EU: bálványból valóság, amiről nem tudjuk, hogy működik
B. D. T. 2008. január 23. 10:27, utolsó frissítés: 2008. január 22. 18:51A romániai magyarok nem mentek át az uniós ismeretvizsgán, egyharmaduk pedig #b#akkor sem tanulna meg angolul#/b#, ha ideje, pénze, lehetősége volna rá.
A Kárpát Panel 2007 felmérés európai uniós csatlakozásra és magára az Unióra vonatkozó kérdésblokkjából kiderül, leginkább a határok átjárhatósága, a béke és a szabad utazás, tanulás, munkavállalás ugrik be a Kárpát-medencei magyaroknak, ha az EU szót hallják. Az euroszkepticizmus főleg a magyarországiakra jellemző,
mi még optimisták vagyunk, de már mi sem annyira.
Korábbi Kárpát Panel-anyagaink:
>> A magyarok jól érzik magukat Romániában
>> Kisebbségi elitizmus az oktatásban: sok pedagógus, kevés szakmunkás
>> Amikor a kisebbség hirtelen intoleráns többségként kezd viselkedni...
>> Ki a magyar hős? Erdélyben Petőfi a favorit, de Markó és Tőkés is játszik
“A válaszadók közel fele visszafogottan, semlegesen ítéli meg az EU-csatlakozást, elmúlt az a hurráoptimizmus, ami a csatlakozás előtti néhány évben jellemezte a romániai, és ezen belül a magyar lakosságot is az EU-csatlakozás megítélését illetően” – foglalta össze az eredményeket a kutatásról készült gyorsjelentés Romániára vonatkozó tematikus EU-blokkjának kiértékelője, Veres Valér kutatásvezető. Bár a romániai magyarok majdnem kétharmada szerint az európai integrációs folyamat Romániának előnyére válik, egyre többen érzékelik a problémákat is.
Míg Romániában a megkérdezettek 62%-a szerint vált Románia előnyére a csatlakozás, Magyarországon az így vélekedők csak 46%-ot tesznek ki. Papp Z. Attila kutatásvezető szociológus szerint ez annak tulajdonítható többek között, hogy aki kívül van a rendszeren, az többnyire optimistább; ez más, csatlakozás előtt álló vagy frissen tagságot nyert államok esetében is így van. Érdemes felemlíteni azt is, hogy Romániában mintegy öt évvel ezelőtt
az EU maga volt a közigazgatási bálvány
– az Unió mint hivatkozási alap egyfajta magas mérceként jelent meg, amihez képest a romániai viszonyok és állapotok leértékelődtek – hívta fel a figyelmet a szociológus. A csatlakozással mint jövőbeli állapottal kapcsolatban magasak voltak az elvárások – amikor azonban egy ország már néhány éve tag, és szembesül a realitással, előbb-utóbb a nem teljesült remények csalódottságot szülnek, vagy legalábbis magasabb szkepticizmust.
A magyarországi euroszkeptikusokról nagyjából elmondható, hogy ők a csatlakozásnak vagy a “vesztesei”, vagy legalábbis a “nem-nyertesei”, azaz azok, akiknek az életébe nem hozott különösebb változást az EU-csatlakozás. Ezzel összefüggésben is érdekes az, hogy Magyarországon a legrosszabb a társadalmi közérzet a felmérés alapján. Egyébként egy adott országban mindig csak egy szűk réteg profitál a csatlakozásból – ők azok, akik sikeresen pályáznak, vagy akik bizonyos kiírásoknak a célcsoportjai vagy például a projektek “beszállítói”. Az emberek többsége azonban a mindennapi életben nem érzi a pozitív változást, ami az elvárások szerint az EU-tagsággal járna - állítja Papp Z. Attila.
A Transindexnek nyilatkozó szociológus fontos előzménynek tartja, hogy Magyarország és Románia csatlakozás előtti készülődése is teljesen másképp zajlott. Míg Magyarországon már legalább a NATO-csatlakozás óta fontos és hangsúlyos belpolitikai témává vált, addig Romániában csak a tényleges csatlakozási időpont előtti egy-két évben álltak rá a politikai szereplők, és akkor is inkább
a csatlakozási feltételeknek való gyors megfelelésre
esett a hangsúly. Magyarországon hosszasan napirenden tartott, állandóan aktuális ügy volt, Romániában pedig utolsó percben hozták össze az EU által megkövetelt jogszabály-módosítások egy részét, például a felnőttképzésre vonatkozóakat.
A romániaiak tehát optimistábban tekintenek az EU-ra, mint a magyarországiak – ez a tény egyébként a legutóbbi, 2007 őszén készült Eurobarométer-felmérésből is kiderül (lásd keretes írásunkat).
Hiába tartjuk azonban jó dolognak az Uniót,
ha nem igazán tudjuk, hogyan működik.
Márpedig a Kárpát Panel felmérésből is az derül ki, hogy súlyos hiányosságai vannak a romániai magyaroknak, ami az EU-s ismereteket illeti.
A kérdőív összeállítói Romániában nyolc, Magyarországon hét tesztkérdést illesztettek be az EU-s blokkba. A kiértékelésnél kiderült, Romániában roppant alacsony a helyes válaszokat adók aránya. Magyarországon sem magas önmagában, de Romániához viszonyítva egy-egy kérdésre akár ötször nagyobb arányban tudták a választ – hívta fel a figyelmet az eredményekre Papp Z. Attila.
Az EU belülről másképpen néz ki, már nem bálvány, hanem adminisztratív-politikai szerveződés, amelynek megvannak a saját, jól körülhatárolható működési mechanizmusai – ezeket kellene ismerni, ám, mondhatni,
a romániai magyarok egyelőre nem mentek át ezen a vizsgán.
Papp Z. Attila szerint nem elhanyagolható a nyelvi kihívás sem, amivel szembesülnek: a külön EU-s nyelv elsajátítása mellett három nyelvet, a románt, a magyart és az angolt kell ismerniük. Interreg, Phare, ESZA, POSDRU – ezt a nyelvet meg kell tanulni ahhoz, hogy pályázni tudjanak. És ha már az előcsatlakozási nyelvezet elsajátítása sem ment, az ehhez képest is új uniós nyelv jóval nehezebb feladat lesz – állapította meg a szociológus.
Az “egyszerű” idegennyelv-tudással sem állnak jól a romániai magyarok: a románon kívül, amelyet az 1-től 6-ig terjedő skálán (1: nem érti, nem beszéli; 6: anyanyelve) átlagosan 4,2-vel jelöltek, egyetlen idegen nyelv sem éri el a 2-es pontszámot. Sovány vigasz, hogy a megkérdezett magyarországiak még ennél is rosszabbul állnak.
Tünetértékű, általános társadalmi attitűdről árulkodik az a kérdéssor is, amely azt vizsgálta, ha a megkérdezettnek lenne pénze, ideje, lehetősége, megtanulná-e a felsorolt idegen nyelveket. Romániában a megkérdezettek 30,03%-a, Magyarországon 38,3%-a válaszolta azt, hogy
angolul még akkor sem tanulna meg, ha e feltételek teljesülnek.
Ha az EU arról szól, hogy megnyílnak a lehetőségek a külföldi tanulás, munkavállalás és utazás tekintetében, ez vajon miért nem társul azzal, hogy megtanuljunk legalább egy idegen nyelvet? - tette fel a kérdést a szociológus, megállapítva, a lakosság belső humán erőforrásai e tekintetben nem rímelnek az EU-csatlakozás adta új lehetőségekre.
Az EU-val a leggyakrabban társított fogalmak között ugyanis vezető helyen szerepelnek a mobilitás növekedésére vonatkozó opciók. A legmobilisabb réteg Magyarországon és Romániában is a felsőfokú végzettségű, városi, 18 és 34 év közötti népesség. Papp Z. Attila szerint a csatlakozás kézzelfogható hozadéka volt az utazás könnyebbé válása – hipotézisként tehát megfogalmazható, hogy a mobilitással összefüggésben talán a fiatalok azok, akik optimistábban tekintenek az EU-ra, mivel nagyobb mértékben is tudják kihasználni a tényleges előnyöket.
Általános tendencia a politikával szembeni elutasítás:
a romániai magyar megkérdezettek 45,2% azt nyilatkozta, egyáltalán nem érdekli a politika, csupán 4,7% választotta az 5-öst az 1-5 skálán, ahol a legnagyobb érték felel meg a politika iránti nagyfokú érdeklődésnek.
Arra a kérdésre, hogy Romániában az EU-s csatlakozás következtében mi történik, a válaszadók közel felének véleménye szerint a munkanélküliség csökkenni fog, további 26 százalék szerint nem változik, és csak 21 százalék szerint fog nőni. A többség véleménye szerint nő majd a vásárlóerő, az oktatáshoz való hozzáférés, a külföldi utazás, az EU területén való munkavállalás lehetősége, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának mértéke, valamint a közszolgáltatások minősége is – foglalja össze a gyorsjelentés a romániai magyar megkérdezettek válaszait.
A külföldi bevándorlók száma, valamint a magyarság jogérvényesítésének mértéke Romániában a válaszadók 39 százaléka szerint szintén nőni fog, illetve 37–40 százalékuk szerint nem változik. Veres Valér szerint ezt jól mutatja, hogy “jelentős részük nem rendelkezik különösebb illúziókkal az EU-s csatlakozás hatásait illetően”.
Azonban az is megállapítható, hogy "Az Unión belül gazdasági, s remélhetően kulturális szempontból is gyorsan integrálódó Kárpát-medencei térben Magyarország a maga összetett szomszédsági viszonyrendszerein belül szintén átértékeli a magyarok által lakott régiók fejlesztésében, a velük való kapcsolattartásban nyíló együttműködési lehetőségeket, ami
óhatatlanul átírja az eddigi nemzetállami elzárkózó logikát.
Az Unió határain belülre kerülve az államhatárok nem szűnnek meg, de jellegük erősen átalakul, és ez a magyar-magyar viszonyrendszeren belül is érdekes elmozdulások kiindulópontja lehet" - írja a gyorsjelentés bevezetőjében Szarka László, a MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézet igazgatója és Veres Valér, a kolozsvári Max Weber Társadalomkutató Központ elnöke.
Az államhatárok átjárhatósága a válaszadók túlnyomó többsége szerint elősegíti a Magyarországgal való kapcsolattartást. A megkérdezettek pozitívan értékelik a Kárpát-medence országainak EU-csatlakozását a magyarság szempontjából.