2019. november 12. keddJónás, Renáta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Futószalagon gyártják a törvényeket Koszovóban

hírösszefoglaló 2008. március 12. 13:46, utolsó frissítés: 13:15

A politikusok ugyanazt hangoztatják, mint #b#koszovói útinaplónk#/b# értelmiségi szereplői: a szerbeket be kell vonni, aztán hátha Szerbia is megnyugszik egy idő után. Az albán és a szerb is hivatalos nyelv. #b#[hírösszefoglaló]#/b#





Elképzelhető, hogy a tervezettnél később veszi át az ENSZ-től az Európai Unió missziója a koszovói feladatokat – nyilatkozta az EU koszovói megbízottja az osztrák hírügynökségnek kedden Brüsszelben. Pieter Feith szerint mindenekelőtt a koszovói szerbeket kell még meggyőznie az EU-nak.

Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő javaslata szerint Koszovó függetlenségének kikiáltásától számított 120 napon elteltével, vagyis június közepén váltaná fel az uniós EULEX az UNMIK-et – azzal a feltevéssel, hogy a szerbek és az albánok egyetértenek vele. "Most azonban azt látjuk, hogy ez nem egészen felel meg a valóságnak" – nyilatkozta Feith.

Ha a koszovói szerbek nem fogadnák el az Ahtisaari-tervet és megtagadnák az együttműködést, az a koszovói albán többség támogatását is kétségessé tenné – vetette fel Feith. "Elképzelhető, hogy úgy vélekednének: Miért tegyük mi mindezt, ha a szerbek egyáltalán nem akarják elfogadni a barátilag kinyújtott kezet?" – vélekedett.



Kosovska Mitrovica, 2008. február 28., függetlenség-ellenes feliratok a szerb oldalon <i>(www.koszovo.egologo.transindex.ro)</i>Kosovska Mitrovica, 2008. február 28., függetlenség-ellenes feliratok a szerb oldalon (www.koszovo.egologo.transindex.ro)




Koszovóban most az a legfontosabb feladat, hogy megteremtsük a demokratikus, jogállami kereteket, létrehozzuk a feltételeit annak, hogy idővel azok is elfogadják államunkat,


akik pillanatnyilag ellene vannak

– nyilatkozta az MTI-nek Pristinában Hajredin Kuci miniszterelnök-helyettes. Hashim Thaci miniszterelnök Koszovói Demokrata Pártjának alelnöke, aki egyben az alkotmányozási bizottságot is vezeti, elmondta: már elkészült február 17-e óta független ország alaptörvényének az első tervezete, s most öntik végső formába. Az alkotmány két alappillére a koszovóiak függetlenségi akarata és az Ahtisaari-terv.

A pristinai parlamentre azon túlmenően is rengeteg munka vár: az idén mintegy kétszáz törvényt kell elfogadnia. Február 17. óta 26 új törvény született. Az elfogadásra várók közül harmincat az Ahtisaari-terv ír elő, ezek elsősorban a kisebbségek védelmét szolgálják. A többi ahhoz kell, hogy az ország normálisan működni tudjon. Ezek csupán a legfontosabb, elengedhetetlenül szükséges törvények. Az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK elmúlt tíz évben felállított szabályainak egy részét változatlan formában megtartják, mert az átmeneti időre megfelelnek, kifejezik a lakosság többségének az akaratát, s lehet velük dolgozni.

A politikus szerint a törvényalkotás folyamán a nemzeti kisebbségekkel is konzultálnak. Ez az együtt gondolkodás nagyon jól megy a bosnyákokkal, romákkal, törökökkel, goraniakkal, s


a pristinai vezetők a szerbekkel is igyekeznek szót érteni.

Céljuk az, hogy a törvények nekik is javukra váljanak, s nem akarnak olyan szabályozást létrehozni, amely hátrányosan érinti őket.



Az északon és délen élő szerbek között komoly különbség van - az északon, egy tömbben élő negyven százalékra Belgrád sokkal nagyobb hatással van, mint az albán közegben szétszórtan, enklávékban élő hatvan százalékra – állítja Kuci, akinek azonban meggyőződése, hogy


az északon élőket is integrálni tudják.

"Erőszak nem lesz, egyszerűen vonzóvá akarunk válni számukra. Megmutatjuk, hogy itt jobb jövő vár rájuk, mintha Belgrádhoz kötik magukat. Az ország lakosságának több mint kilencven százaléka albán! Nincs mitől félnünk, nincs miért elnyomnunk a különböző nemzetiségekből álló kisebbségünket."

A koszovói miniszterelnök-helyettes hisz abban, hogy hamarosan a ma még egyértelműen Szerbia oldalán álló Oroszország is elfogadja Koszovó függetlenségét – a béke, a demokrácia, a stabilitás, a jövő érdekében. Moszkva mai magatartása szerinte azért is érthetetlen, mert nincsenek közvetlen érdekei a világnak azon a részén, ahol Koszovó található.


És talán Szerbia is megnyugszik pár hónap után,

hiszen a jövője az EU-hoz kötődik – reménykedik Hajredin Kuci. Azt elismeri, hogy országa alkalmasint része egy nagy nemzetközi politikai játéknak. Véleménye szerint ez a játék racionális az USA és az EU, viszont irracionális Oroszország szempontjából. Oroszországnak nincs elég ereje ahhoz, hogy szembeszálljon az USA-val és az EU-val. A jövője azt diktálja, hogy együttműködjön Koszovóval és a nemzetközi közösséggel.

A világ e térségének a jövője az EU, az együttműködés és nem a konfrontáció. Remélem, Belgrád nem vesztegeti az idejét arra, hogy válságokat hozzon létre – sem magában Szerbiában, sem a közvetlen környezetében – fejtette ki a koszovói miniszterelnök-helyettes.

Az MTI tudósítója Jakup Krasniqit, a parlament elnökét is megszólaltatta, aki szerint lesz még méltóságteljes, állami szintű ünnepe a koszovói függetlenségnek. Pár héttel ezelőtt a körülmények olyanok voltak, hogy csak szerényebb állami ünneplést tarthattak. A kormány azonban már létrehozott egy bizottságot,


amely olyan impozáns ünnepen dolgozik,

amelyen a koszovóiak mellett részt vesznek azok a külföldi személyiségek is, akik a legtöbbet tették az ország függetlenségének megszületéséért – mondta az illegális harcosból, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK szóvivőjéből lett politikus.

Hogy erre az eseményre mikor kerül sor, azt még nem lehet tudni. Valószínűleg az ország alkotmányának kihirdetése után, s talán azt követően, hogy azoknak a többsége, akiktől erre számítunk, elismerte Koszovót. Sokáig halogatni semmiképp sem akarjuk – jelentette ki Krasniqi.

Arra a kérdésre, hogy alkotmányában az új ország milyen államként határozza meg magát, Jakup Krasniqi azt felelte, hogy Koszovó a benne élők állama lesz, olyan ország, amelyben a kisebbségnek és a többségnek egyformák a jogai. A parlamenti elnök szerint azonban eltérnek egymástól a lakosság 5,7 százalékát kitevő szerbek és a többi, a népesség 2,7 százalékát jelentő kisebbségek igényei. A szerbek különösen nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságra, kulturális örökségük védelmére, az egészségügyi ellátásra, a helyi önkormányzatok működésére. Más kisebbségeknél a nyelvhasználat biztosítása, az oktatás és a koszovói intézmények működtetésében való részvétel a legfontosabb.

Mindenhol, ahol a helyi lakosság több mint öt százalékát alkotják, a nyelvük helyi szinten hivatalosnak számít. Szóban és írásban is használhatják a hatóságokkal való érintkezés során, s az esetleges tolmácsolási, fordítási költségek a hatóságokat terhelik.


Országosan az albán és a szerb a két hivatalos nyelv.

Krasniqi elismeri, hogy a szerbek integrálódására, a Koszovóval mint állammal való megbékélésére minden bizonnyal még jó darabig várni kell. A fő akadály Belgrád, amely az albánokkal szembeni rendíthetetlen ellenállásra biztatja a Koszovóban élő szerbeket. Mi mindent megteszünk a kommunikáció érdekében és azért, hogy megértessük velük: ami az alkotmányban szerepel, az maradéktalanul teljesülni fog. Minden jogukat tiszteletben tartjuk, s az ő érdekük is, hogy részt vegyenek a koszovói intézmények munkájában. Meggyőződésem, hogy azok a szerb alkalmazottak, akik kivonultak belőlük (például a rendőrök), előbb-utóbb vissza fognak térni – jelentette ki a pristinai parlament elnöke.

Jakup Krasniqi attól nem tart, hogy a szerbek párhuzamos intézményeket építenek ki, mint tették azt majd húsz évvel ezelőtt a koszovói albánok. Érvelése szerint ugyanis az ő intézményeik az üldöztetés, a jogfosztottság hatására alakultak ki. Politikai intézményeiket külföldön is elismerték, számoltak velük, lehetőségük volt külföldi szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartásra. A Koszovóban maradt szerbeknek azonban


nem kell üldözéstől tartaniuk.

Senki nem akarja kizárni őket az ország működtetéséből, éppen ellenkezőleg, arra biztatják őket, hogy vegyenek részt minél nagyobb számban a független Koszovó intézményeinek működtetésében. Nincs tehát meg a párhuzamos intézmények létrehozásának kényszere, s az albánok minden szerbnek kezet nyújtanak, segítséget ajánlanak – nyilatkozta az MTI-nek a pristinai parlament elnöke. (MTI/Fazekas László, MTI/APA)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS