2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A tabutéma: tanulj úgy románul, mint angolul!

S. G. 2008. január 30. 14:42, utolsó frissítés: 14:19

A készülő oktatási törvény sem biztosítaná a magyar diákok egyértelmű jogát arra, hogy speciális, #b#magyarán idegennyelvi módszerekkel#/b# tanuljanak meg románul.





Még 18 napig lehet azt javasolni az új oktatási törvényen dolgozó tanügyi tárcának (MEC), hogy a magyar – szász, horvát, szlovén, török, tatár stb. – diákok ne ugyanazokból a tankönyvekből tanuljanak románul, mint a román anyanyelvű iskolások. Az új oktatási törvény tervezetét ugyanis február 17-ig bocsátotta közvitára a MEC, e határidőig lehet kifogásolni a jogszabály egyes cikkelyeit (a törvény a MEC oldaláról tölthető le).

A romániai elemi iskolások kötelező
<br />
ünnepi viselete a pionír-egyenruha
<br />
volt. Az 1985-ben készült fotón
<div class=

az obligát háttér Románia
domborzati térképe " title="A romániai elemi iskolások kötelező
ünnepi viselete a pionír-egyenruha
volt. Az 1985-ben készült fotón
az obligát háttér Románia
domborzati térképe " >A romániai elemi iskolások kötelező
ünnepi viselete a pionír-egyenruha
volt. Az 1985-ben készült fotón
az obligát háttér Románia
domborzati térképe
– Be kéne már látni, megbukott az a módszer, amellyel 90 évig kísérletezve próbáltak románt tanítani a kisebbségeknek – mondja a kérdés kapcsán a Transindexnek Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke.

Az eddigi gyakorlatra általában az volt a jellemző, hogy a román nyelv és irodalom oktatásában a tantervi előírások, módszertani segédletek nem tettek különbséget a gyermekek anyanyelve szerint. A 60-as években ugyan elemi iskolában más tankönyvekből tanultak románul a magyar kisdiákok, mint a hasonló korú román gyermekek,


de ez a gyakorlat a diktatúra beszigorodásával elhalt.

A jelenleg hatályos, 1995-ben elfogadott és többszörösen módosított tanügyi törvény is csak ennyire ad lehetőséget. A román nyelvet oktató tanárok szerint viszont a kisebbségi elemi iskoláknak szánt, a románt kvázi idegen nyelvként oktató tankönyvek meglehetősen csapnivalóak, nem igazán használhatók.

A most készülő, vitára bocsátott törvénytervezettel is az a probléma, hogy csak elemi iskolák esetében mondja ki, hogy a diákoknak nem ugyanazon elvek szerint kell románul tanulniuk, mint a román anyanyelvűeknek.

Az alternatív romántanulás 5-től 9. osztályig – a kötelező általános iskolai képzésben – már csupán lehetőségként szerepel a tervezetben: a szöveg megemlíti, hogy a román anyanyelvű diákoknak készült tankönyvek mellett a "speciálisak" is használhatók. Végül a középiskolásokra nézve a szöveg kimondja: kötelező kisebbségi iskolában is ugyanazon módszerek szerint tanulni románul.


Mindez a tervezet 55. cikkelyében szerepel.

A magyar pegagógusok szövetsége ezért arra biztatja a szülőket, hogy minél nagyobb létszámban küldjék el kritikájukat a MEC postacímére. A javaslatokat az RMPSZ-hez is el lehet juttatni – a szövetség címe, telefonszáma, mailcíme a szervezet honlapján található meg. Az oktatási minisztériumnak proiecte.legi@medc.edu.ro címre lehet írni, illetve hozzá lehet szólni a törvény vitájához a fórumban is.

– Azok az iskolák, melyben magyar nyelvű képzés (is) folyik, általában támogatják a refomjavaslatot, mert nap mint nap megtapasztalják a románnyelv-tanítás nehézségeit, és belátják, hogy egy magyar anyanyelvű diáknak azokkal a korszerű módszerekkel kell tanítani az állam nyelvét, mint az angolt, a franciát vagy a németet – mondja Lászlófy Pál.

Államnyelv, te fura!
– Sorozatunk a románnyelv-tanulás buktatóiról


>> Túlélőkészlet kezdő romántudóknak >>
>> „Hamburgerul este bine” >>
>> „Sunt cu controlul şi încurcarea circulaţiei!” >>

Hogyan lehet a legjobban románul tanulni?


A tanodák mellett sokat nyom a latban a megyei tanfelügyelőségek szakmai véleményezése is. A Hargita és a Kovászna megyei felügyelet minden bizonnyal javasolni fogja a románnyelv-oktatás megreformálását. Ezen túlmenően Lászlófy azt tartaná jelentős eredménynek, ha nem székelyföldi tanfelügyelőségek, például a Bihar vagy a Szatmár megyei felügyelet – is a kezdeményezés mellé állnának, mint ahogyan Kolozs megyében történt.


A tervezetről általában az RMPSZ kritikája az,

hogy ez a törvényjavaslat sem szabadítja meg az oktatást a centralizációról: a minisztérium és az átkeresztelt tanfelügyelőségek súlya, pénzosztó szerepe ugyanaz marad. – Nem egészen szerencsés Băsescu államfőre hivatkozni mostanság, de én arra a kijelentésére emlékeztetnék, amit a törvénytervezet közvitára bocsátásakor tett. Az elnök azt mondta: ezt a törvényt ugyanaz a kéz írta, mint az 1995-öst. Ez sajnos így van – magyarázza lapunknak az RMPSZ elnöke.

A szakmai szervezet a románnyelv-oktatásra vonatkozó előírásokon túl azt kifogásolja, hogy a törvény nem kezeli egységesen a finanszírozás kérdését. Ez azt jelenti, hogy magánkézben levő vagy egyházi iskolákban csak az általános iskolai képzést fizetné az állam, vagyis az ilyen hátterű iskolák nehéz helyzetbe kerülnének, mert valamiből fedezniük kell a 10-12. osztályosok képzését is. Az RMDSZ ezért azt javasolja, hogy az egész közoktatás legyen ingyenes elsőtől tizenkettedik osztályig attól függetlenül, hogy a diák állami vagy magánfenntartású iskolába jár.


Szintén pénzkérdés,

és szintén a nem állami iskolák diákjait érinti: hogyha az érettségijük nem sikerül, a törvénytervezet szerint az újravizsgázási lehetőségért fizetniük kellene.

– A tervezetet egészében nézve el kell ismerni, hogy az előző változathoz képest jelentős a javulás, mert volt korábban egy olyan verzió, melyből az összes, az 1995-ös törvénybe bevezetett, a magyar oktatást érintő jog hiányzott. A központosító szellemiséggel viszont komoly problémák vannak: ezen viszont csak a többségi döntéshozók segíthetnek. Kisebbségi helyzetből mi legfeljebb módosításokat tudunk elérni – összegez Lászlófy Pál.

Az RMDSZ különben novemberben épp az államfőnél reklamált amiatt, hogy a tanügyi törvénytervezetet kidolgozó bizottság munkájában egyetlen magyar szakember sem vehetett részt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbá éppen a románnyelv-oktatás megreformálásának elmaradása miatt kifogásolta a törvénytervezetet a szöveg decemberi bemutatója után.

Másfelől viszont az RMDSZ egyes módosító javaslatai benne vannak a tervezetben: átkerült az összes olyan jog, amit a hatályos, 1995-ös törvény a kisebbségeknek biztosít.


A tervezet a jelenlegi állapotokon annyiban lép túl,

hogy kimondja: kisebbségi oktatásban az illető közösség anyanyelvén folyik a képzés minden tanórán – a román nyelvet leszámítva –, tehát megszűnhet az a gyakorlat, hogy Románia földrajzát és történelmét mindenkinek románul kell tanulnia.

A földrajz- és történelemtankönyvekben használhatók a magyar helynevek, ha mellettük a román változat is szerepel. A történelemkönyveknek ki kell térniük a kisebbségek "történelmére és hagyományaira", mondja ki az 53. cikkely 5. bekezdése. Általános iskolában kérésre be lehet vezetni a nemzeti kisebbségek történelme és hagyományai nevű, választható tantárgyat.

Ami az oktatás finanszírozását illeti, a tervezet fejkvótát vezetne be a közoktatásban is: vagyis az állam ugyanúgy a diákok létszáma szerint fedezné a tanintézmények költségeit, akárcsak az egyetemi képzésben. Továbbá a fejkvóta követné a diákot: tehát ha egy magyar iskolás az állami intézményből magán- vagy egyházi iskolába iratkozik át, akkor az őutána járó


kvóta is a másik iskolához kerül.

Nagy kérdés viszont, mi lesz a tanügyi törvénytervezet felemás reformelképzeléseinek sorsa. Traian Băsescu államfő valószínűleg az általa egy fél évvel ezelőtt kinevezett különbizottság véleményezését fogja felhasználni arra, hogy bebizonyítsa: az új törvény nem segíti elő a szétcsúszóban levő hazai oktatási rendszer reformját.

A legnagyobb ellenzéki párt, a PSD elnöke, Mircea Geoană január 28-án azt jelentette be: pártja nem fogja megszavazni a tervezetet, mert szerintük a szöveg "nem valós igényeknek felel meg". Helyette a párt saját elképzeléseit akarja a tanügyi törvényben viszontlátni.

Nem kizárt, hogy a PSD ellenkezése csak a közvéleménynek szóló színjáték, mellyel egyéb téren akarják engedményekre szorítani a háttérből támogatott kormánypártot, a PNL-t. Cristian Adomniţei oktatási miniszternek – és a PNL-RMDSZ koalíciónak – valószínűleg a menetrendszerűen érkező Băsescu-kritika lesz a kemény dió.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS