2019. szeptember 20. péntekFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

EP-kiértékelő: kinek és hogyan jár szankció az RMDSZ-ben?

K. B. I. 2007. december 06. 12:15, utolsó frissítés: 09:46

Területi különbségeket fed az RMDSZ országosan sikeres EP-szereplése – ezt jelezte Verestóy és Márton lemondása is. Utánajártunk, hogy kezeli a helyzetet az a szervezet, melyben #b#mindenki büszke#/b# az önállóságára.




Újra téma az RMDSZ-ben a szervezeti reform kérdése a november 25-i EP-választási eredmények kiértékelése nyomán. A szavazatok megyei és helyi bontásából kiderült, az érdekvédelmi szervezet tömbmagyar régióban, a Székelyföldön veszített szavazatokat Tőkés László függetlenként induló jelölttel szemben.

Kovászna megyében az RMDSZ a szavazatok 38,55 százalékát szerezte meg, míg Tőkés a voksok 61,48 százalékát. Az eredmény Hargita megyében sem volt megnyugtatóbb: itt


Tőkés majdnem fej-fej mellett haladt az RMDSZ-szel



– a magyar párt itt 50,39 százalékot szerzett, az ellenzéket képviselő Tőkés pedig 49,61 százalékot. Az eredmények nyomán Verestóy Attila szenátor lemondott az udvarhelyszéki területi szervezet elnökségéről, Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető pedig az alsó-háromszéki területi szervezet éléről.

Ahol a területi szervezetek erősek, ott szervezeti autonómiát kell biztosítani számukra, ahol gyengék, a megyei szervezeteket kell megerősíteni, magyarázza Nagy Zsolt Ahol a területi szervezetek erősek, ott szervezeti autonómiát kell biztosítani számukra, ahol gyengék, a megyei szervezeteket kell megerősíteni, magyarázza Nagy Zsolt


Bár múlt hétvégén Albert Álmos felső-háromszéki területi elnököt is felszólította a lemondásra a két szövetségi képviselőtanácsi ülés (SZKT) között döntéshozó szervként működő Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), Sepsiszentgyörgy polgármestere mégsem tett eleget a felszólításnak. A politikus helyzetét a Marosvásárhelyen december 8-án tartandó SZKT fogja megtárgyalni.

További fejlemény, hogy Verestóy Attila felvetette Borboly Csaba Csík területi RMDSZ-elnök lemondatását, s ezt Markó Béla támogatta – legalábbis a Krónika napilap helyi tudósítójának információja szerint. (Az érintett blogjában ide kapcsolódva egy célzást közölt: "A pohár ott telt be, mikor megtudtam, hogy a sikeres november 25-i választás után a nyolcadik napon, ma december 3-án valaki felvetette, hogy le kellene mondjak területi elnöki tisztségemről".)

Borboly ennek ellenére lapunknak a párt által Hargita megyében elért 50,39 százalékos szavazatarányt jó eredményként kommentálta. A Csík területi elnök szerint néhány személycsere és hirtelen hozott döntés nem fogja megoldani a székelyföldi szervezetek


együttműködési problémáit.

Borboly szerint a területi szervezetek közti együttműködés annyira akadozik, hogy sorra buknak el helyi vagy regionális szintű kezdeményezések/projektek. Ezek között említette a Szövetség a Székelyföldért gazdasági érdekeltségű ernyőszervezet bejegyzésének késését.

Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök Albert Álmos helyzete kapcsán a Transindexnek elmondta: annak ellenére, hogy az RMDSZ-ben nem számít bevett gyakorlatnak felelősségrevonás során az érintettek szankcionálása,


a szervezetnek okvetlenül tisztáznia kell Albert Álmos helyzetét.

Kovács szerint sajnálatos, hogy a választási eredmények közlése után a sepsiszéki elnök önszántából nem mondott le, ehelyett az országos vezetőség felelősségét emlegette a kovászna megyei választási kudarc miatt.

A személycseréken kívül a múlt hétvégi SZÁT-on szervezeti reform gyanánt vetődött még fel a gyengén teljesítő szervezetek alárendelése a megyei szervezeteknek, illetve ezek jóval szigorúbb ellenőrzése a közeljövőben.

A szervezeti reformot RMDSZ-en belül éppen a szervezet kettős jellege – érdekvédelmi szövetség és egyben parlamenti párt –, és a területi szervezetek alapszabályzatilag biztosított önállósága miatt nem lehet felsőbb utasításra végrehajtani – erre mutatnak rá a politikusok nyilatkozatai.

Kovács a területi szervezetek átstrukturálása apropóján elmondta, egyedül akkor alakulhatnak ki új struktúrák, ha az átszervezésben érintett hét területi szervezet (székelyföldi, máramarosi és nagybányai szervezetek)


konszenzussal beleegyeznek a szervezeti változtatásokba.

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége számára prioritás a területi szervezetek között jelenleg egyeztető fórumként működő megyei szervezetek megerősítése, magyarázta Kovács Péter. Az ügyvezető alelnök szerint a fő probléma a kommunikáció akadozása a párt megyei és területi szervezetei között, amit az ügyviteli hatáskörök tisztázása oldhat meg.

Nagy Zsolt – Markó Béla külügyi kérdésekkel megbízott tanácsadója, a területi szervezetekért felelős volt ügyvezető alelnök – lapunknak hangsúlyozta: nem érdemes az alapszabályzat előírásainak irányából megközelíteni a szervezeti reformot. Az RMDSZ egyébként demokratikusan működő intézmény, melyben


a vezetőség tiszteletben tartja a területi szervezetek döntéseit,

hangsúlyozta Nagy Zsolt. A tanácsadó a Demokrata Pártot (PD) emelte ki ellenpéldaként, ahol központilag döntenek a személycserékről, majd utólag közölnek mindent az érintettekkel (ezt illusztrálja a PD és a PLD egyesítése, melyről a két párt szűk felső vezetése döntött, nem foglalkozva néhány területi szervezet utólagos kritikájával – szerk. megj.)

A volt ügyvezető elnök emlékeztetett: ugyanazt javasolja a szervezeti reform-ügyében, mint másfél éve, vagyis teljes nyitást, közvetlen kapcsolatot az RMDSZ-szimpatizánsok irányába. Prioritás visszaépíteni egy széles bázison nyugvó szervezetet – kommentálta a jelenlegi helyzetet a politikus.

Nagy Zsolt még elmondta, az emberekkel való közvetlen kapcsolat megteremtése mellett a szervezeti reform apropóján az összes RMDSZ-színben köztisztséget nyert – megyei vagy területi vezetőktől a képviselőkig – tisztségviselő szigorúbb számonkérését és elszámoltatását javasolta, illetve javasolja.

Az EP-választások kapcsán szerinte nem lehet egyértelműen felelőssé tenni csak az országos vezetést vagy területi szervezeteket a gyenge mozgósítás miatt, a gyengébb szereplésért egyenlő mértékben felel mindkét vezető réteg. A volt ügyvezető alelnök szerint az EP-választásokon kiderült, hogy


Székelyföldön a területi szervezeteknél jobban teljesítettek a megyei szervezetek.

Márton Árpád lemondása Nagy szerint világosan jelzi, hogy Székelyföldön nem volt minden rendben a választók mozgósítása körül. Nincs egységes séma a területi szervezetek átstrukturálására – ahol a területi szervezetek erősek, ott szervezeti autonómiát kell biztosítani számukra, ahol gyengék, a megyei szervezeteket kell megerősíteni – ecsetelte.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS