2019. aug. 18. vasárnapIlona
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Koszovó: balkáni láncreakció indul?

hírösszefoglaló 2008. február 16. 18:13, utolsó frissítés: 17:05

“Felejtsétek el Észak-Koszovót!” Az ott élő szerbek imádkoznak, vezetőik leszögezték: elvárják Belgrádtól, semmi esetre se írjon alá megállapodást #b#a megszálló EU-val#/b#. Taci kisebbségvédelmet garantál.




"Holnap lesz a megnyugvás, a megértés napja, és az állam állásfoglalásainak napja, miszerint gyakorlatba ültetik Koszovó polgárainak akaratát” - ezekkel a szavakkal erősítette meg Hashim Thaci az AFP szerint, hogy Koszovó függetlensége kikiáltásának napja február 17, vasárnap.

Az MTI a helyszínről tudósítva írja, hogy vasárnap délután 15 órakor ül össze a parlament, hogy meghallgassa és elfogadja a függetlenségi nyilatkozatot, utána pedig megszavazzon mintegy kéttucat – az Ahtisaari-terv által előirányzott, s főleg a kisebbségek védelméről szóló – törvényt. (Bár Hashim Thaci kisebbségvédelmet garantált, a szélsőséges koszovói albán nacionalisták egyébként


elutasítják a helyi kisebbségek jogbiztonságának szavatolását,



s Függetlenség nevű szervezetük az ezt szolgáló törvények elleni szavazásra szólította fel a parlamenti képviselőket.) Ez után lesz a pristinai sportcsarnokban az ünnepi koncert, amelyet országszerte ünnepségek követnek. A koszovói sajtó már egy-két héttel ezelőtt tudni vélte, hogy a vendégek között lesz az EU külpolitikájáért felelős Javier Solana és Bill Clinton volt amerikai elnök is.

Hivatalos megerősítése ennek nincs, a Pristinában dolgozó diplomaták is csak találgatnak. Ők egyébként szombaton délig nem kaptak meghívót a vasárnap délutáni eseményekre, pedig országaikat nagy valószínűséggel ők fogják képviselni, mert jelesebb külföldi vendég érkezéséről egyelőre nincs hír.

A Koha Ditore című lap azt közölte, hogy a Balkánon létrejövő új állam elismerése már egy nappal az EU-külügyminiszterek hétfői ülése után megkezdődik. A Zeri című újság már a sorrendet is tudni vélte: Franciaország lesz az első, majd az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország következik, s


Németország zárja a függetlenséget pillanatok alatt elismerők sorát.

<i>fotó: AFP/Daniel Mihailescu</i>fotó: AFP/Daniel Mihailescu
Az ünnepségre a koszovói albánok már nagyon készülnek. Országszerte sok a fekete sasos piros albán zászlóval díszített gépkocsi, lengenek az út menti hirdetőtáblákon és az üzletek előtti reklámokon is. Pristinában szinte nem látni olyan taxit – márpedig rengeteg van –, amelynek a rádióantennáján ne lenne ott. Koszovónak egyébként még nincs nemzeti lobogója.

Az utcai árusoknál továbbra is nagy a kereslet, sokan vásárolnak, s nemcsak sasos zászlót, hanem amerikai és EU-lobogót is. Az Egyesült Államok és az EU mint a függetlenség "elhozói" rendkívül népszerűek Koszovóban, jelképeik mindenhol láthatók.

Ezeken kívül a sok kávézó, presszó, pizzéria kirakatára ráerősített transzparensek uralják a pristinai városképet, illetve hatalmas plakátok, amelyeken Ramush Haradinaj, a háborús bűnökkel vádolt, a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló volt terroristavezér képe látható. "Ramush, most van rád szükségünk" – hirdeti rajta az albán és angol nyelvű felirat.

A még Koszovóban maradt 150-200 ezer szerb eközben feszülten, aggódva várja, hogy mi lesz. Koszovó északi részén, ahol tömbben élnek, mindent elárasztanak a tartomány Szerbiához tartozását, a Szerbiától való elszakíthatatlanságát hirdető plakátok. Kosovska Mitrovicában – amelynek északi részén a legnagyobb, egy településen lakó szerb közösség él –


szombaton istentiszteletet tartottak a szerbségért.

A misét Artemije raska-prizreni püspök mutatta be, s részt vett rajta Aleksandar Karadjordjevic, az utolsó, trónfosztott szerb uralkodói család jelenlegi feje is. Ugyanitt pénteken ülésezett a szerb többségű koszovói önkormányzatokat és településeket tömörítő szövetség, amely felszólította a koszovói szerbeket, hogy február 18-án tartsanak gyűléseket négy nagy szerbek lakta városban – Mitrovicában, Gracanicában, Strpcében és Ranilugban –, s pontban délben utasítsák el Koszovó függetlenségét.

A szövetség egyben bejelentette, hogy Belgráddal egyeztetve készül a május 11-én tartandó helyhatósági választásokra, amelyeken megalakítják Koszovó "szerb parlamentjét". A szövetség határozatában úgy foglal állást, hogy


"megszállásnak" fogja tekinteni az EU-misszió ténykedését Koszovóban.

Marko Jaksic, a szövetség elnöke azt üzente Belgrádnak, hogy "ne írjon alá semmilyen társulási és stabilizációs megállapodást a megszállókkal, mert ez árulás lenne". Nebojsa Jovic, a mitrovicai Szerb Nemzeti Tanács elnöke azt üzente a nemzetközi közösség függetlenségpárti részének, hogy "felejtse el a tartomány északi részét".

Közben szinte óránként újabb és újabb nyilatkozatok születnek, amelyek a névleg Szerbiához tartozó, jelenleg még ENSZ-felügyelet alatt álló, de hamarosan az Európai Unió békefenntartó missziójának hatáskörébe tartozó tartomány függetlenedésének tényét kommentálják. Mert most már tény: az elszakadás egyoldalú kinyilvánítása bekövetkezik. Mint ahogy az is:


zöld utat kapott az EULEX, azaz az Unió missziója.

"Az EU missziót küld Koszovóba, hogy felváltsa az ENSZ ottani stabilizációs szerepvállalását. Koszovó 10 éven át ENSZ-igazgatás alatt állt. A gyakorlatban ez egyfajta EU-protektorátus lesz" – nyilatkozta Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter. Miután péntek éjfélig egyetlen uniós tagállamtól sem érkezett kifogás a koszovói EU-misszió műveleti terve ellen, a küldetés végrehajtása bármikor megkezdődhet.

A misszió telepítése négy hullámban történik, az EULEX legkorábban június 14-én veszi át a Koszovó feletti felügyeleti jogokat a tartományt 1999 óta irányító UNMIK ENSZ-missziótól. Az EULEX-missziótól függetlenül jelenleg is Koszovóban tartózkodik és ott is marad a KFOR, 16 ezer katonával. Jelen van még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is, mintegy ezer fővel.

Egyelőre 28 hónaposra tervezik a missziót, de általános vélekedés, hogy ezt minden bizonnyal meg kell majd hosszabbítani. Az unió fél év elteltével tekinti át először a misszió ügyét, és az első tapasztalatok alapján igyekszik további időtávlatokat kitűzni.

Az EU-külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon egy Koszovóval kapcsolatos közös nyilatkozatról fognak tárgyalni – maga az elismerés viszont az egyes tagállamok hatásköre lesz. A tervezett nyilatkozat aláhúzná, hogy az EU kész vezető szerepet játszani a térség stabilitásának erősítésében, valamint a koszovói rendezés végrehajtásában. Egyben az unió részéről gazdasági és politikai segítséget ígér majd, méghozzá az "egyértelmű európai perspektíva" révén. A tartomány megsegítésére


márciusban adományozó konferenciát terveznek.

A diplomaták a közös nyilatkozatot igyekeznek úgy megfogalmazni, hogy a függetlenség elismerését ellenző országoknak is elfogadható legyen. Azt tartalmazná, hogy a miniszterek "tudomásul veszik" a koszovói helyzetben várhatóan hétfőre bekövetkező változást. Ám mivel Ciprus határozottan elzárkózik az elismerés gondolatától, és Románia, Bulgária, Szlovákia, Görögország és Spanyolország szintén negatívan áll hozzá, nem biztos, hogy sikerül összehozni.

Elvben szóba jöhet, hogy Ciprus "konstruktív módon tartózkodik" az állásfoglalástól, esetleg különnyilatkozatban fűz véleményt az állásfoglaláshoz, illetve, ha minden kötél szakad, a miniszterek tanácsa helyett az EU soros szlovén elnöksége adna ki nyilatkozatot. Mindazonáltal, ha nem születne közös állásfoglalás, akkor az azt jelentené, hogy Európa képtelen állást foglalni egy alapvető fontosságú európai kérdésben.

Felerősödtek ugyanakkor azok az aggódó figyelmeztetések, miszerint nemzetközi szinten


a koszovói precedens láncreakciót indíthat el

a volt Jugoszlávia további térségeiben és a világ más részein egyaránt. A dél-szerbiai tartományban élő albánok ugyanis távolról sem az egyetlen olyan népcsoport a Balkán-félszigeten, amelyik függetlenséget vagy legalábbis szélesebb körű autonómiát akar.

Koszovóhoz hasonlóan Macedóniában is jelentős lélekszámú albán lakosság él, arányát az össznépességen belül 25-28 százalékra teszik. Településeik elsősorban az ország északnyugati részében, az albán és a szerb határ közelében találhatók. A 2001-ben aláírt ohridi megállapodás előtt illegális albán szabadcsapatok hónapokon át fegyveres harcot vívtak az ország biztonsági erői ellen. A polgárháborúra emlékeztető zavargások után nagyobb hangsúlyt kaptak a macedóniai törvényekben a kisebbség jogai. Ennek dacára


azóta is történnek összetűzések a zömmel albánok lakta vidékeken.

A függetlenné vált Koszovó a macedóniai albánok körében is fölébresztheti a vágyat a szélesebb körű önrendelkezés után – figyelmeztetett már tavaly Wolfgang Ischinger, a Koszovó státusáról folytatott tárgyalásokon az EU-t képviselő német diplomata.

A Bosnyák-Horvát Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina 48 százaléka bosnyák, 37 százaléka szerb, 14 százaléka horvát nemzetiségű, és korántsem vált egységes néppé. Koszovó függetlenségének kikiáltása esetére a boszniai szerbek máris kilátásba helyezték, hogy


népszavazást rendeznek a Szerbiához való csatlakozásról.

Ebben az esetben a hercegovinai horvátok is felléphetnek olyan követeléssel, hogy ők pedig Horvátországhoz akarnak csatlakozni. (Zágráb már évekkel ezelőtt horvát útlevelet adott minden igénylőnek.) Bosznia-Hercegovina szerbek lakta területén készültségbe helyezték a rendőrséget, mert helyi csoportok tüntetést szerveznek Koszovó elszakadása miatt.

Montenegróban a szerbek alkotják a lakosság egyharmadát, őket a szerb-montenegrói államszövetség két évvel ezelőtti felbomlása óta is erős szálak fűzik az "anyaországhoz". A fentiek nyomán ők is célul tűzhetik ki a csatlakozást Szerbiához. Montenegró északi részében, a túlnyomórészt muzulmán vallásúak lakta Szandzsákban szintén hallatszanak autonómiát sürgető hangok. Ráadásul a kicsiny ország déli és keleti részein élő albánok megkérdőjelezhetik az általuk lakott vidék Montenegróhoz tartozását.

Horvátországból a 90-es évek elején lezajlott függetlenségi háború nyomán tömegesen menekültek el lakóhelyükről az itteni szerbek; arányuk az összlakosságon belül alig 4,5 százalékra csökkent. Szerbiai nacionalista pártok ennek dacára ma is ragaszkodnak Nagy-Szerbia eszméjéhez; szerintük ehhez az "országhoz" hozzátartozna Kelet-Szlavónia, a baranyai háromszög és Nyugat-Szerémség – vagyis Horvátország keleti részei.

Boris Tadic letette pénteken a hivatali esküt. "Ünnepélyesen megígérem: minden erőfeszítésemet arra fogom fordítani, hogy megóvjam Szerbia Köztársaság szuverenitását és területi egységét, beleértve Koszovót is" - jelentette ki. Emellett hangsúlyozta európai elkötelezettségét: "Teljes erőmből fogok küzdeni azért, hogy Szerbia az Európai Unió része legyen" – mondta el újra azt a két prioritását, amelyek ez idő szerint


egyre inkább ellentmondásba látszanak kerülni egymással.

Belgrád azt is bejelentette, meg fogja torolni a külföldi kormányokon Koszovó önálló államiságának elismerését. Ezekkel az országokkal "egészen biztosan nem lesznek olyan minőségűek és szintűek a kétoldalú kapcsolatok, mint ma" - mondta Tadic.

A szerbiai vezetők utóbbi napokban elhangzott, egyre indulatosabb szónoklataival nyilvánvalóan fokozni akarják a nyomást a külföldi kormányokra annak érdekében, hogy ne ismerjék el Koszovó függetlenségét. Ugyanezt teszi Oroszország is: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, Koszovó függetlenségének kikiáltása esetén Oroszország módosítja eddigi irányvonalát a Grúziától egyoldalúan elszakadt Abháziához és Dél-Oszétiához fűződő kapcsolataiban, és várhatóan jelentősen növeli a pénzügyi-gazdasági és humanitárius segély mértékét e szakadár államokban.

És ez nemcsak üres fenyegetőzés: Lavrov mindezt Szergej Bagaps abház és Eduard Kokojti dél-oszétiai elnökkel tartott megbeszélése után mondta.

A szakadár köztársaságok elnökei szerint már kidolgozták a Koszovó függetlenségének esetleges kikiáltása nyomán teendő lépéseket. Lavrov emlékeztetett arra, hogy


mindkét köztársaság lakóinak többsége orosz állampolgár.

Ugyanakkor hangsúlyozta: Oroszország továbbra is arra törekszik, hogy elősegítse a grúz-abház és a grúz-dél-oszétiai konfliktus békés rendezését, és fellépjen minden olyan törekvés ellen, amelynek célja a probléma erőszakos úton történő megoldása.

Az Index azt írja, Oroszország új NATO-nagykövete szerint a függetlenség a kábítószer-maffia érdeke, valójában ők irányítják Koszovót. A Volksrant című holland lapnak azt nyilatkozta, hogy háborúk sora kezdődhet a függetlenséggel: Koszovó után a macedóniai albánok válnak ki, majd a montenegróiak, végül háborút indítanak az Albániával történő egyesülésért.




Forrás: AFP, Index.hu, Fazekas László/MTI, az MTI az AFP, AP, Reuters hírügynökségek jelentése alapján

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS