2019. szeptember 17. keddZsófia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Eresztékeiben recseg-ropog Bosznia és Hercegovina

MTI 2007. november 15. 12:08, utolsó frissítés: 11:02

#b#Zsigeri gyanakvás#/b# miatt működésképtelen Bosznia: a bosnyákok, szerbek és horvátok sem a gyógymódban, sem a helyzet minősítésében nem tudnak megegyezni; Koszovó is bekavar.





Miroslav Lajcák, az ország fölött teljhatalommal rendelkező nemzetközi főmegbízott szerint valójában nincs válság. Szerinte a pillanatnyi helyzet a válság jeleit mutatja ugyan, de ha az összes érintett fél akarja, ez könnyen megoldható.

A mai állapotot – első ránézésre – a szlovák diplomata októberben bejelentett döntései hozták létre, amelyek felborították az országon belüli kényes politikai egyensúlyt, a status quót. Lajcák azt akarja, hogy a központi kormány döntései akkor is megszülethessenek, ha a bosnyákok, szerbek, horvátok, vagyis a három államalkotó nép egyike jóváhagyja őket (a daytoni egyezményben ezt két nép egyetértéséhez kötötték). Hasonló, a működőképességet lehetővé tévő szabályokat akar bevezetni a parlamentben is. De bebizonyosodott, hogy még mindig, 1995 óta


a zsigeri gyanakvás, félelem és gyűlölet

igazgatja a politikusokat is: lépését a szerbek visszautasították. Azt mondják, hogy a főmegbízott ki akarja szolgáltatni őket a másik két népnek, a horvátoknak és a bosnyákoknak, akik ezután, ha összefognak, ellenükre dönthetnek a szövetségi parlamentben és kormányban.

Ebben az országban azonban – mint egy vezető horvát politikus rezignáltan megjegyezte – a Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merényletig visszamenve sem lehet biztonsággal kijelenteni, hogy ott kezdődtek a problémák. A boszniai háborút lezáró, az országot létrehozó 1995-ös daytoni békeszerződésre szükség volt, de ma már az is látszik, hogy a megállapodás csupán a status quót szavatolta. Ez pedig hosszú távon nem elegendő egy ország működésben tartásához.

A felszabdalt volt Jugoszlávia utódállamai és tartományai <i>(forrás: www.intersolinc.com)</i>A felszabdalt volt Jugoszlávia utódállamai és tartományai (forrás: www.intersolinc.com)


A szlovák diplomata intézkedéseit, amelyek az ország működőképessé tételét szolgálják, minden bizonnyal elfogadnák egy nem olyan véres történelmű, nem annyi ellentéttől, félelemtől és gyanakvástól szétszabdalt országban, mint amilyen a három nemzetből és két részből – a Szerb Köztársaságból és a Bosnyák-Horvát Föderációból – álló Bosznia és Hercegovina.

A nemzetközi főmegbízott szerint a válságosnak tűnő helyzet gyökerét az orientáció hiányában kell keresni. A bosznia-hercegovinai politikai elitek ugyanis máig nem voltak képesek stratégiai egyezséget kötni és megállapodni abban, hogy merre vezessék az országot.


Senki nem mondhatja azt, hogy ez az ország normálisan működött,

s ennek a helyzetnek a parlamentre és a kormányra vonatkozó, általam hozott döntések vetettek véget – nyilatkozta az MTI-nek Miroslav Lajcák. A főmegbízott szerint határozatai csupán felszínre hozták a mélyben szunnyadó válságot, amelynek az oka az, hogy az ország vezető politikusainak nincsenek távlatos elképzeléseik. Mindegyik védi a maga – a másik kettővel hevesen szemben álló –"birodalmát", s máig nem tudtak stratégiai tervet kidolgozni, megállapodni arról, hogy mivé fejlesszék Bosznia és Hercegovinát.

Létezik például egy kormánykoalíció, amelyben különböző politikusok különböző célokat követnek. Vannak gondolataik arról, hogy mivé kellene tenni az országot, de ezek alapvetően különböznek egymástól, s képtelenek arra, hogy egyeztessék őket – összegezte a helyzetet a nemzetközi főmegbízott.

Martin Raguz, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) párt alelnöke és parlamenti frakcióvezetője válságnak nevezte a jelenlegi helyzetet. Ez szerinte abból fakad, hogy kimerültek a daytoni szerződésben rejlő lehetőségek, s


az abban megszabott kereteken most már túl kellene lépni.

Bosznia és Hercegovinának új alkotmányra, új, szabadabban működő hatalmi szervekre lenne szüksége, továbbá világos, egyértelmű elhatározásra, hogy határozottan végigmegy az Európai Unióba vezető úton. Enélkül a válságok ismétlődni fognak. A nemzetközi közösség főmegbízottja révén cserélgetheti ugyan a politikusokat, ahogy azt korábban sokszor meg is tette, de ettől még a helyzet nem fog alapvetően megváltozni – nyilatkozta az MTI-nek Raguz.

A politikus szerint bár a daytoni szerződés három államalkotó népről beszél, csak a két entitás (a Bosnyák-Horvát Föderáció és a Szerb Köztársaság) között próbál egyensúlyt teremteni, aminek az a következménye, hogy a horvátok alig tudják érvényre juttatni jogos igényeiket. Csupán az államelnökségben és a parlament felsőházában egyenrangúak a szerbekkel és a bosnyákokkal, a többi hatalmi szervben kisebbségben vannak, s még a föderáción belül is


folyamatosan leszavazza őket a bosnyák többség – állította Raguz.

A Bosnyák-Horvát Föderáció kantonjai (kék, sárga, zöld), illetve a Szerb Köztársaság (piros) <i>(forrás: www.ohr.int)</i>A Bosnyák-Horvát Föderáció kantonjai (kék, sárga, zöld), illetve a Szerb Köztársaság (piros) (forrás: www.ohr.int)


Haris Silajdzic, a kollektív államelnökség bosnyák tagja – legutóbbi nyilatkozatai szerint – nem lát ebben semmi rosszat. Egy pillanatig sem titkolja, hogy elhibázottnak tartja az egyensúlyteremtés szándékával megkötött daytoni egyezményt. Számára egyszerű a képlet: az ország lakosságának többségét kitevő bosnyákokat megilleti a hatalmi túlsúly.

Ezért valódi önállósággal rendelkező állami szerveket kell létrehozni, amelyekben súlyának megfelelően képviseltetheti magát minden etnikum. Ennek az elképzelésnek a megvalósításért lobbizott november elején az Egyesült Államokban, hazatérve pedig – éppen egy Banja Luka-i, tehát a boszniai Szerb Köztársaság fővárosában megjelenő lapnak – 12 éve megoldatlan problémákról beszélt.

Visszatekintve bírálta a háború idején az ENSZ által elrendelt fegyverembargót, amely csökkentette a bosnyákok harcképességét, s bővebb magyarázat nélkül kijelentette, hogy


"nem kell örökre adottnak tekinteni a békét".

A szerb vezetők részéről ennyire baljós kijelentések még nem hangzottak ugyan el, de amit ígértek arra az esetre, ha a nemzetközi főmegbízott nem hátrál meg, s nem vonja vissza általuk minden baj forrásának nevezett rendeleteit, az is elég. Ha valóban kivonulnak az állami élet minden szintjéről, akkor Bosznia és Hercegovina politikai értelemben működésképtelenné válik.

A Banja Luka-i vezetők elszántságában komoly szerepe van Belgrádnak, a szerbiai vezetéshez fűződő kapcsolatoknak. Ezek néhány napja igen látványosan éreztették hatásukat: miután egy találkozón Lajcák és Milorad Dodik szerb kormányfő látszólag megegyezett az ellentét elsimításáról, Dodik Belgrádba utazott. A Vojislav Kostunica szerb kormányfővel tartott találkozó után kiderült, hogy még sincs egyezség.

Hogy Banja Lukában ennyire odafigyelnek a belgrádi véleményekre, annak nemcsak lelki, érzelmi, hanem nagyon konkrét anyagi oka is van: a Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság közti különleges kapcsolatokról szóló keretegyezmény. Ez kellően általánosan fogalmaz arról, hogy


a mindenkori belgrádi vezetés mekkora pénzekkel,

milyen eszközökkel segíti, vagy éppen nem segíti a boszniai szerbeket.

Azt pedig már Martin Raguz állította az MTI tudósítójának, hogy igazuk van azoknak a szakértőknek, akik szerint megkerülhetetlen Belgrád szerepe a jelenlegi boszniai válságban.

Legyünk realisták, vegyük tudomásul, hogy az ügynek regionális vonzata is van, nem választható el mereven Koszovótól – utalt a horvát politikus arra a körülményre, hogy a koszovói végjáték közeledtével Belgrád talán szükségét érezte megmutatni a nemzetközi közösségnek, hogy milyen feszültségek vannak a térségben anélkül is, hogy egy újabbat kreálnának.

EU-berkeken belüli nemzetközi szakértők is egyértelműen összekapcsolják a jelenlegi – az ország működőképességét veszélyeztető – helyzetet azzal a körülménnyel, hogy a végéhez közeledik Koszovó sokfelvonásos drámai története. A belgrádi vezetés – mondják ők –


a lelke mélyén már tudomásul vette Koszovó elvesztését,

de megpróbál a végsőkig "országmentő" szerepet játszani, s egy második frontot nyitva, kétségbeesett erőfeszítésként piszkálta fel a boszniai szerbeket, vette rá őket arra, hogy válságot robbantsanak ki.

Bosznia és Hercegovina pedig ma kaotikusabb képet mutat, mint két évvel ezelőtt. Belső ellentétek újból kiéleződtek, bosnyák központosító, egyeduralmi és szerb önvédelmi, szeparatista törekvések kerültek felszínre. Pedig eddig sem volt rózsás a helyzet.

Az EU-csatlakozás feltételének számító stabilizációs és társulási szerződésről szóló tárgyalásokat a balkáni országok közül elsőként lezáró Bosznia és Hercegovina máig nem jutott el az egyezmény parafálásáig, s úgy néz ki, hogy az európai integráció tekintetében sereghajtóvá vált. Mindenki, még a sok tekintetben


Európa kivetett páriájává vált Szerbia is megelőzi.

Ami a pillanatnyi helyzetet illeti: Bosznia és Hercegovina egyik fele, a Szerb Köztársaság legfőbb irányítója, Milorad Dodik miniszterelnök megígérte, hogy amennyiben Lajcak nem vonja vissza általa sérelmezett döntéseit, s ígéretéhez híven december 1-jén parancsba adja őket, a szerbek kivonulnak az országos parlamentből, kormányból, amivel lényegében politikailag működésképtelenné teszik az országot.

s hogy ez teljesen biztos legyen, pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége is ellenzékbe vonul. Ami már megtörtént: Nikola Spiric, Bosznia és Hercegovina szerb miniszterelnöke lemondott, s csupán ügyvezetőként tevékenykedik mindaddig, amíg meg nem találják az utódját.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS