentatív survey elkészítésekor, ebből pedig nem lehet sokat kideríteni.




Az országos reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatások nem adnak hű képet az RMDSZ, illetve a független jelölt Tőkés László támogatottságáról – állítják szociológusok, miután a napokban több olyan felmérés eredményei is napvilágot láttak, melyek egyik, vagy mindkét fél kudarcát vetítik előre a november 25.-i EP-választásokon.

Ma például egy, a Realitatea TV által megrendelt IMAS-közvéleménykutatás eredménye az volt, hogy az RMDSZ 6 százalékra számíthat az EP-választásokon – igaz, a határozatlanokat és a távolmaradókat is számításba véve az RMDSZ már a választási küszöb alatt végez. Megjegyezendő továbbá, hogy a mérés hibahatára 2,8 százalék volt.

Az országosan reprezentatív survey-ket – mint az IMAS mérését – standard módon 1200 fős reprezentatív mintán szokták végezni – kommentált a Transindexnek Kiss Tamás szociológus. A minta kialakításában nem szokott szempont lenni, hogy a magyar nemzetiségűek az elemzéshez szükséges esetszámmal legyenek képviseltetve, ez ugyanis



aránytalanul megnövelné a kutatási költségeket.

A 6,6 százalékot képviselő romániai magyar választókat ideális esetben 80 személy reprezentálja, ami belső megoszlásait tekintve (pl. hogy hány magyar szavaz Tőkésre és hány az RMDSZ-re) nem elemezhető. Ráadásul amennyiben a nemzetiségi összetétel a településminta kialakításában nem rétegzési szempont, elképzelhető, hogy a mintába jóval kevesebb (esetleg több) magyar kerül.

Röviden egy olyan etnikai párt támogatottságáról, aminek a támogatottsága 5 százalék körül mozog, támogatói pedig területi szempontból heterogén módon oszlanak meg, a standard országos mérések nem irányadóak. Ez a hibaszázalék felől nézve is könnyen belátható.

Abból, hogy a mérés hat százalékot mutat, nem következtethetünk kellő biztonsággal arra, hogy az RMDSZ valóban átlépné a választási küszöböt, hisz az alsó határ 2,8 százalékos hibahatárral 3,2 százalékos támogatottság. De ugyanígy


nem volt mérvadó

a CURS egy héttel ezelőtti felmérése, ami a szövetség 4 százalékos támogatottságát mutatta – nyilatkozott Kiss.

Az IMAS-mérésből egyébként kiderült, a Demokrata Pártra (PD) szavaznának a legtöbben (37 százalék). A demokraták után a Szociáldemokrata Párt (PSD, 18 százalék) és a Liberális Párt (PNL, 16 százalék) következik. A negyedik helyen az Új Generáció Pártja (PNG) áll, a Nagy-Románia Párt (PRM) 6 százalékot kapna, és a Liberális-Demokrata Párt (PLD) is átlépné az 5 százalékos választási küszöböt.

A teljes népesség vonatkozásában (vagyis ha a határozatlanokat és a távolmaradókat is számításba vesszük) a voksok aránya a következőképp változik: PD 27, PSD 13, PNL 12, PNG 6, PRM 5. Az RMDSZ és a PLD így számolva kevesebb, mint 5 százalékra számíthat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS