2019. szeptember 19. csütörtökVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan lehet formális pluralizmusból működő pluralizmust csinálni?

S. Z. 2007. november 13. 19:13, utolsó frissítés: 18:50

Az RMDSZ nem merevedett meg, a kormányban fiatalok dolgoznak, ragyogóan – mondta Markó, hozzátéve: az elmúlt néhány év alkalmat adott arra, hogy előkészítsenek egy nagyon komoly váltást.





Markó Béla a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében találkozott november 12-én kolozsvári értelmiségiekkel, illetve a magyar történelmi egyházak vezetőivel, köztük Adorjáni Dezső evangélikus, illetve Szabó Árpád unitárius püspökkel.

Az RMDSZ-elnök egy, „Válaszúton a romániai magyar politika” című írást olvasott fel (ennek szövegét hamarosan közöljük). Az előadást követően kötetlen beszélgetésre került sor, a kérdések és válaszok közül válogattunk.


Hogy látja a kiutat ebből a visszás helyzetből, amikor két magyar alakulat indul egymás ellen?

Markó Béla: – Erre van egy kampánymondatom: szavazzanak az RMDSZ-re! A nagy problémám november 25-e, olyan értelemben, hogy ha rosszul cselekszünk, akkor az elindíthat egy visszafordíthatalan folyamatot. Nem tagadom, hogy a '90-es években nekem is voltak illúzióim, szerintem másoknak is. Tömbszerűbben éltünk a politikában, sokkal közelebb voltak az álláspontok. Akkor még úgy gondolkoztunk, hogy elképzelhető minden pillanatban közös álláspontot kialakítani.

Ma már nem tartanám helyesnek, ha arra akarnánk egymást rákényszeríteni, hogy egyformán gondolkodjunk. Abba kellene belegondoljunk, hogy vannak-e még olyan közös célok amelyek – annak ellenére, hogy nap mint nap másként vélekedünk számos egyéb kérdésben –, egységes fellépésre késztetnek. Szerintem vannak.

A román politikai életben tönkretesz minket, ha többféle álláspontot közvetítünk. Ennek kapcsán nemhogy közhely, de szinte szégyen az „oszd meg és uralkodj” elvet emlegetni. Az elmúlt tizenvalahány esztendőben számtalanszor tapasztaltam, hogy a románokkal akkor volt hatékony a tárgyalás, ha az egész magyarság nevében tudtunk megszólalni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az az álláspont élvezte az egész magyar támogatását. Voltak különvélemények.

Sok-sok dilemmázás után felajánlottuk, hogy alakítsunk ki egy partneri viszonyt az RMDSZ-en kívül politikai jövőt tervező csoportosulásokkal és kulcspillanatokban – például választásokkor – működjünk együtt. Meg lehet állapítani az arányokat közvéleménykutatásokkal, más módszerekkel.

Ez lett volna, és a jövőben is ez lesz a megoldás, a november 25-i eredménytől függetlenül. Másképp eljesen hatástalanná válik a képviselet az elkövetkező – nagyon nehéz – időszakban. Egy ilyen parlamentben bármikor számíthatunk arra, hogy egyik napról a másikra fogadnak el ellenünk való törvényeket.


Hogyan látja, az RMDSZ-ben hogyan sikerül erősíteni azt a fiatalokból álló tábort, akik nem a közösségből vagy az RMDSZ-ből, hanem a közösségért élnek?

M. B.: – Nem hiszek abban a népmesei felosztásban, hogy fehér ló és fekete ló, jók és rosszak. Az emberi társadalom nem így működik. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek egyforma a felelőssége. De amikor egy társadalom romlik, akkor annak egyik vagy másik része nem szokott teljesen romlatlan maradni.

Ha most az erdélyi magyar szembenállást úgy kezdjük fölvezetni, hogy jók és rosszak, akkor sehova nem fogunk jutni. De ez nem jelenti azt, hogy mindannyian egyformán helyesen gondolkozunk.

A román politikai élettel vagy a román társadalommal is ez a helyzet: tele van bajjal, nyomorúsággal, morális problémákkal, és azt állítani hogy az RMDSZ vagy azok akik az RMDSZ-szel szembenállnak teljesen mentesek ettől, ez népmese, hamisítás. Azt gondolom, hogy ez az RMDSZ politikai elitjére is hatott.

Szerencsére vannak olyan dolgok, melyek az RMDSZ-ben nem olyan súlyosak, mint a román politikai elitben. Morálisan az egyik legnagyobb gond – és ez továbbgyűrűzik korrupció irányában – az, hogy 90-től errefele nem voltak doktrínák, hanem autoritárius döntéssel születtek meg a pártok. Sarkítva úgy működött, hogy „te leszel liberális, te demokrata, én pedig szociál-demokrata maradok”.

"Az elmúlt években sokszor viselkedtünk majdnem úgy a kisebbségi közösségekkel, mint ahogy velünk viselkednek a többségiek" - így Markó


Ennek a következménye az, hogy máig nincsen ideológiai szempontból letisztázva a pártok hovatartozása, és ennek következtében a román politikus morális problémák nélkül sétálhat egyik pártból a másikba. Föl sem tevődik a kérdés, hogy van az, hogy tegnap még baloldali voltál, ma pedig jobboldali vagy? Az RMDSZ ettől mentes volt. Ha másért nem, de ilyen szempontból legalább előnyös hogy egy politikai szervezetünk van.

Ebben az országban lehet hogy nem történhetett másként, az ősködből nem lehetett másképp kijönni. De ideje lenne leülni és ezeket a kérdéseket tisztázni. Ha már reformról van szó, akkor nem csak arról kell beszélni, hogy az egyik embert hogyan cseréljük ki a másikra, hanem például szét kellene választani a politikát és üzletet.

Felemás az érzésem azzal kapcsolatban, hogy épp most alakul ki az a közérzet egyesekben, hogy itt van egy megmerevedett RMDSZ. Lehet hogy ez nem érződik, de a kormányzati csapat huszonéves, harmincas emberekből áll, és ők ragyogóan ellátják a feladatukat. Számomra ez egy sikertörténet, az elmúlt néhány év alkalmat adott arra, hogy előkészítsünk egy nagyon komoly váltást.


Újságíróként nagyon gyakran hallottam Markó Bélát nyilatkozni. Az elnökre nem jellemző, hogy radikálisan, drasztikusan fogalmazzon, nem egy Traian Băsescu. A mai sajtótájékoztatón viszont meglepett, ahogy a magyar politika fele kirohant. Mi történt?

M. B.: – Bár most nem az a cél, hogy kampány közepén elkezdjünk magyarországi pártokat, politikusokat csépelni, nekem Magyarországgal kapcsolatban van egy nagy elégedetlenségem. Ez nem egy néhány hetes keserűség, nem arról van itt szó, hogy valaki eljön ide kampányolni.

Magyarország ebben a térségben a 90-es években egyfajta mintatanulónak számított, ennek a státusznak a negatív konnotációi nélkül. Magyarországnak nagyon nagy befolyása volt. Azonban ezt az előnyt – ami nekünk rendkívül fontos volt – sikerült ledolgozni, és ez a folyamat folytatódik. Ez a befele forduló Magyarország nekünk nem segít, ez az én keserűségem. Nekünk egy olyan Magyarország kell, mely befolyását latba tudja vetni egész Balkánon és egész Kelet-Közép Európában.


Nagyon sokáig úgy tudtuk, hogy Szász Jenő az aki a tárgyalásokat meghíusította. Tegnap viszont megjelent az egyéni jelölt honlapján Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő közleménye, miszerint az RMDSZ miatt híusult meg a közös lista. Hogyan látja ezt?

M. B.: – Erre a kérdésre kicsit Băsescusan fogalmaznék: látják, hogy az RMDSZ-ben milyen emberek vannak, akik még hazudni is szoktak? Sajnos ez az igazság. Én nem szívesen mondom senkire, hogy hazudik. Aközött, hogy valaki valótlant állít és hazudik, óriási különbség van. Valótlanságot úgy is lehet állítani, hogy nem tudsz valamit. Meg kell adni a másiknak azt az esélyt, hogy esetleg rosszul emlékszik. A tárgyalás nagyon régen, szeptemberben volt, lehet hogy elfelejtette Toró mi is történt.

Az az igazság, hogy már-már becsülni kezdtem őt azért, mert mindvégig akarta a megegyezést. És azt is láttam, hogy Székelyudvarhely polgármestere milyen megalázóan szólt rá a tárgyaláson, hogy fejezze be az egyezkedést.


Hogyan látja az egység lehetőségét tömbmagyar vidékeken?

M. B.: – Arra nem találtunk igazán jó választ, hogy mi van akkor, amikor egy közösségben természetes módon ütköznek az érdekek. Alszeg és Felszeg esete és így tovább, ilyen vagy olyan alapon mindenhol érdekek vannak. Ezt rosszindulatúan lehet klikknek is nevezni, de nem így van: vannak véleményformáló emberek, csoportosulások, és abban a pillanatban, hogy az RMDSZ azonosul az egyikkel, a másik szembefordul vele.

Hogy ebben a helyzetben hogyan lehet megvalósítani az egységet, erre nem találtuk meg a jó választ. Folynak a kísérletezgetések, előválasztások, de ezeknek is megvan a hordaléka, mert az aki veszített, azonnal szembefordul az RMDSZ-el. Ha még manipulálják is az előválasztásokat – mert sajnos ez is előfordul – megtörténik, hogy az RMDSZ-színekben induló jelöltet ellenfele függetlenként megveri, majd a nyertes visszatér az RMDSZ-be és nyugodtan folytatja a munkát. Én tudom hogy hány ilyen anomália van, ami a szervezeti felépítésünket, politikai koncepciónkat illeti, és hogy mennyire nem beszéltünk erről. De ezt a szervezeten belül kell megoldani, nem úgy, hogy bevezetjük a többpárt-rendszert.


Játszunk a százalékokkal – 4,5 vagy akár 6 százalék is lehet az RMDSZ támogatottsága. Azonban ezen a 6 százalékon is lett volna esély javítani az elmúlt években, hogyha a romániai kisebbségeket – németeket, zsidókat, romákat – az RMDSZ maga mellé állítja. Csakhogy nemigen fogalmazott meg üzenetet feléjük, nem volt nyitás közös kisebbségi kérdésekben.

M. B.: – Fölvettük a kapcsolatot a különböző romániai kisebbségi közösségek vezetőivel. A kampányban próbáltunk feléjük is fordulni, különösen a roma közösségek fele. Románok fele is próbáltunk nyitni, de hát elég nehéz ezt tenni úgy, hogy ne legyen kettős hangja a szervezetünknek.

A kritika ennek ellenére jogos, az elmúlt években sokszor viselkedtünk majdnem úgy a kisebbségi közösségekkel, mint ahogy velünk viselkednek a többségiek. Nincsenek hatalmi eszközeink, nem erről van szó, de a nagyságnak a tudata, hogy mi vagyunk másfél millióan és itt vannak 5-10-20 ezres közösségek, ez azért sokszor vezetett arra hogy nem folytattunk napi élő dialógust a parlamenti kisebbségekkel. Folyik egyeztetés, de nem alakult ki egy szoros egymásra támaszkodás.

Én láttam azt, hogy a romák például milyen fontosnak tartják azt, ha magyar politikus részéről látják a nyitást a problémáik iránt. Sokkal jobban bíznak bennünk, tudják, hogy ismerjük a kisebbségi sorsot.

"Én az elmúlt években többször is eljutottam arra a konklúzióra, hogy erőszakosan platformokra kell bontani az RMDSZ-t, hogy ne a területi szervezeteink mellett, egyfajta függelékként, kirakatként létezzenek ezek" - mondta az elnök


Hogyan lehet az RMDSZ-en belül egy formális pluralizmusból egy működő pluralizmust csinálni? Tehát hogy az elhangzott vélemények, kritikák épüljenek be a hivatalos politikába, de mindenki vegye tudomásul a szavazás eredményét.

M. B.: – A pluralizmus egy élő probléma, és az is marad, míg nekünk egységben kell maradni. Platformokat hoztunk létre, de nem váltak élő valósággá. Én az elmúlt években többször is eljutottam arra a konklúzióra, hogy erőszakosan platformokra kell bontani az RMDSZ-t, hogy ne a területi szervezeteink mellett, egyfajta függelékként, kirakatként létezzenek ezek. Teremtsünk egy olyan helyzetet, hogy például a szabadelvű platformből, a kereszténydemokrata és szociáldemokrata platformból álljon össze az RMDSZ.


Az életminőség témát elhanyagoltaz az RMDSZ. Építhetnek utat, telefonhálózatot, de nagyon elhanyagolták a kultúrát, azt, hogy az erdélyi magyarság otthon érezze magát ebben az országban. Kulturális intézményekbenben, levéltárakban például a számarányunkhoz képest nagyon kevés a magyar alkalmazottak száma.

M. B.: – Replikázhatnék a félig tele-félig üres pohár hasonlattal. A kollégák elmondhatják, hogy a különféle intézményeknél hogyan vívtak közelharcot a magyar jelenlétért. Az szintén tény, hogy a két székely megye közül az egyiknek magyar prefektusa van – ezt feltüntethetném mint nagyon fontos eredményt. Azonban a másik székely megyének, Hargitának nincsen magyar prefektusa, bár a megyét 85 százalékban magyarok lakják, és ön ezt sérelmezheti – teljes joggal. Így állunk, félúton vagyunk és az a kérdés, hogy megyünk-e együtt tovább vagy nem megyünk? És az a baj, hogy ha megállunk, akkor visszafordulunk.

Boros János kolozsvári alpolgármester közbevetése: – Kolozsváron a magyarjaink nem szívesen mennek közhivatalokba. A kolozsvári polgármesteri hivatal felvételi bizottságának rendszerint én vagyok az elnöke, meghirdetjük az állásokat a helyi magyar sajtóban, személyesen is próbáltuk bátorítani a magyar fiatalokat, jöjjenek. Nagyon kevesen jelentkeznek. Másik probléma, hogy nem lehet kizárólag magyarok számára felvételit hirdetni, nyelvtudás tekintetében és szakmailag a magyarok román jelentkezőkkel együtt versenyvizsgáznak.

Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyvezető alelnöke: volt rá példa, hogy a Kolozs megyei könyvtárat otthagyták a magyar könyvtárosok, mert úgy tűnik a román többségű könyvtárban nem érezték jól magukat, és ma már annyi magyar magánkönyvtár létezik, hogy nem okoz gondot az elhelyezkedés.

Markó Béla: – Mondok egy példát magyar jelenlétre, de nem a kultúra területéről. Ezekben az években a kormányban sokkal hatékonyabban dolgozhattunk, sokkal nagyobb arányban vehettünk részt a különféle intézmények munkájában, mint 1996-2000-ben. Számos árnyékban levő intézményben ott vannak magyarok – itt van például a SAPARD-ügynökség, melynek a vezetője magyar. SAPARD-pályázatokból nagyon sok helyen lett vállalkozás, út, vízvezeték.

Láttam olyan statisztikát, melyből kiderül, hogy a 2002-2004-es időszakhoz képest 2005-2007-ben a magyarok által is lakott megyékben a megnyert pályázatok száma megnyolcszorozódott. Kovászna megyében az azelőtti három évben az önkormányzatok összesen megnyertek 8 pályázatot, 2005-2007-ben pedig 91 nyertes pályázat volt. Magyar vezetés révén sikerült az egyensúlyvesztést helyrehozni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS