2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Általános sztrájk és MSZP-mélyrepülés

S. G. 2007. december 14. 15:18, utolsó frissítés: 14:47

Patthelyzet Magyarországon: az utolsó métereken mindenki az egészségbiztosítás átszervezését akarja megakadályozni. A kormány várhatóan nem enged, pedig #b#baloldalról is#/b# ellenzéke támadt.





A négy nagy szakszervezet közül kettő, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége általános sztrájkot hirdetett hétfőtől Magyarországon.

A legfontosabb követelés az, hogy a kabinet vonja vissza az egészségbiztosítás átszervezésére vonatkozó előterjesztését, illetve az Országgyűlés függessze fel a törvényjavaslat vitáját. A parlament hétfőn készül szavazni az egészségbiztosítási törvényjavaslatról – amennyiben elutasítja, a két szakszervezet hajlandó lemondani a megmozdulásról.

Az egészségbiztosítás átalakítása a Gyurcsány-kormány legvitatottabb intézkedéssorozata: nemcsak közgazdászok, orvosi szakmai szövetségek, civil szervezetek és a teljes ellenzék vitatja a koncepció egyes pontjait (vagy az egész elképzelést), hanem kínosan hosszú és buktatókkal tűzdelt koalíciós egyezkedés eredménye lett egyáltalán az a szöveg,


melyről hétfőn dönteni fog a parlament.

A kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ a magántőke minél nagyobb arányú bevonását szerette volna elérni az egészségbiztosításba, míg az MSZP húzódozott ettől. Az öszvérmegoldás az lett, hogy a terv szerint a központi egészségbiztosítót területi egységekre szabdalnák, és azokba léphetnének be maximum 40%-os részesedéssel a magánbefektetők.

Több közgazdász szerint az elvek tisztázatlansága miatt ez a lehető legrosszabb megoldás, mert a rendszer a liberalizált, magántőkés rendszer és a szociáldemokrata elvek szerint működő, államilag központosított egészségbiztosítás hátrányait kombinálja.

Ahogy novemberben, hétfőn is a vasutasok sztrájkja lesz a leghatásosabb (fotó: Index.hu, Huszti István)Ahogy novemberben, hétfőn is a vasutasok sztrájkja lesz a leghatásosabb (fotó: Index.hu, Huszti István)


"A két koalíciós párt a megbeszélések során eljutott egy olyan középútig, amely mindkét fél számára elfogadható volt" – mondja viszont az egyeztetésekről Horváth Ágnes. Az egészségügyi miniszter a változtatások szükségességét azzal indokolta, hogy a jelenlegi rendszer igazságtalan, nem nyújt jó minőségű ellátást, és megőrizte a hálapénzt intézményét.

A reform lényegét úgy foglalta össze: biztosítja a választás szabadságát, és versenyt teremt. A pénztárak számára kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartani. A félelmeket eloszlatandó hozzátette, hogy a felügyelet ellenőrzi majd, hogy a betegek minden ellátást megkapjanak. Horváth kiemelte: "nincsen senki földje", vagyis mindenki tagja lesz valamelyik pénztárnak, és azt hangoztatta, a pénztárak el fogják érni, hogy a velük szerződött szolgáltatóknál


szűnjön meg a hálapénz.

Az egészségügy átalakítása mindenesetre olyan komoly politikai tartalommal bír, amely miatt a kormány feltehetően a végsőkig ragaszkodni fog a nehezen kialkudott koncepcióhoz. A Gyurcsány-kabinet szempontjából valószínűleg kevésbé a sztrájk és a közfelháborodás, hanem az egypár, esetleg a tervezet ellen szavazó szocialista képviselő bír kockázattal.

Az egészségügyi reform kérdése úgy tűnik, némiképp árnyalja az évtizedes, lassan "hideg polgárháborúvá" fajuló baloldal-jobboldal ellentétet Magyarországon. Az egészségbiztosítási refomr szervezési kérdésein túl az a fontos, hogy kialakulóban van a baloldali kormány baloldali ellenzéke, melyben a rendszerkritikus értelmiségiek, a független baloldali mozgalmak megannyi csoportosulása és jelentős szakszervezetek vesznek részt – a baloldal szervezettsége kezd a franciaországi és németországi, hasonló összefogásra emlékeztetni.

Kiszelly Zoltán politológust a szituáció inkább Nagy-Britanniára emlékezteti, ahol baloldali kormány ellen inkább baloldali szakszervezetek szoktak tüntetni. Az európai sztrájkok sorában azonban ez egyre kevésbé meglepő, mert egyre többször sztrájkolnak azonos színű szövetségek azonos színű kormány ellen, mondta a szakértő a MTI kérdésére.

A szakszervezetek Magyarországon már tartottak egy országos tiltakozó akciót novemberben – ennek annyi lett az eredménye, hogy a gazdasági minisztérium újra átgondolja, érdemes-e további vasúti szárnyvonalakat bezárni.


Az általános sztrájkkal a két szakszervezet azért is tiltakozik,

hogy csak fokozatosan vezessék be a jövő évtől esedékes új nyugdíjszámítási módot. A harmadik, hogy a korkedvezményes nyugdíjnál biztosítsák már 2010 előtt is az arra érdemes munkaköröknél a rendszerbe való bekerülés lehetőségét. Az akció negyedik oka, hogy a Liga Szakszervezetekhez tartozó Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) nem fogadja el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a vasúti szárnyvonalakra vonatkozó ajánlatát, más ajánlatot vár.

Mindezzel együtt az egészségbiztosítás a legforróbb téma. A törvény elutasítását a szakszervezetek mellett 155 értelmiségi követeli nyílt levélben a szocialista képviselőktől.


A Válaszúton című dokumentumban így fogalmaznak:

"Gyurcsány Ferenc a legutóbbi parlamenti választások előtti vitában maga is amiatt aggódott, hogy „…el fog válni a szegények biztosítója a gazdagok biztosítójától..”. Ezért kérjük a szocialista pártot, a kormánypárti képviselőket, hogy ne bontsák föl az egységes biztosítási rendszert, utasítsák el a parlament előtt fekvő társadalombiztosítási reformtervezetet" – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott petícióban.

"Ne nyugtassa magát az MSZP vele, hogy sikerült belopnia néhány állítólagos garanciát a rendszer kockázatainak csökkentése végett. A menedzsmentjogokat a magánbefektetők birtokolnák, az ő érdekeltségük lenne a meghatározó a törvénytervezet szerint. Nem létezik olyan garancia, amely kizárná, hogy szűkítsék a szolgáltatási csomagot, vagy azt, hogy a rendszer a súlyos betegeken takarékoskodjék. " (...)

Egyik novemberi szervező és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete mellénye (fotó: Index.hu, Barakonyi Szabolcs)Egyik novemberi szervező és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete mellénye (fotó: Index.hu, Barakonyi Szabolcs)


"A kormánypártok ne tévesszék össze a karakán és bátor politizálást a választási programok megszegésével, a hajthatatlan gőggel, a közvélemény semmibevételével. Nem populizmus volna, hanem józan belátás: ha az egészségügy (majd a nyugdíjrendszer és általában: a közszolgáltatások, a szociálpolitika) szerintünk is szükséges átalakításának folyamatát nyitott, demokratikus, konstruktív, társadalmi vita vezetné be, akkor a súlyos és kiszámíthatatlan társadalmi válság helyett az ország belső békéjét megőrző, a magyar nép háromnegyedének érdekeit szolgáló, minden honfitársunknak otthont, segítséget, vigaszt kínáló, kipróbált mintákra támaszkodó reformfolyamat indulhatna meg.

Erre szükség van, hiszen a magyarországi egészségügyi rendszer korrupt, hatástalan, a magyarországi honpolgárok testi állapota borzalmas, várható életkora alacsony – ráadásul mindez semmivé teszi hazánk gazdasági és kulturális fejlődésének esélyeit."


Az aláírók között szerepel

többek között Ferge Zsuzsa szociológus, akit Gyurcsány Ferenc kért fel a 2006-os választási siker után a gyermekszegénység elleni állami program szakértőjének, Gordon Agáta író, Ef Zámbó István képzőművész, Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, Krausz Tamás történész, az MSZP Baloldali Tömörülésének vezetője, Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Szikinger István jogász, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Zilahy Péter író ( az aláírók teljes névsora itt olvasható).

A nyomásgyakorlás ellenére nem valószínű, hogy a kormány változtat az álláspontján. Politológusok – Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting szakértője, Juhász Attila, a Political Capital elemzője és Kiszelly Zoltán – egyetértenek abban, hogy a munkabeszüntetésnek


nem lesz akkora hatása, hogy az befolyásolja a kormány döntéseit.

Juhász szerint a sztrájk "összerántja" a koalíciót, azaz a kormány akaratát erősíti. Az egészségügy sorsát nem a szakszervezetek követelései fogják eldönteni, hanem az, hogy a szocialista politikusok mennyire tartják elfogadhatónak az átalakítást, mondja a szakértő.

A politológus rámutatott: azért sem lehet átütő erejű a munkabeszüntetés, mert a szakszervezetek szervezettsége alacsony Magyarországon, kevés tagjuk van, nem eléggé reprezentatívak. A társadalmi bizalom is alacsony a szakszervezetek iránt, egyes felmérések szerint még a biztosítótársaságokban is többen bíznak, mint az érdekvédelmi képviseletekben.

Szomszéd Orsolya is úgy vélte, hogy a magyarországi sztrájknak nem lesz olyan súlya, mint a nyugat-európaiaknak, a kormány így nincs rákényszerítve arra, hogy megváltoztassa az álláspontját.

Kiszelly szerint megkésett a sztrájk, a követelések jelentős részéről már döntés született, illetve születik akkorra: a nyugdíjszabályok januárban már életbe lépnek, az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvény végszavazása lesz hétfőn. A történéseket a törvényalkotási folyamat elején lehetett volna befolyásolni, most már nem fog a kormány álláspontja megváltozni.


Átpolitizálódott a sztrájk,

emiatt pedig kevesebben vehetnek részt benne – mondja Kiszelly– mert az akciót a pártok megpróbálják saját céljaikra felhasználni. Hangsúlyozta: a Fidesznek azért fontos a sztrájkban megnyilvánuló elégedetlenség, hogy felmutassa: nemcsak ő van a kormány intézkedései ellen, hanem fontos társadalmi csoportok is. Az MSZP-nek éppen ezért az a taktikája, hogy megossza szakszervezeteket, hogy így minél kevesebben csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Az MSZP parlamenti frakciója mindenesetre a december 17-ei zárószavazáson egyhangúlag támogatni fogja az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslatot – mondja Simon Gábor, a szocialista párt választmányi elnöke.

Az elmúlt hetek szakmai vitái és az MSZP módosító javaslatai révén bekerültek a törvényjavaslatba azok a garanciák, amelyek alapján a ma működő társadalom-biztosítás alapelvei maradéktalanul érvényesülnek az új modellben – hangsúlyozta Simon, aki szerint ilyen garancia, hogy "az új rendszer megőrzi az egységes nemzeti kockázatközösség és a szolidaritás elvét".


A sajátosan magyar modell lényege: egy biztosító, több pénztár,

magyarázza a választmányi elnök. A kormánykoalíció egységes kiállásában bízik Horváth Ágnes szakminiszter is, bejelentve, hogy a kormány "nem készül vészforgatókönyvvel". A kormányoldal a hírek szerint eleve beépítette a forgatókönyvbe azt is, hogy Sólyom László köztársasági elnöknek is lesz egy-két szava a dologban.

Számítanak rá, hogy Sólyom alkotmánybíróság elé utalja a törvény egyik-másik passzusát, és/vagy visszaküldi átgondolásra a parlamentnek. De mivel a törvényt úgyis tavasszal tervezik életbe léptetni, a kormányoldal stratégái szerint a köztársasági elnöki kritika még belefér a határidőkbe. A terv az, hogy a tervezet további sorsától függetlenül az apparátus előre kidolgozza az összes végrehajtási utasítást a törvényhez, így tavasszal ez már nem lesz feladat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS