2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elégia a monarchiáért

ford.:Szin Péter 2008. január 03. 15:20, utolsó frissítés: 15:07

#i#Mihály király tragédiája az volt, hogy nem szolgálhatta annak megfelelően országát, mint ahogy erre felkészítették. Elképzelhető, hogy egy vezércsellel veje, Radu herceg fogja vezetni Romániát – köztársasági elnökként.#/i#





Minden esztendőben, év vége előtt valamelyes szomorúsággal emlékezünk meg Mihály királyról, akit 1947 december 30-án kényszerítettek lemondásra a kommunisták, mely eseménynek két nap múlva lesz a 60. évfordulója. A király kurta, tartalmas, elegánsan megszerkesztett újévi üzenete arra az országra emlékeztet, mely Románia lehetett volna – nemcsak akkor, ha nem telepedett volna rá brutális módon a kommunizmus, hanem akkor, hogyha a diktatúrából való átmenet sem a Nagy Októberi zászlaja alatt ment volna végbe.

Románia egyetlen 1947 utáni vezetőjére sem jellemző Mihály király mélysége és tartása, nem történelmi figurák és nem a közjó szolgálatának szánják magukat testestől-lelkestől. Ők, a többiek a legjobb esetben is csak akkor kezdték megtanulni, mit jelent államférfinak lenni, mikor tisztségbe kerültek.

Mint ahogy az ilyen évfordulós események alkalmával lenni szokott, az ország eltorzított imázsán kétségbeesve idealisták egy csoportja felhívást tesz közzé a monarchia visszaállítása érdekében, mely szerintük az egyedüli menekvés Románia számára. Így történt az idén is: a felhívásnak a Románia Királyság Nemzeti Szövetség (ANRR) a gazdája. A jóhiszeműen megfogalmazott szöveg annak mentén halad, hogy a kommunisták által




1947-ben kikiáltott köztársaság tulajdonképpen illegitim.

Aláírói közül sokan valószínűleg tudják, hogy a monarchia nagy esélye szertefoszlott Románia posztkommunista korszakának kezdetén, mikor a királynak még lett volna ereje megszabni az ország fejlődési irányát, mikor az elitek még nem szerveződtek, nem álltak össze, mikor még minden a kezdet kezdetén tartott.

De az útnak indulás zavaros pillanataiban Mihály királyt fegyverrel űzték el az országból, Ion Iliescu, Ceauşescu peresztrojkás utódjának parancsára, és az a lelkesedés, mellyel 1991-ben fogadták az uralkodót, arról győzte meg Ion Iliescut, hogy mindenképp be kell biztosítania: a király nem tér vissza az 1996-os választásokig.

Ugyanazok az idealisták, akik az idei felhívást aláírják, akkor azt kérték a Ciorbea-kormánytól, hogy állítsa vissza a király román állampolgárságát, melyet Victor Ciorbea – becsületére legyen mondva – habozás nélkül megtett. Csak az történt, hogy a monarchia második esélye is elpuskázódott Petre Roman és a PDSR-sek hisztériája


és Emil Constantinescu gyávasága miatt.

Nem fogjuk megtudni sohasem, hogy a monarchia visszaállításáról valóban volt-e megállapodás Constantinescu és a Parasztpárt vezetője, Corneliu Coposu között – merthogy Corneliu Coposu nincs már, hogy elmondja az igazságot.

Visszanézve, Mihály király tragédiája éppen az volt, hogy nem szolgálhatta annak megfelelően országát, mint ahogyan erre felkészítették. Tényszerűségükben nézve a dolgokat mindannyian tudjuk, már túl késő, merthogy a monarchia hipotetikus visszatéréséhez a konszolidált politikai elitek támogatása szükséges, ami azt jelenti, hogy a királynak nem lenne lehetősége e réteg eltávolítására vagy megreformálására.

Lehet, a király tudatában van ennek, és ezért fogadta el a megegyezést Ion Iliescuval és Andrian Năstaseval, mely legalább azt lehetővé tette, hogy ismét letelepedhessen Romániában, és visszaszerezze a javait. Lehet, pontosan ezért jelenik meg egyre ritkábban a király a nyilvánosság előtt.

A helyében viszont egyre nagyobb gyakorisággal nem Margaréta hercegnő tűnik fel – akire amúgy számítanánk (és aki immár hivatalosan is Mihály utódjaszerk. megj. ) –, hanem férje, a király veje, a frissen hercegi rangot kapott Radu Duda, összekötőként a királyi család és a romániai establishment között. Másfelől nem titok, hogy Radu herceg már gondolt arra, hogy az államfői tisztségért induljon a választásokon, PNL-közeli körökben beszédtéma is ez. Nagyon jól tudjuk továbbá azt is, hogy sem a liberálisoknak, sem a PSD-seknek


nincs közbizalmat keltő államfő-jelöljük 2009-re.

Tehát nem kizárt, hogy az egész médiafelhajtás Radu herceg szerepeltetése, királyi vonzerőbe burkolása körül egy olyan stratégia része, mely teljesen különbözik attól a céltól, mely a Románia Királyság Nemzeti Szövetség felhívásának aláírói előtt lebeg.

Hogy mi lesz, azt nem tudjuk, de szabad szemmel látható, hogy Mihály király méltóságteljes, történelmi alakjának árnyékában egyre pregnánsabban Radu Duda bizonytalan sziluettje tűnik fel. És Radu Duda háta mögött vajon ki rejtőzik? Nos, ez a kérdés.


Megjelent az Evenimentul Zilei 2007 december 28.-i számában

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS