2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyari Tivadar válaszol

szerk. 2007. november 13. 09:58, utolsó frissítés: 09:58

Két tábor csap össze a BBTE-n a magyar oktatás okán. A harmadikba a román oktatók elég nagy része és a magyarok egy része tartozik: ők #b#nem vagy alig foglalkoznak#/b# a témával, válaszolja az egyetem rektorhelyettese a disputázóknak.





Személyes, általános illetve “politikai” kérdések
_________________________________________



R. Katalin:


Mikor nősül?

– A legényéletnek is megvannak a maga szépségei, de most már szeretnék megnősülni. Nem fogom elkapkodni.

B. József:
Az on-line portálok, illetve a Kolozsváron most megjelent ingyenes újságok megölik a hagyományos napilapokat? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?

– A hagyományos napilapokat máris nagyon sok kihívás érte 1989 után, de mégis léteznek. Csökkenő olvasótáborral kell számolni, de a helyi napilap olvasása egyik legstabilabb kulturális-közéleti szokás az egész erdélyi magyarság körében.


Egy diák:
Sikerült közös nevezőre jutnia a magyar oktatókkal? Elfogadják Önt?

– A magyar oktatók harminctagú képviselői testülete választott meg engem, még január végén ellenszavazatok nélkül, három tartózkodással. Ebből gondolom, hogy támogatnak, illetve abból is, hogy a napi munkában jóhangulatú viszonyom van az oktatókkal (közel háromszáz főállású oktató van). A közös nevezőnek már megválasztásomkor meg kellett lennie, mert nekem – némi szabadság mellett – a közös nevező alapján kell dolgoznom.

"A jelenlegi keretek az egyetem egyes részeiben ugyan már most önállóságot biztosítanak a magyar oktatásnak, de ennek általánossá, rendezetté tétele szükséges. Nos, az egyik legtámogatottabb alternatíva valóban a magyar oktatást szervező karok alakulása", mondja Magyari Tivadar szociológus (40 éves), a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese


M. Lóránd
Az utolsó magyar mikor kapcsolja le a villanyt Kolozsváron?

– 3215-ben, (más elméletek szerint viszont 3273-ban). Akkor állnak át egy másik világítási módszerre.


Hatalmas:
Mikor vásárol új gépkocsit? Melyik a kedvenc márkája?

– Újat azért nem tudok vásárolni, mivel régi sincs, és nem is tudok vezetni. Nincs kedvenc márkám, a hozzáértő barátok tanácsaira fogok hallgatni majd, ha a hajtási megszerzése után kocsit vennék.


Szabó Piroska:
Kedves Magyari úr, maga még fiatal, és lehet, hogy nem emlékszik rá, hogy a '90-es évek elején három RMDSZ-es politikus titokban kiegyezett a román hatalommal Neptunon. 300 felvételi helyet adtak cserébe azért, hogy gyakorlatilag elárulták a Bolyai Egyetemet, vagyis lemondtak róla.

Kérdésem: betartotta a román hatalom az akkori ígéretét? Mennyi helyet garantálnak a felvételihez, avagy a helyeket az egyetemen kell kialkudni?


– Emlékszem, mert már az egyetemen dolgoztam, ez 1993-ban volt. A politikai vetületekkel nem foglalkozom, mert nem vagyok történész, ezért az egyetemi hatásáról írok. Addig közös (román, magyar) felvételi helyekért folyt a versenyvizsga, és ha elegendő magyar ajkú diák jutott be, akkor indulhatott magyar csoport. Az a háromszáz garantált magyar hely lehetővé tette, hogy a magyar felvételizők egymás közt, a román jelentkezőktől külön pályázzanak.

Azóta az egyetemen 57-re emelkedett a magyar tannyelvű szakok száma, így a kezdeti 300 hely ma már nevetségesen kevés lenne. Az utóbbi években a magyar állami helyek száma 1000-1150 között mozgott. Ez lehetővé teszi, hogy a magyar tagozatos elsőéves diákok 59,5 százaléka tandíjmentesen tanuljon.


Antal Lehel:
Igaz-e, hogy ön tegeződik és együtt bulizik a diákjaival a szociológián?

– A tegeződés kezdő tanár koromból maradt meg, a diáknemzedékek láncolatán továbböröklődött. Viszont van diák, akinek nehezére esik egy tanár tegezése, ezért ezt sosem erőltetem (most közel negyvenéves vagyok). Buli: szokott lenni.


Mit takar a médiatudomány, amit ön tanít?

– Néhány téma az előadásomból: a modern média kialakulása, a média szabályozása és médiapolitika, a média szociológiai elméletei, a tömegkultúra, a romániai magyar sajtó. Ezen kívül a médiakapcsolatokról szóló gyakorlatibb jellegű tantárgyam is van.


Mi a kedvenc munkája a rektori hivatalban? Mit utál a legjobban?

– Kedvencem, ha valami olyasmin dolgozom, ami az oktatás hasznosságát vagy jobb szervezettségét eredményezi a magyar tagozaton: szabálymódosítás, a reformból származó átmeneti problémák kezelése, következő időszak tervezése. Az egymásnak ellentmondó, rossz szabályzatok kibogozását és a különböző tűzoltómunkákat utálom.


csutakk:
A román állam mennyit fizet egy diákért az egyetemnek?

– Mivel ez szaktól és (az én egyetemem esetében) a tannyelvtől függ, nagyon változatos összegek vannak. Ezért példákat adok csak. Minden alábbi szám az egy tandíjmentes diákra költött évi összeget jelenti, új lejben.

Természettudományi szakokon, illetve egyes, kisebb létszámban működő humán szakokon, román tagozatos diák esetében: 2895 lej, magyar tagozatos diák után 5790 lej, tehát duplája. Közgazdaság szakokon 1754,7 lej, magyar tagozaton kétszer annyi. Színészképzésben, mivel az kiscsoportokban működik és sajátos igényei vannak: román tagozat: 5264 új lej (magyar tagozat: 10528 RON). Az elmúlt költségvetési évben országos viszonylatban az állam átlagosan 2300 új lej körül költött egy hallgatóra.


Mit szokott mondani a rektornak az autonóm magyar karokról?

– Csaknem szó szerint azt, amit a magyar oktatók tanácsa megfogalmazott a magyar tagozat intézményes kereteinek szükségességéről. A jelenlegi keretek az egyetem egyes részeiben ugyan már most önállóságot biztosítanak a magyar oktatásnak, de ennek általánossá, rendezetté tétele szükséges. Nos, az egyik legtámogatottabb alternatíva valóban a magyar oktatást szervező karok alakulása.

A témáról utóbb kötetlenebb keretben is beszélgettem az egyetem vezetőivel, megvizsgáltuk a szakmai érveket, félretettük az érzelmieket. Ismert, hogy az egyetem szerkezetéről szóló koncepcióban két tábor van: az egyikbe a magyar oktatók többsége és a román oktatók kisebb csoportja tartozik. Ez a tábor valamilyen sajátos kari keretben képzeli el a magyar oktatás szerveződését. A másik táborba a magyar oktatók kisebbsége, a román oktatók többsége tartozik. Utóbbi tábor sokkal nagyobb, és a jelenlegi tagozatos formában tartaná meg az egyetemet.

A két tábor között még mindig nagy a véleménykülönbség. (Van egy harmadik tábor is, amibe talán a román oktatók elég nagy része, illetve a magyar oktatók egy része tartozik: ők nem vagy alig foglalkoznak ezzel a témával.) Megjegyzem, hogy jelenleg a meglévő vegyes „román-magyar” karok sem túlságosan autonómak, az egyetem túlközpontosított.


Miért kímélte mindig Hantz Pétert és társait, pedig nyilván tudja, hogy mindent összekavartak? Miért falaz nekik?

– Nem akarok ebben a keretben más személyekre vonatkozó kérdésekre válaszolni.


Hol van és mit csinál mostanában az egyetemisták és tanárok között közutálatnak örvendő Szamosközy? Hol rejtegetik?

Ugyanaz a válaszom, mint az előbbi kérdésre.


Masoddudascsardaban:
Tervez-e találkozót a magyar diáksággal, hogy meg tudjuk ismerni?

– Sajnos hét és félezer magyar diákkal nehéz közvetlenül találkozni. Tervezek egy közmeghallgatás-szerű találkozót, szükség esetén többet is. Naponta keresnek meg ügyes-bajos problémákkal (magyar) diákok.


Bertilda:
Hogyan látja a romániai magyar felsőoktatás helyzetét kb. 10 év múlva?

– A magyar felsőoktatás különböző kereteinek laza integrációját sem zárom ki.


Hogyan telik el egy szokványos (munka)napja?

– Reggel 8 körül általában otthon kezdek dolgozni, mert csend van. 10 óra körül megyek be a rektori hivatalba, a tanszékemre vagy órákra. 17-18 óráig dolgozom. A rektori hivatalbeli munkám csak szavakkal jelzem: aláírás, hasznos gyűlés, telefon, diákpanasz meghallgatása, felesleges gyűlés, tanácsadása rektornak, megint aláírás, megint telefon, megint aláírás, titkárság vagy munkatársak tanácsainak meghallgatása, másik magyar kollégára panaszkodó magyar kolléga meghallgatása, részvétel rendezvényen, aláírás, aláírás, aláírás. Délután megeszem az aznapi ebédet, megfőzöm a másnapit, elmegyek valahova, éjfélkor haza.


Van-e valamilyen ajánlata állásra, ha lejár a mandátuma? Ha hívnák, elmenne a Sapientiára valamilyen vezető-szervező beosztást vállalni?

– Mandátumom vége nem jelenti állásom végét, azelőtt is tanár voltam, közben is az vagyok, bár néhány órámon helyettesítenek. Nem valószínű, hogy elmegyek máshova.


hungaricumi:
Ön szerint mekkora lesz a romániai magyarság aránya 2012-ben és 2016-ban?

– Nem vagyok demográfus, de az egyetemen talál ilyen szakértőket, forduljon hozzájuk, mert nekik megfelelő becsléseik vannak.


Kinga B:
Önnek sikerült kellőképpen távol tartania a magyar hőbörgőket (a hantzosokat) anélkül, hogy leüljön megalkudni a románokkal (sőt még le se állt velük, hanem kész tények elő állította őket). Nem gondolja, hogy a titkárságok környékén is legyen valami pozitív változás? Hiába kötelezik most a fakultásokat, hogy legyen magyar titkárnőjük, ha azok feszülnek az undokságtól, és nem lehet szóba se állni velük.

– Hallottam ilyen problémákról is, de láttam már ballagó diákokat nagy virágcsokrot adni kedvenc magyar tagozati titkárnőnek. Megpróbálok erre is figyelni.


kalmarr:
Elképzelhető-e olyan helyzet és ha igen, akkor mi lenne az, ami esetén Ön is az önálló magyar egyetemet (vagy legalább karokat) követelők mellé állna? Milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy Ön is elismerje, hogy nincs ugyanolyan státusa a magyar, illetve a német nyelvnek mint a románnak?

– Fentebb már írtam „a karok” témájáról. A nyelvek egyenlő státusáról ilyen általánosságban nem lehet válaszolni, ezért felbontom a kérdést.

Az oktatásban a magyar tanítási nyelv egyenlő státusú a románnal: ezen a nyelven tanulnak, vizsgáznak, záróvizsgáznak, és azért ugyanolyan diplomát kapnak. A magyar tagozaton belüli szervezési kommunikációban a közlés nyelve a magyar, amint azt az egyetem chartája is előírja.

Újabban általánossá tettük, hogy a nyilvános helyeken megjelenő, írott közlemények magyar nyelvűek legyenek (diákoknak szóló közlemények, tájékoztatók). Az egyetem adós még az intézménynevek többnyelvű feliratozásával ahhoz, hogy minden ponton a nyelvek egyenlő státusáról beszélhessünk.



Ön szerint miért támogatják Önt azok a román vezetők is akik minden eszközzel az önálló magyar szakok megteremtésének és általában a magyar törekvések esküdt ellenségei??

– Értem a kérdés élét, de engedje meg, hogy így válaszoljak: gondolom, azért támogatnak, mert szegényeknek nincs más választásuk, hiszen a magyar oktatók képviselői engem választottak meg. Szerencsére a napi munkámban elvétve akad dolgom olyanokkal, akik „a magyar törekvések esküdt ellenségei”.


Ön szerint mikor lesz lehetséges, hogy a BBTE-n a tanárok éves szerződéssel, és nem nyugdíjazásig legyenek alkalmazva, hogy ezáltal a gyenge tanároktól meg lehessen szabadulni és így lehetővé tenni egy teljesítményelvű szelekciós folyamatot?

A jelenlegi – sok esetben katasztrofális – színvonalon ez jelentősen segíthetne, mert az új, tehetséges tanárjelöltek alkalmazásának (azon kívül, hogy a magyaroknak nincs teljes autonómiájuk az alkalmazások terén) a régi, állásukba bebetonozott tehetségtelen "kövületek" is akadályt jelentenek.


– Az jó lenne, ha nem lennének bebetonozva, de éves szerződés rövid lenne. Ez az országos felsőoktatás politikán múlik, egyelőre nem látok változást.


Mikor fognak a munkaerőpiac igényeihez igazodva felvételi helyeket hirdetni? Értem ez alatt azt, hogy számos olyan szakon – mint amilyen többek közt a szociológia is –, ahol olyan szaktudást és diplomát kapnak a végzősök amivel a tizedük sem tud majd elhelyezkedni?

A jelenlegi gyakorlat nem értékelhető bizalommal való visszaélésnek, hiszen számos naiv diák és szülő komoly anyagi áldozata, idő és energiabefektetése vész kárba, amit azért a vezetőség gondolom már tud. Szoktak-e munkaerőpiaci felméréseket végezni a helyek számának meghatározásakor vagy pusztán csak az egyetem büdzséje, üzleti tervei a mérvadóak ilyenkor?



– Az állam bizonyos kalkulációk alapján utalja egyetemünknek a felvételi helyeket, tehát ez állampolitikai ügy, és nem a mi feladatunk. Viszont az egyetem is végez munkaerőpiaci kutatásokat, évi rendszerességgel, tudományos kutatás céljából, de saját döntéshozatal érdekében is.

Az említett szociológia szakot végzők az utóbbi 12 évben 84 százalékban elhelyezkedtek, 9 százalékuk továbbtanul még, ami összesen 93 százalék. Az, hogy az egyetemi helyek száma – világszerte – viszonylag független a végzéskor rendelkezésre álló „értelmiségi állások” számától, közismert (hiszen az állások rengeteg gazdasági tényezőtől függenek, jóllehet becslések lehetségesek). Mint ahogy az is közismert, hogy az (értelmiségi) munkaerőpiacon szabadverseny van. Ezért nem hiszem, hogy számos „naiv szülő” volna.


Antal Lehel:
Lincselés veszélyével megkérdem: diáklétszámot nem lehetne kicsit csökkenteni (félhülyéket is felvesznek, csak legyenek magyarok, mert a karok több pénzt kapnak az államtól, ha magyar vonalra járó diákjuk van). És bentlakási [kollégiumi] hely is több jutna, könnyebben lehetne dolgozni velünk, volna hely a könyvtárban.

– A nagyon gyenge diákok lemorzsolódnak (egyetemünkön van egy átlagos, 21 százalékos lemorzsolódás, de ez nem feltétlenül a gyenge eredményű diákokat jelenti, hanem minden lemorzsolódót). Azon dolgozunk, hogy a sokféle diák között is megtaláljuk, felkaroljuk, illetve képességük és igyekezetük szerint tanítsuk a jó teljesítményűeket. Már tudom, mik a teendőnk ebben, és a szakértőink is rábólintanak – de elismerem, hogy a kivitelezéssel még bajok vannak.


„Technikai”, az egyetem szervezésével kapcsolatos kérdések
_________________________________________



Csiszár:
Milyen könnyítések várhatók a BBTE-n azok számára, akik részben külföldön tanulnának? (Kurzusok elismerése egyetemek között stb.)

– Egy új kredit-szabályzaton dolgozunk, ez nagyon sokféle kredit-átvitelt tesz lehetővé, és a tervezetben a lehető legnagyobb diákmobilitásra törekszem. Hamarosan életbe lép.


Ha egy diák egy vállalatnál internshipben dolgozik, akkor ez számíthat-e szakmai gyakorlatnak? Az egyetem keresi ezeket a kapcsolatokat az üzleti körökkel?

– Igen, már most lehet, és hamarosan szabályba is foglaljuk ezt. Addig célszerű egyeztetni az évfolyamvezető tanárral. Az egyetem keresi a kapcsolatot a gazdasági szereplőkkel, például a nyáron az autópálya-építő vállalat geológus végzősök iránt érdeklődött, illetve a pálya menti falvak lakosságával való viszony érdekében szociológus hallgatók szakmai gyakorlatát biztosította.

A Bechtel érdeklődése alapján szorgalmaztam a mérnöki geológia szak indítását magyar tagozaton. A gyergyói kihelyezett tagozaton a kollegák pedig tervezik a magyar tannyelvű geodézia szak indítását.


A magyar egyetemi jegyzetek dolgában történik valami fejlődés?

– Az utóbbi két-három évben több mint hatvan magyar nyelvű, az egyetem által elismert, az egyetem kiadója gondozásában, immár szép kivitelezésű jegyzet jelent meg. Zömét a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezte, illetve finanszírozta pályázati pénzekből.


Végül milyen feltételekkel lépett be a BBTE kötelékébe a gyulafehérvári katolikus teológia?

– A gyulafehérvári római katolikus szeminárium az állami támogatás biztosítása, az Bologna-típusú peregrináció, az elismert diploma érdekében lépett be a BBTE rendszerébe. Az egyes bürokratikus formaságokon kívül megőrizte önállóságát, saját hagyományos szervezését. Cserébe az intézet erejéhez mérten a BBTE (magyar tagozatát) erősíti, mert az elkönyvelt tudományos és oktatói munka számít a felsőoktatás finanszírozásban, de az erkölcsi erősítés is mérvadó.


Imola2:
Ha valaki egy másik karon választ opcionális tárgyat, és az a tárgy ott egy modulban (csomagban) van, akkor köteles a csomag többi tárgyát is választani? Lehet magyar csoportos diáknak másik karról román tárgyat választani?

– Az első kérdésre: nem, hacsak a tanrendben nincs megszabva ez a feltétel. A második kérdésre: igen.


Magyari Tivadar és a rektorhelyettesi irodaMagyari Tivadar és a rektorhelyettesi iroda


Antal Lehel:
Design vagy fénykép szak indul a BBE-n magyarul?

– A közeljövőben nem tervezünk ilyen szakot. Egyébként románul sincs.


Mit értett azalatt, amikor a tévében azt mondta, hogy meg kell erősödjön a diplomák mellékletének elismerése a társadalom szemében?

A diploma-melléklet az a dokumentum, amit az Európai Felsőoktatási Övezetben (ez 45 országot jelent) szabványosan adnak ki. Erre részletesen rávezetik, hogy az illető személy mit, mennyit tanult, mihez ért, milyen eredményei voltak tanulmányai során. A munkaadók, remélem, ezt fogják nézni, és nem a puszta diplomát. Erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a diplomamelléklet fontosságának növekednie kell a társadalom szemében.


Mekkora lesz az új magyar mesteri szakokon az ingyenes helyek száma/aránya?

– Számításom szerint 8-20, szakok függvényében.


Hamza:
Mit tesz az egyetem vezetősége azért, hogy a felsőfokú tanulmányok tervezhetőek és kiszámíthatóak legyenek? Értem ezalatt, hogy a tandíjak nem növekednek menet közben; hogy a tantárgyak nevei, amik bekerülnek a leckekönyvbe valóban azt a tartalmat fedik (legalább nagyjából), amit az évek során tanulnak a diákok; hogy létezik valamiféle törzsanyag, amit megtekinthetnek a felvételizni szándékozók; hogy folyamatosan naprakész és pontos információkkal szolgálnak a felvételizőknek;

hogy összehangolják az egyetem karainak honlapját és legalább hetente frissítik azokat; hogy azokon a szakokon, ahol magyarul is lehet tanulni, kaphatnak a diákok pontos információkat a tantárgyakról, elhelyezkedési lehetőségekről, esetleg régebb végzettek életútjáról, akik szakmájukban helyezkedtek el.


– A tandíjak inflációmentes vagy pénzromlás-mentes időszakban nem vagy alig növekednek menet közben. Sajnos nem is csökkennek. Tantárgyak nevei és a tartalmuk közötti megfelelést egyre nagyobb hatékonysággal ellenőrizzük, de elismerem, hogy voltak ezzel gondok.

Viszont az is előfordult, hogy a tanrenden már nem lehetett változtatni, de került egy jó előadó, egy jó témával (például vendégtanár), és hogy ne szalasszuk el, a diákokkal inkább belementünk abba, hogy a tantárgy neve és a témák között ne legyen minden ponton egyezés. A többi felsorolt igény valóban a jól működő, kiszámítható egyetem része: ezeket fokozatosan próbáljuk megvalósítani.


Masoddudascsardaban:
Lehetséges-e állásbörzét szervezni végzősöknek, panaszirodákat, illetve fénymásolókat nyitni az egyetemek épületeiben?

– Panasziroda tudtommal van már egy, az én irodám. Nyitva van. De a rendes szakokon jól működik az évfolyamvezető tanár is. Fénymásolót sokszor szerveztünk már, de a működtető cégek végül rendre visszaléptek, „nem érte meg” nekik, pedig az egyetem nem kért nagy bért. Állásbörzét főleg a diákszervezetek rendeznek, és az egyetem helyet ad ezeknek a rendezvényeknek.


Hogyan lehet az első egyetemen, jelen esetembe a Sapientián tanult tárgyakat elismertetni?

– Egyelőre kivételesen, mert a Sapientia nem akkreditált intézet.


Igaz, hogy visszaállítják a felvételi vizsgákat?

– Nem igaz.


Testvérek lakhatnak együtt bentlakásban?

Igen, ha mind a kettő jogosult rá. Bonyolítja a helyzetet, ha különböző karokra járnak (az érintettek keressék meg a kar diákképviselőit!).


K. M.:
Milyen követelményei lesznek a végső vizsgáknak a bolognai rendszerben (licenc, szakdoli stb.)?

– A napokban dőlt el, hogy a BBTE-n megmarad a két zárópróba: szakdolgozat és vizsga. Részletesen tájékoztatni fogom a tagozatvezetőket, és rajtuk keresztül a diákságot. A követelmények a törvény szerint legalább hat hónappal a záróvizsgák előtt megjelennek, anyanyelven, hivatalos tájékoztatókban.


Akiknek még négy évig tart az alapképzés, szintén két év mesterire kell járjanak majd?

– Lásd lennebb!


b. zsombor:
A jövő évben maradnak az egyéves mesteri szakok, vagy csak kétéves szakok lesznek? Ha kétévesek lesznek, azok a mostani egyévesek kinagyítésai vagy új szakok?

– Jövőre már kétéves mesteri szakok indulnak. Tudom, hogy ez sok olyan végzősnek gondot jelent, aki még négy évet jár alapképzésben. Dolgozunk valami áthidaló megoldáson, keresem a kiskapukat. Egyelőre törvényes alapot keresek, és írásban kikértem a minisztérium álláspontját.


Miért szűkítik le az egyes mesteri szakokon a tematikát, holott ezek lehetnének interdiszciplinárisak?

– Nem attól interdiszciplináris egy képzési-kutatási program, hogy ilyen, olyan területről is hoz valami általános tudást, hanem attól, hogy akár a szűkebb téma interdiszciplináris megközelítését adja.


Valamikor a tavasszal arról beszélt egy interjúban, hogy megnövelhetik a szeminárium/labor létszámot a magyar mesteri csoportokban, és ezen ön változtatni akar. Mi a legutolsó létszám?

– Jó hírem van: akkor a minimum húszas keret volt a szabályzat-tervezetben, azt levittük tízre. Kötöttük az ebet a karóhoz, s végül elértük.


A mesteri szakokra érvényes a kreditrendszer, ha igen, hogy lehet transzferálni az egyes tevékenységeket, ha ennyire partikuláris mesteri szakok vannak?

– Érvényes a kreditrendszer. A magyar mesteri szakokat úgy terveztük meg, hogy a humán szakokon nagyon sok közös óra van, sokféle átjárhatóság. A reál szakokon karokon átnyúló interdiszciplináris programok lesznek. Ezek jövőre indulnak.


kaczorkiraly:
Nagy különbség van az egyes szakok között abban a tekintetben, hogy az őszi tandíjmentes helyek felszabadulásával ki kerül előre, a tandíjasról ingyenes státuszba.

Egyes magyar csoportokban, pl. a politologián könnyen lehet előrelépni, mert kevesen vannak és nagyon alacsony tanulmányi átlaggal már előreugranak, illetve nem veszítik el az államilag finanszírozott helyet. Máshol (közgáz, adminisztráció, pszichó stb.) pedig magasabb átlaggal is a vonal alatt lehet maradni. Kérdés: egyetem szintű eloszlás nem lenne célszerűbb?


– Egyetemi szintű eloszlás is lehetne akár, de az más diákoknak nem kedvezne. Mivel mind a két rendszerben vannak – a verseny miatt lenniük kell – „vesztesek”, a régi megváltoztatásával nem segítenénk.


csutakk:
Igaz az, hogy a magyarországi diplomák elismerése most már az egyetemek dolga, tehát a magyar diplomákat a BBTE ismeri el? Kell-e ezért fizetni, és ha igen, mennyit ?

– A diplomát továbbra is államilag ismerik el, de a BBTE magyar tagozata szakmailag igazolja azok mellékletét. Ez részletesebb választ is igényel, esetleg keressen meg ezért.


foumas:
Kérdésem arra vonatkozik, hogy a jól hangzó retorika ellenére miért nem valósul meg az egyetemen az interdiszciplinaritás gyakorlati alkalmazása? Az egyetem karai, azon belül a szakok túlságosan bezártak, úgy látom, a Bologna-folyamatot kissé félreértelmezte az egyetem, és méginkább bezárta a diszciplinákat.

Magiszteri szinten talán látok némi nyitást, ellenben az is megfigyelhető, hogy az úgymond interdiszciplináris magiszteri karok ,,elbuktak", amennyiben a jelentkezők számát nézzük. Nem azért van ez, mert az alapoktatásban nincs lehetőségük a diákoknak a tantárgyak közti átjárhatóságra?


– Valószínű, hogy ön már végzett, mert legújabban mind alapképzésben, mind mesterin javultak a mobilitási lehetőségek. A Bologna-folyamatot akár az egyetem is félreértelmezhette volna, mert mi is tévedhetünk, de most például ezt a kormány értelmezte félre, és hajunk tépve kell haladnunk a kényszerpályán. Kedvenc tevékenységem: a kiskapuk keresése.

Üdvözlöm a dupla-szakosítás újrabevezetését, ellenben szeretnék látni diszciplinákon belüli átjárhatóságokat is, értve ezalatt, hogy az alaptantárgyak elméleti, gyakorlati keretei szempontjából közelítenék meg más diszciplinák alapobjektumait.

Igen, igaza van.


todor k:
Miképpen lehetne kiküszöbölni a tanárok közötti különbséget a magyar csoportokban is? 15-20 nagyszerű, igazi profeszor mellett gyakran van egy-két nagyon elmaradott, a tanítás területén nem modern, semmit sem érő tanár. Kérem önt, hogy vegyék valóban figyelembe a diákok között végzett közvélemény-kutatást a tanárokról.

– A diákok évente űrlapon, írásban, névtelenül minősítik a tanárokat (ezt a laikus olvasónak írom, és a kérdező valószínű erre utal). A diákok minősítése számít a tanárok differenciált fizetésében.

Szerencsére a közismerten gyenge vagy nehézkes tanár már kevés van, a generációváltás sokat segített: egyre több fiatal, külföldön képzett oktatónk is van, és a közben idősebbé vált professzoraink körében is már főleg csak az értékes tanárok tanítanak. De a kivételek bosszantóak, és lehangolóak – ezt elismerem. Sajnos, olyan törvények vannak, hogy nagyon nehéz valakit eltávolítani, ha az illető különösebb fegyelmi kihágásokat nem követ el.


Szabo C:
BBTE ad már ki nemzetközi szabványos, ún. parciális anyakönyvet az "auditos" hallgatók számára (tavasszal már a formáján dolgoztak)? Erre rávezetik az eredeti szak diplomájának adatait?

Igen, ad. Rávezetik azokat a személyi adatokat, amik a diplomán is szerepelnek, tehát a kettő egymás mellett érvényes.


Kinga B:
Milyen formában lehet a régi rendszerben (értsd: főiskolai formában) végzett magyar tanítóképzősöknek teljes értékű diplomát szerezni? Sokféle válasz kering ezzel kapcsolatban, arra gondolok, hogy ön a legilletékesebb ebben.

– Tanulmány-kiegészítés keretében. Keressem meg telefonon, mert több technikai részlet van, és a megfelelő részleghez irányítom.


A tanulmány-kiegészítésre – általában, nem csak a tanítóképzős szakon – milyen tandíjmentességek vannak?

– Ez az előzetes képzés finanszírozási körülményeitől függ, de vannak mentességek. Keressen meg, mert a válasz sok részlet tisztázását igényli.


Van-e hozzáférhető könyvészeti anyag a tanulmánykiegészítő csoportoknak, olyan mint a magyar tagozat távoktatási csoportjai esetében, mert azok, akik érintettek vagyunk ebben, dolgozunk, és nem tudunk Kolozsváron lenni.

– Az öt kihelyezett központban van, de szükség esetén gondoskodunk; a távoktatást ajánlom.


tusi:
A CEEPUS ösztöndíjban és csereprogramban még benne van társkent a BBTE magyar tagozata? A partnerintézetek listája hozzáférhető?

– Igen. Keresse fel az egyetem nemzetközi irodáját, a lista ott van – és a honlapon.


K. B.:
Elképzelhető, hogy a BBTE tanév-beosztása az eddiginél jobban igazodjon a nyugati egyetemekhez? A mostani, bár hagyományos, borzalmas. Gondolok a téli vakáció utáni 3 hetes tanításra, ami után jön a szesszió.

Nem lehetne karácsonyig lezárni az első félévet, illetve májusig a másodikat? A tanítás négy évről három évre való csökkentése helyett a tanítási heteket lehetett volna csökkenteni. Tudom, hogy nem ön az illetékes ebben, de ha már fórumon vagyunk, akkor felvetem.


– Egyetértek, de ez országos szabályozás, nem függ tőlünk.


Van-e a BBTE-nak vmilyen elképzelése arra, hogy a diákéletbe (mert ott van a tömbmagyar diákság, ami egy kisebb székely város lakosságával egyenlő) bevonják más egyetemek hallgatóit (akik "szórványban" vannak, pl. műszaki, zene stb.)?

– Ez elsősorban a diákokon múlik, de a tanári karnak és az egyetemnek is aktívabbnak kellene lennie e téren. Nincs erre elképzelésen, mert nem akarok a diákok helyett cselekedni, de a kezdeményezéseiket támogatni fogom. Eddig is ezt tettem.

Hallani se akartam arról, hogy például a diákszövetség által szervezett tudományos konferencia (a TDK) vagy a Romániai Magyar Doktoranduszok konferenciája ne az egyetem falai között, a magyar tagozat védnöksége alatt, aktív hozzájárulásával történjen, miután a diákok ezt kérték. Egyesek hápogtak, kapkodták a levegőt, de aztán mégsem nyuvadtak meg, megszokták.


Antal Lehel:
Nem túl felaprózott a képzés, ha már magyarul is 56 szak van? Hogy lehetne ezeket kombinálni? Jó lenne ebben nagyon hatékony tanácsadás a diákoknak arról, hogy milyen kombinációk felelnek meg legjobban pályatervüknek, mert erről még mindig keveset tudnak.

– A szakokat sajnos nem lehet kombinálni, ezt a kormány döntötte el. Áthidaló megoldásaink vannak, az ezekről szóló tájékoztatók hozzáférhetők. Számításom szerint az 57 szakon viszont csak 38 szaknak megfelelő számú tantárgy van, ami arra utal, hogy több közös törzs van a szakok között.

Lehetséges, hogy a kérdező nem most jár egyetemre, mert a mai diákok naponta tapasztalják, hogy más szakos diákokkal együtt járnak közös órákra. Így 1368 féle tantárgyat tanítanak a magyar tagozaton, beleértve a választható tárgyakat. Ezek között vannak átfedések, illetve különböző kombinációban, lebontásban, mélységben tanítanak hasonló tematikát, több szakon.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS