2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ünneplő albánok, gyászoló szerbek

hírösszefoglaló 2008. február 17. 16:01, utolsó frissítés: 15:56

Kihirdették a tartomány függetlenedését Szerbiától. A koszovói szerb ortodox egyház vezetője #b#fegyverbe szólította Szerbiát#/b#. Dermesztő a hideg, de buli van: #b#hírösszefoglaló helyszíni hangulatelemekkel.#/b#




A pristinai parlament vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától.

Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök ezután aláírták a "független és demokratikus állam" megalakulásáról szóló nyilatkozatot. A parlamenti határozat szerint a cél a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által javasolt, korlátozott önálló államiság megteremtése az Európai Unió felügyelete alatt.

A koszovói parlament 109 képviselője fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, a voksoláson nem vett részt a szerb kisebbség 11 parlamenti képviselője.



Szerbia soha nem fogja elismerni

Koszovó önállóságát - jelentette ki Boris Tadic szerb elnök.

A független Koszovó a béke és a stabilitás elkötelezett híve a függetlenségi nyilatkozat szerint. A nyilatkozat leszögezi, hogy Koszovó demokratikus, világi és többnemzetiségű társadalom "nemzetközi polgári és katonai jelenléttel".

Koszovó vállalja a függetlenségből fakadó nemzetközi kötelezettségeket, gondoskodik határainak biztonságáról és tartózkodik az erőszak alkalmazásától a vitás kérdések rendezésében. A dokumentum hangsúlyozza: az új állam jó kapcsolatokra törekszik szomszédaival.



A tartományban pattanásig feszült a hangulat, a szerb politikusok közül többen a koszovói függetlenség bejelentésének várható időpontjában


jelenlétükkel tüntetnek Koszovó szerbek lakta vidékén.

Artemije raska-prizreni püspök, a koszovói szerb ortodox egyház vezetője fegyverbe szólította Szerbiát Koszovó elszakadása ellen vasárnap. A főpap, a Glas Javnosti című szerb napilapnak nyilatkozva leszögezte: "Koszovó mindig szerb volt és az is marad." Egyúttal felszólította Vojislav Kostunica kormányát, hogy fogjanak fegyvert és orosz segítséggel akadályozzák meg, hogy a szakadár tartomány kinyilvánítsa függetlenségét.

"Szerbiának modernebb fegyvereket kellene vásárolnia Oroszországtól és más országoktól, és arra kell kérnie Oroszországot: küldjenek önkénteseket a szerbiai katonai jelenlét stabilizálására" - jelentette ki Artemije, hozzátéve, hogy a koszovói vezetők várható függetlenségi nyilatkozata nem más, mint


"ideiglenes megszállási állapot".

Az ortodox püspök egyúttal elítélte Zdravko Ponos tábornoknak, a szerb hadsereg vezérkari főnökének álláspontját, mely szerint "Koszovót nem lehet fegyverekkel megvédeni".

A koszovói hatóságok megakadályozták, hogy a szerb hadsereg több száz volt katonája belépjen a tartomány területére nem sokkal a függetlenség kinyilvánítására összehívott rendkívüli parlamenti ülés kezdete előtt.

Az 1998-99-es koszovói háború veteránjai, akik egykori egyenruhájukat viselték, a merdarei adminisztratív határnál még át tudtak hatolni a szerb rendőrség kordonján, de a koszovói rendőrök azonnal feltartóztatták őket.

A koszovói EU-misszió jóváhagyása miatt Szerbia már szombaton hivatalosan is tiltakozott. Az EULEX célja, hogy átvéve az ENSZ-től a nemzetközi felügyeletet, gondoskodjon a szerbiai tartományból önálló állammá váló Koszovó függetlenedésének jogállami mederben tartásáról.

>> Tegnapi hírösszefoglalónk >> Koszovó: balkáni láncreakció indul?

A tiltakozó jegyzéket Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettes adta át Miroslav Lucinak, Szlovénia belgrádi nagykövetének. "Szerbia kormánya törvénytelennek tekinti a döntést, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatáskörén kívül hoztak. Szerbia kormánya határozottan ellenzi, hogy olyan misszió érkezzen Koszovóba, amelynek nincs világos jogi alapja, olyan, amilyet csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa adhat" - áll a szerb dokumentumban.

Slobodan Samardzic, a koszovói ügyekkel foglalkozó szerb miniszter "szégyenletesnek" nevezte az EU-döntést, amely szerinte megsérti a nemzetközi jogot. A Vojislav Kostunica kormányfőhöz közel álló miniszter a Tanjug hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az EU ezzel a lépésével "gyakorlatilag" elismeri Koszovó függetlenségét, holott Koszovó Szerbia "elszakíthatatlan" része. A miniszter megerősítette, hogy Belgrád felülvizsgálja az unióhoz és az azokhoz az EU-államokhoz fűződő viszonyát, amelyek elismerik Koszovó vasárnap bejelentendő függetlenségét.

A szerb állam Koszovóban marad, hogy lehetővé tegye a normális életet a szerb és a Szerbiához lojális polgároknak - jelentette ki Kosovska Mitrovicában Slobodan Samardzic. A miniszter szerint a szerb intézmények ott működnek majd, "ahol lehetséges", utalva Koszovó szerb többségű északi részére.

Samardzic egyúttal ismét leszögezte: Belgrádnak nem áll szándékában együttműködni sem a koszovói Európai Uniós misszióval, sem pedig a koszovói albánok "törvénytelen intézményeivel".

Mintegy 120 ezer szerb maradt 1,8 millió albánnal szemben Koszovóban az 1998-99-es háború után. Több mint a felük a tartomány északi részén él és ez a terület elszakadhat Koszovótól a függetlenség kikiáltása után.

A szerb fővárosban szombat délután az EU-elnökség teendőit jelenleg ellátó Szlovénia belgrádi diplomáciai képviselete előtt tüntetett a két rivális fővárosi futballcsapat, a Crvena Zvezda és a Partizán szurkolóinak, valamint nacionalista szervezetek szimpatizánsainak néhány száz fős csoportja.


A tüntetők fáklyákat gyújtottak

és tiltakozásul fehér lepellel akarták bevonni a Franciaország iránti hála jeléül készült belgrádi szobrot. A rendőri egységek nem csak a szlovén képviseletet, de a közeli francia nagykövetséget, s a kissé távolabbi osztrák diplomáciai missziót is védték. Esti belgrádi jelentések szerint incidens nem történt.

Koszovó függetlenségének kikiáltása precedenst teremthet a boszniai szerbek és horvátok számára – jelentette ki szombaton Nebojsa Radmanovic, boszniai szerb vezető.

A bosznia-hercegovinai kollektív elnökség tagja, aki Koszovó függetlenségét tényként kezelte, Banja Lukában kijelentette: a proklamáció "világos üzenet" lesz arra vonatkozóan, hogy az ilyen problémákat a különböző megállapodásokon túllépve is lehet rendezni.

Radmanovic Stipe Mesic horvát elnök szombati nyilatkozatára reagált, miszerint Koszovó függetlensége az albán többség "legitim célkitűzése". A boszniai szerb vezető szerint felmerül a kérdés, hogy vajon elismerhetik-e a boszniai szerbek és horvátok e "legitim jogát" is. Ugyanakkor figyelmeztetett: az új koszovói helyzet "beláthatatlan következményekkel járó


bizonytalansági folyamatba vezeti bele a Balkán nyugati felét."

"Felszólíthatom a lakosságot a türelemre és a nyugalomra, de egy ilyen precedens más lépésekre ösztönözhet" - mondta Radmanovic, emlékeztetve arra, hogy több boszniai szerb civil szervezet máris követelte a boszniai Szerb Köztársaság vezetőitől: nyilvánítsák ki területük függetlenségét, amennyiben az Európai Unió elismeri Koszovót.

A koszovói elnök mindennek ellenére biztos abban, hogy a független Koszovó át fogja vészelni a kezdeti nehézségeket, még akkor is, ha nem lehet kizárni, hogy Szerbia megtorlásul zavargásokat szít és blokád alá vonja a területet. A mérsékelt politikai irányvonaláról ismert Fatmir Sejdiu a Kurier osztrák lap vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában kijelentette: "Egy pillanatig sem gondoltuk, hogy már az önállóság első napján paradicsomi állapotok várnak ránk". A valóság nem változik meg egyik napról a másikra, a függetlenséggel azonban óriási lehetőséget kapunk arra, hogy a saját utunkat járhassuk – tette hozzá.


Szavai szerint Belgrád önmaga ellen is cselekedne,

ha megpróbálná elszigetelni a területet, hiszen Koszovó pénzzel fizet a szerb termékekért és szolgáltatásokért, következésképpen a szerb gazdaság inná meg a levét egy esetleges blokádnak. "Mi mindenesetre partneri kapcsolatra törekszünk Belgráddal" - mondta.

Úgy ítélte meg, hogy előbb-utóbb Oroszország is fel fogja adni elutasító álláspontját, elvégre kezdettől fogva azt hangoztatja, hogy a térség stabilitásában érdekelt.

Hasonlóképpen bizakodónak mutatkozott Sejdiu a koszovói szerb kisebbség magatartását illetően. "Azok a fenyegetőzések, hogy tömegével fogják elhagyni Koszovót, vagy kikiáltják saját függetlenségüket, csupán szavak. Lehetséges, hogy lesznek néhányan, akik továbbra is szembehelyezkednek Koszovó önállóságával, de a többség itt kíván maradni, és egyenlő jogú állampolgárként élni. Leginkább munkahelyekre és biztonságra van szükségük" - fejtette ki a Fatmir Sejdiu.

Szombat este több ezer ember árasztotta el a főváros, Pristina központi utcáit, hogy ünnepelje Koszovó függetlenségét, a közlekedése szinte teljesen megbénult, mert az albánok gépkocsik ezreivel vonultak fel. A város több pontját a kora esti óráktól csak gyalog lehetett megközelíteni, mert minden utcát, útkereszteződést elárasztottak és elálltak a fekete sasos piros albán zászlóval feldíszített gépkocsik. Több helyen amerikai zászlókat lengettek az útkereszteződésekben leállított autók tetején táncoló fiatalok.

Pristina központjában, a Grand Hotel előtt rengetegen járták az összekapaszkodva táncolandó balkáni táncot, a kólót. A körben – a tánc neve lényegében ezt jelenti – sok Albániából, Macedóniából, s más országokból érkezett albán is volt. A pristinai repülőtérre a nap folyamán egymás után érkeztek a charterjáratok, főleg Nyugat-Európából, hozva a nagy ünnepre hazalátogató, zömükben Svájcban, Németországban és Skandináviában vendégmunkásként dolgozó albánokat. Bár az állami tűzijátékot csak vasárnap estére ígérték, Pristina szombat este petárdák durrogásától és spontán tűzijátékok sorozatától volt hangos.



Forrás: az MTI a dpa, APA, AFP, Reuters alapján

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS