2019. október 23. szerdaGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Amikor a kisebbség hirtelen intoleráns többségként kezd viselkedni...

B. D. T. B. D. T. 2007. december 06. 09:11, utolsó frissítés: 2007. december 05. 15:42

#b#Skinheadek, romák, melegek:#/b# egyaránt előítéletesek velük szemben a határon túli magyarok. De kiket utálnak a legjobban? Kárpát-medencei #b#előítélet-körkép.#/b#





A magyarok, éljenek bárhol a Kárpát-medencében, az itt élő etnikumok közül a romákat fogadják el a legkevésbé – derült ki a Kárpát Panel közvéleménykutatás előítéletekre vonatkozó kérdéssoraiból. A vonatkozó romániai kutatásokból egyébként ugyanez köszönt vissza az előző években is, a tavalyi Etnobarométer például kimutatta, hogy egyre intenzívebbek az előítéletek a roma kisebbséggel szemben.



Természtesen a kárpát-medencei romaellenesség jelensége sem újdonság. Ha a mért átlagokat nézzük, a romákkal szembeni előítélet a legmarkánsabb; a régiónkénti különbségek tekintetében elmondható, ez az előítélet a Felvidéken intenzívebb, a Vajdaságban és Erdélyben kevésbé az – állapította meg Papp Z. Attila szociológus, a kutatás egyik vezetője.


Azonban egyes társadalmi csoportokkal – ellenszenvességi sorrendben: kábítószert fogyasztókkal, skinheadekkel és homoszexuálisokkal – szemben jóval nagyobb az elutasítás, mint a romákkal szemben.

ide kapcsolódik:
>> Kisebbségi elitizmus az oktatásban: sok pedagógus, kevés szakmunkás >>
>> A magyarok jól érzik magukat Romániában >>


Ha a határon túli magyarokról van szó, a magyarországiak előítéletei nem olyan élesek, ugyanakkor szolidaritás tapasztalható az egyes határon túli régiók magyarjai között, vagyis egymást kölcsönösen szimpatikusnak érzik.

A kérdőív vonatkozó kérdéseinek összeállításakor a társadalmi távolságok mérésére szolgáló Bogardus-skála lecsupaszított verzióját használták (a válaszadónak 1-től 5-ig számozott rokonszenv-semlegesség-ellenszenv skálán kellett bejelölnie saját pozícióját).

Magyarországon a romákkal szembeni előítélet nem mutat csökkenést, annak dacára, hogy évek óta működnek a kisebbség integrációját segítő programok – válaszolta felvetésünkre Papp Z., hozzátéve: ezek néha éppen az előítéletek erősödését okozhatják a többség bizonyos csoportjai körében.

A kisebbséggel szemben alkalmazott pozitív diszkrimináció bumeránghatása az eredeti szándékkal ellentétesen a “miért kell ezekre ennyi pénzt költeni?” reakciót termelheti ki.



Magyarországon egyébként egy fiktív etnikai csoporttal, a pirézekkel szemben is meglehetősen elutasítóak az emberek, lásd pl. Dencső Blanka – Sik Endre: Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon (.pdf-ben itt letölthető).

Az intergációs szakpolitikák fontos következménye azonban, hogy átalakult, “píszíbb” (PC, azaz politically correct) lett a romákról való beszédmód, vagyis a nyilvánosság előtt megszólalók saját megnyilatkozásaikat alávetik e politikai korrektség – mondhatni retorikai – követelményeinek.

Ez azonban természetesen nem jelenti az előítéletek megszűnését. (Amúgy sincs ember, vagyis társadalom előítéletek nélkül, az általánosítás az emberi gondolkodás nélkülözhetetlen módszere, az ismeretszerzés alapja. >> wiki-definíció >>)

A Vajdaságban a romákkal szembeni előítélet mértéke talán azért alacsonyabb valamivel, mert nincsenek annyira jelen a közösségi térben jól elhatárolható társadalmi csoportként azokon a településeken, ahol a felmérés készült, tehát kisebbek a társadalmi érintkezés felületei. Az is közrejátszhat, hogy a romák helyzete nincs annyira tematizálva, mint máshol – a szociológus szerint esettanulmányokon keresztül kellene vizsgálni, milyen mértékű ott valójában a romák integrációja.


A másik többsége mindig rosszabb

Érdekes jelenség, ahogyan a különböző határon túli magyar közösségek az egymással való szolidaritás jegyében “a másik többségét” negatívabban látják, mint a sajátjukat.

Vagyis például a felvidéki magyarok nagyobb ellenszenvét a románok etnikai csoportja váltja ki, nem a szlovákoké. A felvidéki magyar napi interakcióban van a szlovákokkal, ám a szemtől-szembe kapcsolatok hiányában csak egy “elméleti románt” tud elképzelni, akit a sajtóban olvasott negatívumok alapján ítél meg – magyarázza a jelenséget Papp Z. Attila.

Ugyanez a szociálpszichológiai jelenség, amikor a romákkal gyakori és természetszerűnek tekintett kapcsolatban álló közösség körében kisebbek az előítéletek, mint egy romáktól elszigetelt csoport esetében.

A magyarok viszonyát a zsidó etnikumhoz az átlagok szintjén a közömbösség jellemzi; ennek magyarázata megint az illető etnikai csoport társadalmi láthatóságával van összefüggésben. A határon túl “zsidó kérdés” nincs, vagy mondvacsinált – jelentette ki a kutató.

Ugyanez a menekültek társadalmi kategóriájára is vonatkozik – Magyarországon és általában határon túl sincs különösebben sok menekült. Ezzel a csoporttal csupán a negatív közelmúltbeli történelmi tapasztalatokkal rendelkező vajdasági magyarok asszociálnak valami rosszat.


A melegektől a biztonsági őrökig

Az előítéleteknek nemcsak a láthatóság és a tematizálás, hanem éppen az ismeretek hiánya is a forrása lehet. Valóságos kárpát-medencei összhang mutatkozik a kábítószert fogyasztók, skinheadek és melegek nagyon negatív megítélésében – e társadalmi csoportok Magyarországon tematizálva vannak, Erdélyben azonban kevésbé.

A melegekkel szemben éppen Erdélyben és Kárpátalján a legerősebb az előítélet, ami annak is betudható, a tradicionális értékrend mennyire domináns még mindig a társadalomban.

Történeti gyökere is van annak, hogy a Felvidék és a Vajdaság valamivel toleránsabb: sokkal polgárosultabb volt a világ ott akár 1945 és 1989 között is, mint például Erdélyben – állítja a szociológus. Az persze más kérdés, hogy utána ez a modernizáció különböző okokból lelassult vagy megállt ezekben a régiókban.

A skinheadek láthatóbbak, a sajtóban pedig negatív kontextusban tematizálják őket. Ebben az esetben az irányukba érezhető előítélet társadalmi szinten a józanság jele: vagyis azt is jelenti, a nekik tulajdonított szélsőséges ideológiának sincs társadalmi támogatottsága – magyarázta Papp Z.

Az újgazdag kategóriája nem véletlenül különül el a vállalkozóétól – a kérdőívben külön csoportként feltüntetett mesterséges kategóriák voltaképpen hívószavak, amelyek aktiválják a válaszoló sztereotípiáit. Az azonban nem derül ki, a megkérdezettek hogyan értelmezik ezeket a csoportkategóriákat, mit értenek alatta, kiket értenek bele. Azt is érdekes volna részletesen megvizsgálni, miért van negatív konnotációja az újgazdag kifejezésnek – fejtegette a kutató.

A biztonsági őr kategóriát a kérdőív összeállítói kontrollként tették be, ennek megfelelően semleges átlagot is kaptak, ám kimutatható, hogy a fiatal generáció körében e társadalmi csoporttal szemben nagyobb az előítélet.



Az egyik legelőítéletesebb típus pontosan a kisebbségi, pontosan azért, mert állandóan szembesül az előítéletekkel, amelyek mintegy “megfertőzik”.

A kisebbségi, amikor többségivé válik, avagy többségi lokális helyzetben él, többségként is kezd viselkedni, magyarázta a kutató, a Székelyföld és az ott élő romák helyzetét hozva föl példaként.

A magyar oktatás fontosságának hangsúlyozása gyakori érv a magyar kisebbség részéről, a román többség valódi és szimbolikus elnyomását is gyakran felpanaszolják, de ezzel párhuzamosan a Székelyföldön például rengeteg a szegregált roma iskola/osztály, és ezekben a helyzetekben a “többségi-kisebbségi” magyarság kizárásos stratégiát folytat saját kisebbsége ellen.

"Roma osztályok, cigányiskolák működnek Gyergyóban, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön is, azaz olyan oktatásszervezési módozatokkal találkozhatunk, amelyek ellen, mint említettem, Magyarországon rengeteget küzdenek oktatáspolitikai és néha jogi eszközökkel is. És egyáltalán, EU-s alapelvek szerint is a társadalmi befogadásra, integrációra és esélyegyenlőség biztosítására kellene helyezni a hangsúlyt e vonatkozásokban is" – szögezte le a kutató.

A kisebbségi átbillen a ló másik oldalára, és a románoktól számon kért toleranciát nem teszi magáévá. Ennek részben történelmi okai is vannak, a “helyi specifikumú” előítéletek ugyanis áthagyományozódnak, részben pedig aktuálpolitikai, jelen esetben a román és akár a magyar belpolitikával is összefüggő motivációi is lehetnek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS