2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Felavatták az első határjelző táblát Koszovóban

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2008. március 10. 18:45, utolsó frissítés: 18:40

Megérkezett Koszovóba az első 20 EULEX-es. A mitrovicai tüntetések miatt a tulajdonképpeni misszió a múlt hétig el sem indult, s ezt az első húsz főt egyelőre nem is követi senki.#b#[hírösszefoglaló]#/b#




Hasim Thaci koszovói miniszterelnök felavatta az első koszovói határjelző táblát vasárnap a szerbiai határon fekvő Merdare átkelőnél. "Ez a tábla jelképezi az új koszovói állam határát, amely elválasztja a múltat a jelentől, az elszigeteltséget az integráció perspektívájának kezdetétől" – mondta Thaci.

Az észak-koszovói átkelőnél leleplezett táblán az "Üdvözöljük a Koszovói Köztársaságban" felirat olvasható albánul, szerbül és angolul. Február 21-én éppen a merdarei átkelőnél zúdított kőzáport a koszovói rendőrökre a szerb hadsereg mintegy 300 volt tartalékosa, tiltakozásul Koszovó elszakadása ellen. A február 17-én kikiáltott függetlenséget


eddig 27 állam ismerte el.



Koszovó függetlensége miatt a szerb kormány súlyos válságba került: Vojislav Kostunica nacionalista miniszterelnök felajánlotta kormánya lemondását és előre hozott parlamenti választásokat javasolt, mert nem hajlandó tovább együtt irányítani az országot Európa-barát politikustársaival, köztük Boris Tadic államfővel.

A belgrádi fejleményekre reagálva Thaci kijelentette, hogy Koszovónak "még mindig pozitív hatása van Szerbia demokratizálására, úgy, mint 1999-ben, amikor a szerb erők koszovói visszavonulása után megkezdődött (Slobodan) Milosevic (néhai elnök) bukása. Most Koszovó függetlenségével Kostunica bukott el, szertefoszlott a múlt és a múltban gyökerező szemléletmód Szerbiában".

A Gazivoda mesterséges tó a szerb-koszovói határ északnyugati részén <i>(fotók: Koszovói útinapló, www.koszovo.egologo.transindex.ro)</i>A Gazivoda mesterséges tó a szerb-koszovói határ északnyugati részén (fotók: Koszovói útinapló, www.koszovo.egologo.transindex.ro)


EULEX-ellenes stencil Kosovska Mitrovica albán részénEULEX-ellenes stencil Kosovska Mitrovica albán részén


A múlt héten megérkezett Koszovóba az EU rendőri és igazságügyi missziójának 20 fős első csoportja – lényegében a kijelölt felsővezetők –, de a telepítést csak az ENSZ-szel történt konzultációk után folytatják – közölte hétfői brüsszeli médiabeszámolók szerint az EULEX misszió francia vezetője.

Yves de Kermabon
tábornok telefonon nyilatkozott New Yorkból, ahol a világszervezet illetékeseivel igyekszik összehangolni a mintegy 2 ezer fősre tervezett EULEX misszió ügyét. Koszovóban jelenleg az ENSZ UNMIK nevű, több mint 4 ezer fős missziója látja el a rendfenntartó feladatokat.

Az EU február 16-án, egy nappal Koszovó Szerbiától való függetlenségének kikiáltása előtt hagyta jóvá az EULEX műveleti tervét, de a tényleges telepítés nehezen indult. Az észak-koszovói szerbek ellenségesen reagáltak az uniós rendőrök érkezésének tervére, mert abban a koszovói albán többség által kikiáltott függetlenség támogatását látják. Az EU ezzel szemben arra igyekszik helyezni a hangsúlyt, hogy az EULEX a jogállamiságot hivatott biztosítani Koszovóban, így a szerbek kisebbségi jogait is védelmezné.

>> Koszovói útinapló >>
>> Balkan Insight: Thaci Merdare-ban >>

Az EU-misszió 120 fős előkészítő csoportja már korábban Koszovóba érkezett, de a függetlenség kikiáltása utáni szerb tüntetések hatására az észak-koszovói Mitrovicából az előkészítő csoport tagjai biztonsági megfontolásból kénytelenek voltak távozni. A tulajdonképpeni EULEX-misszió így a múlt hétig el sem indult, és – mint Kermabon tábornok szavaiból kitűnt –


az első húsz főt egyelőre nem is követi senki.

Brüsszel tervei értelmében az EU júniusban átvenné a rendőri-igazságügyi felügyeletet Koszovó fölött az UNMIK-tól. A szerbek – köztük az észak-koszovói szerb rendőrök – azonban nem hajlandóak együttműködni az EULEX-szel. Korábban idegenkedtek az UNMIK-tól, hiszen az ENSZ "nem adta vissza" Szerbiának Koszovót. Most azonban – mondják brüsszeli diplomaták – a szerbek látványosan együttműködnek a kisebbik rossznak tartott UNMIK-kal, abból kiindulva, hogy az EU "elvette" Szerbiától Koszovót.

Tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában az oroszok meg tudnak vétózni bármilyen döntést, amely a szerbeknek ellenére van, egyelőre tisztázatlan, miként fogja átadni az UNMIK júniusban az EULEX-nek a Koszovó feletti ellenőrzést.

Václav Klaus cseh államfő hétfőn Pozsonyban ismét arra figyelmeztetett, hogy Koszovó függetlenségének nemzetközi elismerése példaként szolgálhat más térségek számára.


"Azt hiszem, kinyitottuk Európában Pandora szelencéjét,

aminek sajnálatos következményei lehetnek" – mondta Klaus, s ezzel kapcsolatban utalt Magyarország és a félmilliós magyar kisebbséggel rendelkező Szlovákia feszült viszonyára.

Klaus már akkor figyelmeztetett, hogy más kisebbségek is követni akarják majd Koszovó példáját, amikor az február 17-én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét – emlékeztetnek megfigyelők.

A második hivatali idejét kezdő Klaus első külföldi útja Szlovákiába vezetett. A cseh államfő hétfőn megjegyezte, hogy a szlovák diplomácia még a csehnél is szigorúbb álláspontot képvisel Koszovó ügyében. Eddig egyik sem ismerte el a volt szerbiai tartomány függetlenségét. A pozsonyi parlament pártjainak többsége nem támogatja a koszovói függetlenséget, és Robert Fico miniszterelnök korábban kijelentette, hogy országa talán soha nem ismeri el a független Koszovót.

Klaus Pozsonyban tárgyalt Pozsonyban Ivan Gasparovic szlovák államelnökkel, aki a cseh hírügynökség szerint kijelentette: ha változna is Szlovákia nemleges álláspontja Koszovó elismerésének kérdésében, nem fognak gyors döntést hozni, hanem körültekintő magatartást tanúsítva vizsgálják majd meg az ügyet.

A szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA idézte Ivan Gasparovicot, aki a jelentés szerint Koszovó kapcsán azt mondta: Pozsonynak "már csak azért is időre van szüksége", mert egyes országokban olyan hangok hallatszanak, miszerint Koszovó olyan 21. századi folyamatok előjele, amelyek során majd "firtatni kezdik a nemzetiségi kisebbségek kérdését, a kollektív jogokat, s talán a területi revíziót érintő kérdéseket is."



Forrás: MTI/CTK/TASR, MTI/AFP

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS