2019. október 23. szerdaGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyarország schengeni tagállam lesz: kinek jó ez?

szerk. 2007. november 16. 16:01, utolsó frissítés: 15:27

Az EU "első számú védvonalává" válik a román-magyar határ karácsonyra. Az erdélyieknek ez igazából nem számít: ők vízummentesen utazhatnak. A vajdaságiaknak, kárpátaljaiaknak nehezebb dolguk lesz.





Magyarországgal bővül december 21-től az Európai Unió közös határellenőrzési rendszere, az ún. schengeni térség. Ez annyit tesz, hogy megszűnik a belső határellenőrzés többek között a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon – viszont a magyar-román, a magyar-ukrajnai és a magyar-szerbiai határ az unió "első számú védvonalává" válik.

A magyar állampolgárok ezáltal valóban teljes jogú uniós polgárnak érezhetik magukat.

A határmentes övezet december végétől az Unió huszonnégy tagállamát foglalja magába: tizenhárom régi tagország – a kivétel Nagy-Britannia és Írország – mellé most a 2004-ben csatlakozott államok léptek be a térségbe. A történethez tartozik, hogy Ciprus nem lett tagja a rendszernek. Van viszont két nem olyan állam, amely nem tagja EU-nak, de társult tagként egyben a schengeni térség része: Norvégia és Izland.



A schengeni egyezmény aláírásának emlékműve. A helyszín egy délkelet-luxemburgi, főleg bortermeléssel foglalkozó kisváros (a lakosság 2005-ben 425 fő volt). Az egyezményt itt írták alá 1985 június 14-én: a választás azért esett Schengenre, mert a városka a német, a francia és a luxemburgi hármashatár mellett fekszikA schengeni egyezmény aláírásának emlékműve. A helyszín egy délkelet-luxemburgi, főleg bortermeléssel foglalkozó kisváros (a lakosság 2005-ben 425 fő volt). Az egyezményt itt írták alá 1985 június 14-én: a választás azért esett Schengenre, mert a városka a német, a francia és a luxemburgi hármashatár mellett fekszik


Melyek az új schengeni tagállamok?

– Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta.


És tényleg megszűnik a belső határellenőrzés?

– Igen, ezt csak rendkívüli esetben, ideiglenesen lehet csak visszaállítani. A terület külső határain az unió rendőrségi- és igazságügyi együttműködésében meghatározott szabályok szerint folyik a beutazás, a bevándorlás ellenőrzése. Az övezethez tartozó államok csatlakoznak az együttműködést segítő schengeni információs rendszerhez is.


Hogy néz ki ez a dolog a gyakorlatban?

– A román állampolgárokat alapesetben csak a magyar határon vetik alá alaposabb ellenőrzésnek; szigorban elméletileg valami olyasmire kell számítani majd, mint korábban az osztrák vagy a német határszakaszokon. Román állampolgárok ezentúl nem sokat fognak érzékelni a csatlakozásból, hiszen ők már 2002 januárjától vízummentesen tartózkodhatnak maximum 90 napig a schengeni térségben.

A vízummentesség viszont nem egyenlő a korlátlan utazási szabadsággal. Fontos szempont, hogy az utazónak kötelessége érvényes útiokmánnyal rendelkezni, mert az illetékes hatóságok a schengeni térségben bárhol ellenőrizhetik a személyazonosságát. Hogy pontosan milyen iratok – elég a személyi igazolvány vagy kell útlevél (is) – azt az illető tagállam jogszabályai állapítják meg.


Mikor lehet Románia is a schengeni térség tagja?

– Szakértők 2013-at, 2014-et emlegetnek. Köztudott, hogy számos gond van többek közt a Romániában működő embercsempész-hálózatokkal, a lánykereskedelemmel, és a keleti (román-moldovai) határszél ellenőrzése is fejfájást okoz néha Brüsszelben. Konkrétumokat egyelőre nem tudni.

A Nagyszebenben megtartott román-magyar közös kormányülésen arról volt szó, hogy Magyarországnak fontos Románia schengenesítése, s ennek érdekében a magyar kabinet megosztja Schengen-tagságának tapasztalatait a Tăriceanu-kormánnyal.


Kik kerülnek hátrányos helyzetbe Magyarország schengeni tagsága miatt?

– A vajdasági és a kárpátaljai magyar közösségek, melynek tagjai kiszorításként élhetik meg, hogy még szigorúbb határellenőrzésre számíthatnak a magyar oldalon. Az már korábbi probléma, hogy a nem uniós tagállamok polgárai a schengeni térségbe csak rövid, illetve hosszú lejáratú vízum birtokában utazhatnak be – és ez az ukrán és a szerb állampolgárokra is vonatkozik.

Magyar-magyar vonatkozásban a budapesti külügyminisztérium a helyzetet a "nemzeti vízum" és a "nemzeti tartózkodási engedély" bevezetésével igyekszik kezelni.

Ez elvi szinten az uniós testületek részéről rendben is volna. A 2004-es csatlakozók Schengen-felkészültségéről az Európai Parlamentnek jelentést tevő Carlos Coelho képviselő (néppárti, portugál) viszont kritizálja a magyar vízumkiadás gyakorlatát: szerinte a biztonsági kockázatok, a vízumigénylők számához képest kevés személyes interjú, valamint az alacsony elutasítási arány a magyar jogszabályok átalakítását teszik szükségessé.


Mit ismert el a jelentéstevő?

– Coelho nem tagadja, hogy Magyarország „komoly kihívással néz szembe, hiszen a Schengen-övezet jövendő közép-keleti határának mintegy 15 százalékáért válik felelőssé”.

A jelentéstevő egyúttal dicsérően szól a magyar határigazgatásról, a dolgozók szakértelméről, a légi határok őrzésének szervezését pedig a legjobb példák közé sorolja. A rendőrségi együttműködés és a nemzetközi információcsere szempontjából a Hegyeshalom-Nickelsdorf közös határállomás a legjobb gyakorlatot valósítja meg – véli Coelho. Ide tartozik, hogy a csatlakozás érdekében összevonták a rendőrség és a határőrség intézményét Magyarországon.

A jelentéstevő emlékeztet: korábban problémák akadtak a közös adatbázis, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) alkalmazásával, az októberi magyarországi ellenőrzések alapján azonban már elmondható, hogy a rendszer hatékonyan működik az egész országban, és a munkatársakat is megfelelően kiképezték.


Hogy került a képbe az Európai Parlament – hogy is néz ki a procedúra?

– Ezen a területen az Európai Parlamentnek konzultációs joga van. Eszerint a jogszabály megszületésének feltétele, hogy a parlament véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az EP formailag a saját véleményét összefoglaló jelentésről szavazott csütörtökön: a Coelho-jelentést 468 igen, 21 nem, 34 tartózkodó szavazattal fogadták el.

Ezt a döntést veszi figyelembe az uniós tagállamok kormányait – és szakminisztereit – tömörítő Európai Tanács, mikor december 6–7-én várhatóan végleg rábólint arra, hogy december 21.-től megszűnjön a szárazföldi és a vízi határokon a belső ellenőrzés. (A repülőterek határállomásain ténylegesen 2008. március végétől lesznek hatályosak a schengeni elvek.)


Az EP mindennel elégedett?

– Azt azért nem. A Parlament a jelentés szövegében „emlékezteti az új tagállamokat arra, hogy fenn kell tartani a biztonság magas szintjét, és továbbra is mindig szigorúan és hatékonyan meg kell felelniük a schengeni térség követelményeinek”, emellett sürgeti a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) mielőbbi teljes bevezetését.


De honnan is jön ez az egész schengenezés?

– Az alapelv az untig ismert uniós szlogen, "az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása". A luxemburgi kisvárosról elnevezett schengeni egyezményt 1985-ben, a schengeni végrehajtási egyezményt pedig 1990-ben írták alá. A két dokumentum 1995-ben lépett hatályba, az együttműködésben (akkor) résztvevő tagállamok között tehát azóta szűnt meg a belső határellenőrzés.


Buli nem lesz?

– A tervek szerint a portugál miniszterelnök, José Sócrates – aki jelenleg az Európai Tanács soros elnöke – valamint José Barroso és Franco Frattini, az Európai Bizottság elnöke, illetve alelnöke december 21-én és 22-én személyesen vesz részt a határnyitási ünnepségsorozaton.

A helyszínek: a Baltikum, a cseh-német-lengyel, valamint az osztrák-magyar-szlovák határ, valamint az Olaszország és Szlovénia közötti határszakasz.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS