2018. április 27. péntekZita, Mariann
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Három megroggyant politikus hozza össze az izraeli-palesztin békét?

hírösszefoglaló 2007. november 29. 14:24, utolsó frissítés: 13:28

Az utolsó pillanatban bejött Bush becsvágyó projektje: Olmert és Abbász 2008 végéig békeegyezményt köt, amely rendelkezni fog #b#az önálló Palesztina#/b# megalakításáról.





Reménykeltő kezdetnek nevezte a béketárgyalások felújításáról az annapolisi Közel-Kelet-konferencián elfogadott izraeli-palesztin közös nyilatkozatot szerdán George Bush elnök, miután a washingtoni Fehér Házban fogadta Mahmúd Abbász palesztin elnököt és Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt. Abbász és Olmert előzőleg a Fehér Házban rövid találkozó keretében hivatalosan megnyitotta a béketárgyalásokat.

Ehud Olmert, George W. Bush és Mahmúd Abbász sétája november 27-én, a megegyezés bejelentése előtt <i>(fotó: Reuters/Loay Abu Haykel)</i>Ehud Olmert, George W. Bush és Mahmúd Abbász sétája november 27-én, a megegyezés bejelentése előtt (fotó: Reuters/Loay Abu Haykel)


"Bevetjük minden erőnket az Önök megsegítésére, miután Önök meghozták a szükséges döntéseket egy olyan palesztin állam megalakításáról, amely békében fog élni Izrael mellett" – jelentette ki Bush. Mint mondta, becsüli a két politikus eltökéltségét, azt, hogy keményen dolgoznak a béke elérése érdekében.


"Nem állnék itt, ha nem hinnék abban, hogy a béke lehetséges" – mondta. A két fél megállapodott, 2008 végéig megkötik a békeegyezményt, amely rendelkezni fog az önálló Palesztina megalakításáról. Még a keddi konferencia előtti este úgy tűnt, hogy a felek nem képesek közelíteni álláspontjukat és nem tudnak megegyezni a közös nyilatkozat szövegében.


Szó szerint az utolsó pillanatban sikerült elhárítani,

hogy kudarcba fulladjon Bush becsvágyó projektje. Izraeliek és palesztinok kedd reggelig birkóztak annak a közös nyilatkozatnak a megszövegezéséért, amely a majdani tárgyalások keretét képezi. A Fehér Ház a várakozások tompítására ezért előzőleg azt közölte: nem lehet számítani áttörésre.

Az izraeli-palesztin megegyezés elérésében döntő szerepet játszó Condoleezza Rice külügyminiszter szerdán az ABC televíziónak már úgy nyilatkozott: rendkívüli dolog, hogy az arab államok példa nélküli támogatást nyújtanak a békefolyamathoz, illetve, hogy Izrael és a palesztinok készek a tárgyalásokra. Nehéz folyamat lesz, de a tárgyalóteremben olyan arab támogatás alakult ki, mint soha azelőtt – mondta az ABC televízióban.

Az izraeli-palesztin béketárgyalások első fordulója a megállapodás értelmében december 12-én Jeruzsálemben lesz, és Ehud Olmert, valamint Mahmúd Abbász folytatni fogják a rendszeres személyes találkozókat.


"Sínre tettük a vonatot.

Most azért kell dolgoznunk, hogy ez a vonat előrehaladjon" – jelentette ki washingtoni sajtótájékoztatóján a palesztin elnök újságírói kérdésre válaszolva.

"Az elért eredmény derűlátóvá tesz bennünket. Egy cél érdekében jöttünk ide, és úgy ítéljük meg, hogy elértük" – tette hozzá Abbász. Szerinte a 2008 végi határidő a megvitatandó kérdések – Jeruzsálem sorsa, a palesztin menekültek, a zsidó telepek és a jövőbeli palesztin állam határai – összetettsége ellenére reális.

"Az, aki akadályokat keres, mindig fog találni, de mi megoldásokat keresünk" – hangsúlyozta a palesztin elnök. Abbász megismételte, hogy akkor tárgyalnak a Hamásszal, ha a Gázai övezetet erővel ellenállása alá vonó iszlamista szervezet "visszakozik a puccstól".


Az izraeliek szerint kudarccal végződött

az annapolisi nemzetközi békekonferencia. 42 százalékuk van azon a véleményen, hogy sikertelen volt az Egyesült Államok által szervezett keddi értekezlet a Közel-Keletről, és 17 százalékuk gondolja ellenkezőleg, a többiek nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni – derül ki abból a felmérésből, amelynek eredménye a Háárec című napilapban jelent meg.

Eszerint az izraeliek 53 százaléka szeretné, ha tartósan rendeznék a konfliktust a palesztinokkal, rögzítenék Jeruzsálem státusát, a palesztin területek határvonalát és a palesztin menekültek sorsát. Ezzel szemben 38 százaléknyian nem akarnak kompromisszumot ezekről a kérdésekről, és megelégszenek a fennálló helyzettel.

A megkérdezettek 22 százaléka elégedett Ehud Olmert miniszterelnökkel, pedig alig néhány héttel ezelőtt még csak 7 százaléknyian voltak ezen az állásponton. A legnagyobb példányszámú izraeli napilapban, a Jediót Ahronótban ismertetett közvélemény-kutatási eredmény szerint a megkérdezettek 50 százaléka gondolja kudarcosnak az annapolisi konferenciát, és 18 százalékuk véli sikeresnek.

A felmérésben résztvevők 83 százaléka nem hiszi, hogy 2008-ban sikerül békét kötni a palesztinokkal, amit pedig a konferencia célul tűzött ki. Tizenhat százalékuk bízik ebben, 1 százaléknyian pedig nem tudják, mint gondoljanak erről a kérdésről.

E felmérésből kiderül az is, hogy az izraeliek 62 százaléka úgy gondolja: nem szabad béketárgyalásokba bocsátkozni Szíriával, míg 35 százalékuknak az a véleménye, hogy kellene. Az ebben a felmérésben megkérdezettek közül csak 14 százalék elégedett Olmerttel.

A Le Monde francia napilap szerint az izraeli-palesztin béketárgyalások újrakezdése kockázatos és merész vállalkozás, és ez az utolsó lehetőség az önálló palesztin állam létrehozására. A kezdeményezés azért kockázatos, mert Mahmúd Abbász palesztin elnök és Ehud Olmert izraeli miniszterelnök egyaránt


meggyengült és hitelét vesztett politikus saját nemzete szemében.

Az izraeli biztonsági kerítés és a zsidó telepek ciszjordániai jelenléte pedig majdnem visszafordíthatatlan helyzetet teremtett, s az egymás mellett élő két állam lehetősége megszűnik, ha az amerikai vezetés ugyanott botlik meg, ahol elődei. Egy újabb fiaskó pedig az Egyesült Államok szövetségesei számára tarthatatlan helyzetet teremtene a térségben, s Iránt a közel- és a közép-keleti hatalmak vezetőjének a rangjára emelné – írta a Le Monde.

>> A tíz legfontosabb, mindeddig kudarcba fulladt békejavaslat 1967 óta [bbc] >>


A vezető szerdai amerikai lapok arra hívták fel a figyelmet: rendkívüli nehézségekbe fog ütközni az izraeli-palesztin békeegyezmény megkötése George Bush elnök mandátumának lejárta előtt.

Az MTI elemzője arra hívja fel a figyelmet, a közös nyilatkozatban nincs utalás azon fogós kérdések megoldására, amelyeken eddig zátonyra futott minden, a közel-keleti békéhez fűzött remény.

Hol húzódjék a határ Izrael és a palesztinok állama között? Kihez tartozik majd Jeruzsálem, amelyre mindkét fél igényt tart fővárosi minőségben? Mi lesz a palesztin menekültek követelésével, akik vissza akarnak térni egykori – ma már Izrael fennhatósága alatt álló – hazájukba?

A majdani tárgyalásokon az annapolisi szereplőknek először is azt kell bebizonyítaniuk, hogy van erejük a békéhez. Kedden három olyan politikust lehetett látni a marylandi városban, akik


szorongatott helyzetben próbálnak külpolitikai sikert elérni.

Az amerikai elnök vállát a siralmas iraki helyzet nyomja; Olmert politikailag mindmáig nem heverte ki a Hezbollah milíciája ellen tavaly nyáron vívott háborút; Abbász kezéből pedig júniusban kicsúszott a Gázai-övezet ellenőrzése, ott már öt hónapja a radikális iszlamista Hamász az úr.

Bush becsvágyó látomásának, a közel-keleti béke megteremtésének középpontjában tehát három megroggyant politikus kényszerű szövetkezése áll.

Az amerikai elnök számára nem kevesebb a tét, mint hogy 14 hónappal hivatali idejének vége előtt felmutatható külpolitikai eredményt hagyjon hátra. Bush éveken át távol tartotta magát a közel-keleti diplomácia hálátlan feladatától. Most viszont hivatalának minden súlyát beveti az áttörés elérése érdekében.

"Személyes támogatásomról biztosítom Önöket" - mondta Abbásznak és Olmertnek. A közel-keleti diplomácia ezentúl főnöki hatáskörbe tartozik Washingtonban.


Forrás: MTI, AFP

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS