2017. december 13. szerdaLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Meghívottunk: NÉMETH ZSOLT

kérdeztek a disputázók 2002. március 25. 14:03, utolsó frissítés: 14:03

Valóban volt olyan idõszak, amikor a magyarországi ellenzéki sajtó hatására nagyon alacsony volt a megegyezés támogatottsága. (...) Nekünk nem szokásunk a megfélemlítés. (...) A román miniszterelnökkel szemben csak egy elvárás támasztható: az, hogy képviselje a román érdekeket. Ez történt.




Németh ZsoltNémeth Zsolt
Aszgard (Nagyvárad)

Tisztelt Államtitkár úr!
Kérdésem az lenne, hogy adjon magyarázatot arra, miért kellet egyáltalán Magyarországnak szóba állnia Romániával és Szlovákiával, mikor ez a két vehemens szomszédos állam megtámadta a magyar státustörvényt?(Mindenki tudja, hogy õk is rendelkeznek saját státustörvénnyel, ami még többet is nyújt mint a miénk!) Az Anyaország miért nem félemlítette meg ezt a két országot azzal, hogy megvétózza NATO-ba való belépésüket? Csak nem az a magyarázat erre, hogy féltették az itt élõ magyarokat? Szlovákiában ennek ellenére is vesztésre állunk?


Németh Zsolt


Nekünk nem szokásunk a megfélemlítés. Ami meg Románia és Szlovákia NATO-tagságát illeti, õk is tudják, hogy az õ NATO-tagságuk legalább annyira a mi érdekünk, mint az övék. Nem tudom, tisztelt Aszgard, hogy Ön teljesítette-e már katonai szolgálatát. De ha már túl van rajta vagy esetleg nem katonaköteles, akkor a (leendõ) fiára gondoljon: ha már katonának kell lennie, nem jobb-e, ha a NATO katonája? Szerintem mind Magyarország, mind az erdélyi magyarság szempontjából jobb, ha Ön vagy az Ön fia a NATO standardoknak megfelelõ körülmények között egy olyan hadsereg katonája, amely Magyarország -- és a többi fejlett nyugati ország -- szövetségese.

Vazul, a rettenetes (Vazullak)

1. Magyarország Szlovákiával illetve Romániával szembeni álláspontjában mennyire érvényesíti NATO-tagországi minõségébõl eredõ helyzeti elõnyét? Érvként használja-e a továbbiakban az említett országok csatlakozásának támogatását illetve ellenzését?

2. Gondolt-e arra a magyar kormány, hogy Románia NATO-tagsága támogatásának feltételéül szabja pl. a Székelyföld demilitarizálását vagy azt erõszakos betelepítések felszámolását és beszüntetését?


N. Zs.

1. Ha a státustörvényre gondol, akkor pontosítanom kell. Nem nekünk van Szlovákiával szemben álláspontunk, hanem nekik van velünk szemben kialakított álláspontjuk. A románoknak is volt, de velük kölcsönös megelégedésre kiegyeztünk. A magyar álláspont nem valaminek a tagadása, nem a szomszédok ellen fogalmazódott meg. Mi nem a szomszédok kárát, hanem a határon túli magyarok -- és rajtuk keresztül a szomszéd országok -- javát akarjuk.

2. A NATO-tagságnak nem nemzeti, hanem a NATO, mint közösség által támasztott kritériumai vannak, és azokat nem Magyarország támasztja, hanem a szövetség. Természetesen a szövetség tagjaként Magyarország is figyelmet fordít a kritériumok teljesítésére. Szerintem ezeknek a kritériumoknak a teljesítése, ha nem is maradéktalanul, de jelentõs részben megoldást kínál az Ön által említett problémákra.

Borbély András (Kolozsvár)

Államtitkár Úr!

1. A Gallup Intézet felmérést készített a román-magyar miniszterelnöki megállapodás lakossági értékelésérõl. A felmérés szerint a megkérdezettek fele hibás lépésnek tartja a megállapodást, és csupán 7% tekinti a magyar külpolitika sikerének.
- Hogyan értékeli belpolitikai és választási viszonylatban ezt a lakossági viszonyulást?

2. Ön 2001. nov. 24-én Stockholmban azt nyilatkozta, hogy a Nyugaton élõ magyaroknak meg kell adni a magyar állampolgárságot és a választójogot, bárhonnan mentek el a Kárpát-medencébõl.
"Németh Zsolt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nyugati magyarság számára biztosítani kell a magyar állampolgárság megszerzésének lehetõsétét, a Kárpát-medence bármelyik pontjáról is származtak el. A következõ választáskor még korai, de az utána jövõ parlamenti ciklusban meg kell vizsgálni az állampolgári törvény megváltoztatásánk a lehetõségét is, hogy számos más államhoz hasonlóan, az ország határain túl élõ magyar állampolgárok is szavazhassanak."(Kossuth Rádió, Krónika)
Hasonlóképpen nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök úr a mult héten a Csehországban élõ magyarok vonatkozásába.
- Gondolt Ön arra, hogy a magyar állampolgárság vonatkozásában ez súlyos és méltánytalan diszkrimináció azon erdélyi magyarok irányában, akik minden körülmények között szülõföldjükön maradtak a Kárpát-medence bármely pontján, azokkal szemben, akik elmentek innen?

3. A külügyminisztériumban és a HTMH-ban több olyan magas rangú tisztségviselõ van, aki elhagyta Erdélyt vagy Felvidéket. Ön hogyan értékeli, ezek a tisztségviselõk -- pl. Szabó Tibor, a HTMH elnöke -- hitelesen tudják képviselni a szülõföldön maradás gondolatát és értékét?


N. Zs.

1. Valóban volt olyan idõszak, amikor a magyarországi ellenzéki sajtó hatására nagyon alacsony volt a megegyezés támogatottsága. Persze, ha az egész magyarságot számolták volna, az adatok már akkor is vigasztalóbbak lettek volna. A határon túli magyarok számára ugyanis nagyságrendekkel fontosabb az egész kérdés, ezért túl informáltak ahhoz errõl, hogy a badarságokat elhiggyék. De a magyarországi embereket sem olyan fából faragták, hogy sokáig lehetne ködösíteni elõttük. A tények meggyõzõbben hatnak, mint a szocialisták hangulatkeltése, amely egyszerre irányult az erdélyi magyarok és a románok ellen. Az újabb adatok szerint a magyarországi közvéleményben is nõ a megegyezés támogatottsága.

2. Igen. Gondoltam rá. Errõl sokszor beszéltem a határon túli magyar barátaimmal, és -- mit tesz Isten -- õk is gondoltak rá. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a szülõföldön maradókat akkor segítjük, ha igyekszünk a lehetõ legjobb életkörülményeket biztosítani nekik. Ennek egyik fontos része az állampolgári jogegyenlõségük biztosítása. A jogszabályok ma (még?) olyanok, hogy Önt rosszabb helyzetbe hoznánk vele Románián belül, mint amilyenben jelenleg van. Ez természetesen dilemma, mert -- mint kérdésébõl érzõdik -- érzelmi okoknál fogva Ön talán még az ezzel járó hátrányokat is vállalná. Az én optimizmusom oka az, hogy az európai integrációs folyamat fel fogja oldani az ilyen dilemmákat.

3. Megrendítõ volt számomra az a pillanat, amikor egyszer egy szûk körû beszélgetésen ezt a kérdést az egyik magas beosztású külügyminisztériumi munkatárs fejéhez vágták, és õ nagyon csendesen, de nagyon eltökélten azt válaszolta, hogy "Igen. Mert én haza fogok menni."

Busongó Ámor (Kohosváh)

Tisztelt Németh Zsolt,
mi lehetett az oka annak, hogy kitartó státustörvény-ellenes médiakampány után Năstase hírtelen 180 fokos fordulatotot tett, és beadta a derekát, igaz szóba hozta az RMDSZ-igazolvány szükségességét a státusmagyarság kiváltásához?
Válaszát köszöni, Busongó Ámor


N. Zs.

A román miniszterelnökkel szemben csak egy elvárás támasztható: az, hogy képviselje a román érdekeket. Ez történt. A miniszterelnök úr megértette, hogy a román érdek az ellenkezõ irányban van. Szerintem nagyon tiszteletre méltó, hogy volt lelki ereje 180 fokot fordulni. Az, hogy feltételeket támasztott, természetes. El tudja képzelni, tisztelt Busongó Ámor, hogy egy ilyen kampány után feltételek nélkül egyezzünk meg? A feltételekkel nincs baj, ha azok minden érintett fél -- köztük az erdélyi magyarság -- számára elfogadhatóak.

Kavanar (Bruxelles)

Államtitkár Úr,
Mi az oka annak hogy karpát-medencei magyarsággal kapcsolatban Magyarország nem ragaszkodik az ET 1201 ajánlásának az életbe ültetéséért? Sajnos az román-magyar alapszerzõdésbe csak lábjegyzetként került bele és ez a korábbi szocialista kormányzat bûne. Nem lehetne ez a hibát kiköszörülni, azaz újratárgyalni az alapszerzõdést?


N. Zs.

A Fidesz annak idején részletesen kifejtette véleményét az alapszerzõdések megkötésével kapcsolatban. Mi most adottságnak tekintjük ezeket a szerzõdéseket. Nem tartanánk célszerûnek az újratárgyalásukat, hanem arra törekszünk, hogy kihasználjuk a bennünk rejlõ lehetõségeket, és ahol lehetséges, továbblépjünk a kétoldalú kapcsolatokban.

Fekete Ló (Óbuda)

Kérem szíves segítségedet egy, a Magyar Köztársaságot, illetve annak érdekeit nem megfelelõ módon képviselõ diplomata "helyes útra terelésére".

A Magyar Köztársaságot fõkonzuli minõségben képviselõ Varga György Kassán -immáron 5 különbözõ forrásból megerõsítve tudomásomra hozott-, nagy nyilvánosság elõtt sorozatosan olyan nyilatkozatokat tesz, amely lejáratja, nevetségessé teszi és sérti úgy a magyar nemzetpolitika érdekeit, mint a határon túli magyar közösség tagjait, illetve cselekedeteivel demoralizálja a felvidéki magyarokat.

Ezek közé a kijelentések közé tartozik pld. a kedvezménytörvény folyamatos bírálása, ami szerinte fölösleges és értelmetlen és ezt nem mulasztja el megjegyezni a legkülönbözõbb fórumokon.

Cselekedetei közül kiemelném azt, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök úrral kitüntettette azt a köztudottan volt STB-s (ismert szlovák napilapban is többször közzé tett listán megtalálható) premontrei apátot, aki eddig 8 kispapot mart el a kassai közösségbõl. Miközben a kassai magyar premontrei közösség napi financiális problémákkal küszködik, a közösség kulturális életét szolgáló közös helységet áruházi raktárként adta bérbe, amibõl a magyar premontrei egyházközöség egy fillért sem lát amellett, hogy a közösségi élet színterétõl is megfosztották. Folytathatnám további hasonló kijelentésekkel és cselekedetekkel, azonban nem teszem, hiszen ha jó helyen utána kérdezel, gyorsan megszerzed a kellõ információ mennyiséget a jó döntéshez, inkább azt kérdezem, nem lenne-e jobb Õt Kambodzsába küldeni fõkonzulnak, ahol várhatóan kevesebbet tud ártani a magyar érdekeknek?

Fájdalmas, hogy 2002-ben ilyen ember képviselheti Magyarországot és a nemzetet.


N. Zs.

Vissza a feladónak. A névtelen feljelentések kezelése más intézmény hatásköre, de félek, hogy az már megszûnt.

Belekotyogó (itt is -- ott is)

1. Tisztelt Államtitkár Úr!
Magyarország külpolitikai prioritásai között fogalmazta meg az európai integrációt, a regionális együttmûködést és a határon túli nemzetrészekkel való törõdést. Az MSZP kormánya az elsõ kettõre összpontosított, a határon túli magyarok ügyét alárendelve ezeknek a szempontoknak. A Fidesz kormányzat, egyesek szerint elsõsorban az Ön erõteljes közremûködésével rögtön az európai integráció után sorolta a határon túli magyarsággal összefüggõ kérdéskört. Az utóbbi idõben felerõsödtek azok a hangok, elsõsorban, de nem csak magyarországi ellenzéki körökben, amelyek ezt a sorrendet megkérdõjelezik és személy szerint Önt teszik felelõssé az állítólag elszenvedett veszteségek miatt.
Ön szerint változik-e, változhat-e a magyar külpolitika prioritásainak sorrendje az áprilisi választások után?

2. Az Orbán Viktor-Năstase találkozó alkalmával a magyar kormány javaslatot tette egy közös pénzügyi alap létrehozására, amely a kis és középvállalkozásoknak nyújtana asszisztenciát. Geoana román külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatása alkalmával elmondása szerint a román fél álláspontját is tolmácsolta ebben az ügyben. Hol tart e közös alap létrehozása, körvonalazódnak-e már a mûködésének alapelvei? Vannak-e statisztikák ebben a szektorban aktív vállalkozókról, az általuk megvalósított árucsere volumenérõl? Szándékukban áll-e bevonni, konzultációk keretében az elõkészítõ munkába azokat a kis esetleg középvállalkozókat, akik a gyakorlatban már most is a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat építik?


N. Zs.

Tisztelt Belekotyogó! Örömmel veszem, ha máskor is belekotyog, mert a kérdései rendkívül lényeglátóak.

1. Az MSZP egyes politikusai meghirdették, hogy újra kell gondolni a prioritások rendszerét. Elég ijesztõ, hogy ennek az indoklása, hogy a jelenlegiek állítólag nem egyeztethetõk össze az EU közös kül- és biztonságpolitikájával. A Fidesz és szövetségesei véleménye, hogy a magyar Európa-politika feladata nem az, hogy a céljainkat alárendelje mások elvárásainak, hanem az, hogy a prioritásainknak érvényt szerezzünk az összeurópai fórumokon is. Az MSZP kiszólásai miatt jónak láttuk a Fidesz külpolitikai programját részletesen bemutató téziseink között leszögezni, hogy mi nem változtatunk a prioritásokon. A kérdés tehát nem az, hogy én szerintem változnak-e április után a prioritások, hanem az, hogy a választók milyen feleletet adnak erre a kérdésre. Ha velünk ért egyet, akkor kérem, hogy igyekezzen meggyõzni magyarországi barátait arról, hogy milyen fontos, hogy a prioritások ne változzanak. Mondja el nekik, hogy menjenek el szavazni, és szavazzanak a prioritások fenntartására.

2. A konszenzus kialakulása a két ország között folyamatban van. Lassan, de biztosan haladunk az alap létrehozása felé. Jugoszláviával valamivel elõbbre járunk, de Romániával is kimozdultunk a holtpontról. Statisztikák természetesen vannak. A vállalkozókkal való konzultáció jó ötlet. Szerintem erre mindkét fél nyitott lesz.

Tuka Gábor (emailben)

Mint ismeretes, a cseh és a szlovák miniszterelnök lemondta részvételét a visegrádi országok keszthelyi találkozóján. Van-e még értelme fenntartani ezt a négyesfogatot, hiszen az eddig is csak az EU-val szembeni közös állásfoglalást egyeztette, az EU viszont egyénileg kívánja elbírálni a tagjelölt országokat?

N. Zs.

A négyes fogatnak nem az egyetlen értelme a csatlakozási tárgyaláson való egyeztetés, hanem az, hogy a közép-európai szekér jobban menjen elõre. Eddig a lovak jól húzták a szekeret, és meggyõzõdésem, hogy erre az összefogásra a csatlakozás utáni idõkben is szükség lesz.

Deésy Huba (emailben)

Tisztelt Németh Zsolt!
A Transindex-nek, amolyan itthonról az otthoniak sorsa iránt érdeklõdõ olvasója és Fórumokon néha kérdezgetõje is vagyok. úgy tíz éve személy szerint tapasztaltam, hogy mit jelent határon túli "hazátlannak" lenni. Kérdéseim is ezzel a témával kapcsolatosak:

Ön, mint külpolitikus, hogyan tudja elviselni azt, hogy a határontúliaknak nyújtandó minimális segítség megakadályozása érdekében a belsõ ellenzék (SzDSz, MSZP) ismert személyiségei nyíltan az Ön tárgyalópartnereinek a szövetségeseiként viselkednek? Ezt az össznemzet-ellenes magatartást békeidõben már nem lehet számon kérni?

Ön szerint mi az oka annak, hogy Európában csak a tárgyalókész, békés magyarság nem tudta orvosolni a két világháború utáni területi és emberi veszteségeit? Elképzelhetõ, hogy civilizált tárgyalásokkal, a NYUGAT (EU) érdektelensége ellenére is lehet sikeresen politizálni?


N. Zs.

Igen, el tudom viselni. (Emlékeztetõül: az MSZP és az SZDSZ nyíltan nemzetellenes politizálását.) Ha nem tudnám elviselni, akkor le kellene mondanom. Szeretném hinni, hogy Ön nem bánja, hogy ezt nem teszem. Ami a számon kérést illeti, hogyne lehetne számon kérni. Ha figyeli parlamenti felszólalásaimat, akkor tudja, hogy ezt minden indokolt esetben megteszem, s ha nem én, akkor a Fidesz-frakció más tagjai.

Hadd kérdezzek vissza. Ki tudta orvosolni a területi és emberi veszteségeit? Talán a Balkán fegyvert ragadó népei? Nekik sem sikerült, és hatalmas árat fizettek érte. Mi viszont, ha a területi veszteségeket nem is tudjuk orvosolni, viszont lassan, de biztosan változtatunk hátrányos helyzetünkön. Európa legsikeresebb, emelkedõ -- és ezért sokak által irigyelt -- nemzetei közé tartozunk, és ennek az emelkedésnek, ha fáziskéséssel is, de része a határon túli magyarság. A válaszom tehát: igen. A nyugat érdektelensége ellenére is lehet sikeresen politizálni. Nekünk legalábbis sikerült.

(PS: Kérem, idézõjelbe téve se használja a "hazátlan" szót. Nem lenne értelme leveleznünk, ha nem lenne hazánk, amelyet együtt féltünk és együtt szeretünk.)



ROMÁNIAI MAGYARSÁG

Belekotyogó (itt is -- ott is)

Nemrégiben alakult meg egy kezdeményezõcsoport azokból az erdélyi szakemberekbõl, akik úgy gondolják, hogy elérkezett az ideje kilépni passzív, sültgalamb-váró, sopánkodó állapotunkból, hogy végre hangot adjunk annak, hogy lépni akarunk és tudunk. Ez a csoport elsõsorban az információs társadalom erdélyi vonatkozásaiban kíván aktív lenni, de kezdeményezését példaértékûnek szánja az erdélyi társadalom más rétegei számára is.

Tisztelt Államtitkár Úr!
Támogatja-e az információs társadalom erdélyi megerõsõdését megcélzó kezdeményezéseket? Számíthatnak-e arra a kezdeményezõk, hogy partnerre találnak a magyar kormányban céljaik megvalósításához?
Lát-e kapcsolódási pontokat a magyar kormány által megfogalmazott Nemzeti Információs Társadalom Stratégia, a Széchenyi terv által támogatott projektek és az erdélyi kezdeményezõk által megfogalmazott célok között?


N. Zs.

Nemcsak támogatom, hanem a jövõ egyik legfontosabb feladatának tartom az erdélyi magyar információs társadalom megerõsödését. A következõ törvénykezési ciklusban hozzá akarunk látni a Széchenyi Terv és a nemzeti információs stratégia határon túli kiterjesztéséhez. Nem ígérem, hogy ez kizárólag nemzetiségi alapon történik majd (persze kit zavar, ha a másik is kap?), azt viszont igen, hogy a határon túli magyarok az elsõ számú haszonélvezõi lesznek.

Forward (Nevergreen)

2000-ben, amikor Romániában választások voltak, Ön a székelyudvarhelyi Mûvelõdési Ház színpadán kijelentette, amennyiben eladó lesz a csereháti iskola épülete, a magyar kormányzat talál rá módot, hogy kifizesse annak ellenértékét. Az ígéretet Székelyudvarhelyen komolyan vették, mai napig hivatkozási pontként kezelik.

Kérdésem:
Amennyiben 2002-ben a Fidesz MPP másodszorra is megnyeri a választásokat, továbbra is áll az ajánlat?


N. Zs.

Természetesen.

Andi (Kolozsvár)

Tisztelt államtitkár úr!
1.Szász Jenõ székelyudvarhelyi polgármester 2000 májusában, Önre hivatkozva kijelentette, hogy rendelkezésére áll a 4.000.000 USD a Csereháti epület megvásárlására. Sajnos ez csak egy be nem teljesedett alom maradt. Az elmúlt hónapokban lezajlott magyar-román tárgyalásokon felvetettek ezt a problémát a román félnek? Vagy ez csak egy könnyû ígéret volt a székelyudvarhelyi polgaroknak, hisz az ök szavazataikra nincs szüksege a "polgári" kormánynak?

2. Mint az erdélyi események követõjenek mi a véleménye a romániai magyar ifjúsági életrõl?

3. Ha a polgari kormány nyeri meg a választásokat az Itthon, fiatalon mozgalom továbbra sem számíthat a MIK-ben való felvételre?

Valaszait elõre is köszönöm,
Andi


N. Zs.

Tisztelt Andi!

1. Látja, Ön kolozsvári, és mégis Székelyudvarhelyért (is) dobog a szíve. Miért nem feltételezi ugyanezt rólam, aki budapesti vagyok?

2. Csak egy magyar ifjúsági élet van, és annak van egy romániai része is. A véleményem az, hogy mindnyájan -- amennyiben még magamat is az ifjúsághoz sorolhatom -- függünk a romániai magyar ifjúsági élettõl, mert a magyar ifjúsági élet minõségét a romániai, a magyarországi, a vajdasági, a kárpátaljai, a szlovákiai, a horvátországi, a szlovéniai és az ausztriai ifjúsági élet összege adja ki. A magyar ifjúsági élet mindig küzdelmekkel teli volt, de sose volt rossz, és remélem, hogy egyre jobb lesz. És ebben az erdélyi magyar ifjúság teljesítménye is benne van.

3. Sajnos, erre nem tudok válaszolni, mivel a MIK-be való felvételt nem én döntöm el. A MIK alapszabálya szerint új tag felvételérõl az adott régió tagszervezetei döntenek.

Okos Márton "nemzetpolgár" (emailben)

Tisztelt Államtitkár Úr, Kedves Zsolt!
A nemzeti polgári erõk választási gyõzelme esetén mi a kormány szándéka a 64 éves Magyarok Világszövetségével - nemzetpolitikai szempontból közös platformon áll a polgári kormánnyal -, melynek alapító elnöke báró Perényi Zsigmond koronaõr, majd ezt követõen a kommunisták által emigrációba kényszerített Nagy Ferenc miniszterelnök volt?


N. Zs.

Remélem, hogy az MVSZ kijut a válságból. Akkor biztosan együtt tudunk majd mûködni.

Belekotyogó (itt is -- ott is)

A magyar állam jelentõs anyagi segítséget nyújtott az erdélyi Sapientia egyetem létrehozásához.
Az egyetem kolozsvári vezetõségét sokan nepotizmussal, gazdasági hozzánemértéssel és hanyagsággal vádolják. Tudomására jutottak ilyen jellegû információk? Mint a legnagyobb (és talán egyetlen) adományozó képviselõje, mi a véleménye ezekrõl a vádakról?


N. Zs.

A magyar kormány nemcsak Románia belügyeibe nem avatkozhat be, hanem az erdélyi magyarság belügyeibe se. Kérem, ne számítsanak döntõbíráskodásra a részünkrõl, erre ugyanis nincs felhatalmazásunk.

Cowboy (Erdély)

Kedves Nemeth Zsolt,
mi a véleménye Markó Béláról?


N. Zs.

Belevaló politikus. Igazi profi.

Beton (Csíkszereda)

Tisztelt államtitkár úr!

Önök rengeteg pénzt, idõt és energiát fektettek az RT felfuttatásába. Innen, Erdélybõl, olybá tûnik, hogy ez nem igazán sikeres beruházás. Bár a FIDESZ programjával, nemzetpolitikájával messzemenõen egyet értek, szívem szerint való, nehezen tudom elfogadni, hogy az RT támogatásával Önök megpróbálnak beleszólni a romániai magyar nemzeti közösség belsõ dolgaiba. Néha úgy tesznek, mintha kisgyerekek lennénk, akikre vigyázni kell, nehogy felmásszanak a magasfeszültségû villanyoszlopra. Ez sértõ.

Lát-e Ön egyetlen olyan embert az RT-bõl vagy annak holdudvarából, aki a romániai magyarok vezetésére alkalmas lenne? Innen nézve nem látszik egyetlen olyan arc sem, akire rá lehetne bízni az RMDSZ vezetését. Esetleg egy baromfiudvarét, de azt is nagy fenntartásokkal.


N. Zs.

Bevallom, az RT-sek rokonszenvesek számomra, hiszen sokukhoz régi baráti szálak fûznek. Ez azonban nem jelent ellenszenvet más irányzatok iránt.

Az állításai viszont tévesek. Az imént írtam Belekotyogónak, hogy nemcsak Románia belügyeibe nem avatkozunk, hanem az erdélyi magyarságéba sem. Az ellenkezõ híreszteléseket, kérem, kezelje forráskritikával.

Toldi (Marosvásárhely)

Tisztelt Államtitkár úr!
Önök az RMDSZ-t a romániai magyarság legitim, és egyetlen képviselõjének tekintik. Van-e olyan határ a romániai magyarság jogainak, a magyar nemzeti érdekeknek a feladásában, amelyet, ha átlépnek az RMDSZ politikusai elveszíthetik ezt a kétségkívül megtisztelõ, bár szerintem máris érdemtelenül kapott bánásmódot?

Nem kellene-e az RMDSZ mellett, legalább azonos súlyú partnerként kezelni a magyar történelmi egyházakat, felosztva köztük képviseletünk jogát, amely ma RMDSZ monopólium?


N. Zs.

Igen, van határ. Csak a jogállamiság és a demokrácia talaján álló szervezetekkel tudunk együttmûködni. Ennek az RMDSZ minden tekintetben eleget tesz.

Valóban sokszor mondjuk, hogy az RMDSZ a magyarság egyetlen legitim képviselõje. Ezt azonban úgy kell érteni, hogy politikai síkon. Az egyházakat és a civil szervezeteket semmivel sem tartom kevésbé legitimnek, mint az RMDSZ-t, csak éppen más jellegû szervezetek. És nagyon értékes a politikai tevékenységük is. Szívbõl kívánom az erdélyi magyarságnak, hogy ezek a politikai tehetségek összeadódjanak a magyar érdekek képviseletében.

Patent jeligére (levélben)

Kérdés Németh Zsolthoz:
Mivel adottak az alábbi feltételek:
- a magyar állam érdeke, hogy összefogja a kárpát-medencei magyarságot
- Romániában létezik egy jelentôs magyar magyarajkú feltalálói réteg, amely értékes, szabadalmazott vagy nem szabadalmazott találmányokkal rendelkezik
- a román szabadalmi hivatal (OSM) élén egy magyar áll (Varga Gábor)
- létezik a Széchenyi-terv, a kedvezmény törvény és számos alapítvány
KÉRDÉS: A magyarság szellemi értékének növelésére meg lehetne-e oldani az értékes határontúli magyar találmányok szabadalmaztatását pályázati úton, amelyek kölcsönös elônnyel járnának úgy a feltalálónak, mint a magyar államnak. Magyarán, az elôreláthatóan hasznot hozô, szabadalmaztatásra alkalmas találmányokat kellene vissza nem térítendô hitelekkel segíteni, sôt a haszonból a feltalálónak is juttatni.


N. Zs.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy az erdélyi magyar feltalálók is megtalálják a lehetõséget találmányaik hasznosítására saját maguk és közösségük javára. A magyar állam kész ehhez segítséget nyújtani.

easy lover (Szent István országa)

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdéseim a következõk:

1. A magyar kormányfõ szerint a kedvezménytörvény után a következõ lépés a Kárpát-medencei magyar gazdasági élettér kibõvítése lesz. A MOL beruházásait és a szovátai szállodavásárlásokat leszámítva azonban az anyaországi tõke inkább Bukarestet preferálja. Milyen eszközök állnak a magyar állam rendelkezésére ahhoz, hogy az eddigieknél jóval nagyobb mértékben csábítsa a Székelyföldre - és ezen belül a gazdaságilag méltánytalanul elhanyagolt Marosvásárhelyre - az anyaországi mûködõ tõkét?

2. Tudjuk, hogy több, a demográfiai kormánybizottságban tevékenykedõ tudós és szakértõ részérõl is felmerült a szórványban élõ magyarság áttelepítése az anyaországba. Támogatják-e kormánykörökben ezt a fajta forgatókönyvet?

3. Utolsó kérdésem az elõzõ ponthoz kapcsolódik. Vetési László kolozsvári református lelkész, szórványgondozó számításai szerint évi 1,1 milliárd forintból meg lehetne állítani, vagy legalábbis látványosan csökkenteni lehetne a beolvadási folyamatokat a szórványban. Tervezi-e a Fidesz, hogy választási gyõzelme esetén létrehoz - hasonló, a téma súlyához képest egyáltalán nem nagy összegbõl - egy szórványalapot?


N. Zs.

1. Ne tápláljunk illúziót afelõl, hogy a magyar tõke jelentõs része Bukarest helyett a Székelyföldre fog áramlani, hacsak ezt a romániai viszonyok nem teszik lehetõvé. De a cél nem az, hogy a tõke ne áramoljon Bukarestbe, hanem az, hogy áramoljon Erdélybe is. Az Ön által leírt problémának a fõ oka az, hogy eddig alig volt magyar tõke, s különösen kis- és középtõke, és ezért tõkekihelyezések is vérszegényen alakultak. De ez a helyzet változik. A polgári kormány gazdaságpolitikája kimozdította a magyar tõkeképzõdést a holtpontról, és ez a tõkekihelyezésekben is meg kell, hogy hozza a gyümölcseit. Számos olyan területe van a magyar-magyar együttmûködésnek, amely arra irányul, hogy a magyarlakta vidékek befektetésbarát környezetet kínáljanak. Biztosra veszem, hogy ez hatással lesz a magyar tõke útjára. S tegyük hozzá, hogy nemcsak a magyaréra. Én nem bánnám, ha a Székelyföld vagy Kalotaszeg vagy éppen a Szilágyság "márkanév" lenne a pénzük helyét keresõ német vagy amerikai befektetõk körében.

2. Nem.

3. Nem tudom, hogy külön, új alapot kell-e ehhez létrehozni, de magam is égetõen sürgetõ feladatnak tartom a szórványok megmentését.

Búsongó Ámor (Kohosváh)

Ön szerint milyen lesz az erdélyi magyarság 50 év múlva?

N. Zs.

Sokan fogják sajnálni szerte a világon, hogy nem születtek erdélyi magyarnak.

Szranyiczki Szilárd (levélben)

Tisztelt Németh Zsolt államtitkár úr!

Az RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) erdélyi viszonylatban, megyékre lebontva egy olyan Földalap adatbázist szerkesztett, ahol nyilván vannak tartva a visszaigényelt és visszamért föld- és erdõterületek, a föld minõségi besorolása, a használat szerinti mezõgazdasági területek, az eladandó, haszonbérbe adható területek stb.

Szükség lenne egy olyan szakmai-civil alapítvány jellegû Földhivatal vagy Föld Management Központ létrehozására, amelyik az erdélyi föld- és erdõterületek gazdaságos megmûvelését és megmentésüket célozná.

Úgy ahogy az olasz üzletemberek potom áron felvásárolják a földeket, úgy szükség lenne a magyar befektetésekre is Romániában ez irányban.

Milyen álláspontja van Önnek és a magyar kormánynak ezzel kapcsolatban? Milyen elképzelésük van az erdélyi földek gazdaságos megmûvelése és megmentése érdekében?

Kolozsvár, 2002. február 25.


N. Zs.

Jó a cél, és mi minden jó célt támogatunk. De különösen azt, hogy az erdélyi mezõgazdaság hatékonysága növekedjék. Az RMDSZ magas rangú megyei tisztségviselõjeként nyilván tudja, hogy az erdélyi magyarság tervei nem Budapesten születnek. Nekünk az anyagi lehetõségeinkkel kell számolnunk, és persze azzal, hogy ne sértsük meg az államjogi kereteket. Javaslom, hogy készítsék el a földalap terveit és fõként költségvetését, és üljünk le egyeztetni.



FIDESZ

Vazul, a rettenetes (Vazullak)

Tisztelt Államtitkár Úr,
a FIDESZ Polgári Párt hosszútávú nemzetépítõ stratégiájában milyen szerepet kap (kap-e szerepet?) a Szent Korona eszmeisége és jogrendjének esetleges jövõbeli visszaállítása?


N. Zs.

A nemzetépítés nem szöveg kérdése, és nem múltba fordulás, de a szimbólumok fontosak. Javaslom, tanulmányozza a magyarigazolványa fedõlapját, amikor kézhez veszi.

Bang Boom Bang (Dreamland)

Kedves Zsolt,
Ön szerint a szavazatok hány százalékát vesztette el a Fidesz a státustörvény miatt?


N. Zs.

Kedves Bang, fogalmam sincs. Lehet, hogy vesztettünk néhány százalékot, de lehet, hogy egyet se. Viszont ha nyerünk, akkor mindegy. Nem?

Simon András (Kolozsvár) (emailben)

Tisztelt Alelnök úr!
Hogyan kommentálja alelnök társa (Kövér László) az MSZP-t lehazaárulózó parlamenti bekiabálását? Egyetért a minõsítéssel?


N. Zs.

A Fidesz elnöksége a fontos kérdésekben egységes álláspontot képvisel.



STÁTUSTÖRVÉNY

Máthé István (Kolozsvár)

Kérdés Németh Zsolthoz:
1. Magyarországon 1994-ben megjelent a hadigondozásról szóló törvény, amit azóta 1997-ben és 1998-ban módosítottak. Mivel a törvény nem tartalmaz jogvesztô határidôket, van-e esély arra, hogy a parlament úgy modosítsa, hogy ezt kiterjessze az erdélyi hadigondozottakra is?
2. A kedvezmény törvény értelmében három hónapra lehet munkát vállalni Magyarországon, ez elsôsorban fizikai dolgozóknak vagy idénymunkásoknak kedvez. Milyen esélyt lát ön, államtitkár úr, egy szellemi szabadfoglalkozású - például ügyvéd, vagy jogtanácsos - szakmájában munkát vállaljon a statustörvény adta lehetôségelet kihasználva.
Máthé István


N. Zs.

1. Az erdélyi hadigondozottak a román törvény hatálya alá esnek. Meg kell vizsgálni, hogy emellett jogilag van-e lehetõség a magyar törvény hatályának kiterjesztésére.

2. Törvényi akadálya nincs, sõt nagyon kívánatosnak tartanám, ha lenne rá kereslet. Persze az internet korában nem biztos, hogy erre csak a státustörvény kínál lehetõséget. Szerintem hamar eljuthatunk oda, hogy Önnek ki sem kell lépnie kolozsvári lakása ajtaján, ha szellemi munkát akar végezni egy magyarországi cég számára. Erre nagy figyelmet szeretnénk fordítani a jövõben.

Aszgard (Nagyvárad)

Tisztelt Államtitkár úr!
Mennyi az esélye annak a közeljövõben, hogy az erdélyi magyar diák is ugyanolyan elbánásban részesüljön a magyarországi felsõoktaási intézményekben, mint az anyaországi diák? Pontosabban fogunk-e valaha Magyarországon állami finanszírozott képzésben ingyen tanulni mi is? A státustörvény kerettörvény mivoltából adódóan be fognak esetleg tudni illeszteni egy ezt meghatározó passzust?
Tisztelettel,
Aszgard


N. Zs.

Tisztelt Aszgard! Kérem, töltse le a HTMH honlapjáról a státustörvényt, és olvassa el tüzetesen. Meglátja, hogy máris jelentõs tanulmányi kedvezményeket nyújtunk Magyarországon is. A cél azonban az, hogy amit csak lehet, otthon tanuljanak, és ehhez kiegészítésként, pl. részképzésként járuljon a magyarországi tanulás. A magyarországi teljes képzésen ugyanis hatalmas a határon túli magyar közösségek embervesztesége. És ez nem Magyarországnak baj, hanem a határon túli otthon maradóknak, akik orvos, tanár, pap vagy éppen agronómus nélkül maradnak.

elhasznált (Frászburg)

Értesülésem szerint Fidesz-körökben Verestóy Attila nem a legnépszerûbb romániai magyar politikusok egyike... Ön hogyan értékeli a Hargita megyei szenátor kijelentését, miszerint nem fogja kiváltani a magyarigazolványt?
(Kérem, ne adjon politikusokra jellemzõ kitérõ választ, az ilyesmivel tele van a padlás.)


N. Zs.

Sajnos kitérõnek fogja érezni a válaszomat, pedig nem az, hanem teljesen õszinte. Súlyosan ellenkezne a státustörvény elvi alapjával -- az identitásválasztás szabadságával --, ha bárkit minõsítenék azért, mert nem akar magyarigazolványt. Az illetõnek biztos jó oka van arra, hogy így jár el!



SZEMÉLYES

Busongó Ámor (Kohosváh)

Tisztelt Németh Zsolt,
1) ha nem magyar lenne, milyen nemzetiségû lenne legszívesebben?
2) munkaidõ után milyen jellegû zenét szeret hallgatni?


N. Zs.

1. Most éppen szlovák, hogy kiegyezhessek a magyarokkal a státustörvény ügyében.
2. Nagyon szeretem a dzsesszt.

Tuka Gábor

Miért visel vörös nyakkendõt?

N. Zs.

Lehet, hogy az Ön tévéje a narancsszínût vörösnek láttatja?

ajani (Bp)

1. Mi a kedvenc étele?
2. Szereti-e a munkáját? Ha nem ezzel, mivel foglalkozna szívesen?


N. Zs.

1. rakott krumpli, csípõs kolbásszal
2. a.) Igen. b.) Kicsit többet a családommal.



ÉSZREVÉTEL

Molnár Zoltán (Budapest - Sepsiszentgyörgy)

Kedves Németh Zsolt!
Örvendek, hogy vannak olyan politikusok, akik leülnek a románokkal tárgyalni, és eredményeket tudnak felmutatni, tetszik a kezdeményezõ magyar külpolitika.
Molnár Zoltán


N. Zs.

Kedves Molnár Zoltán Úr, nagyon köszönöm!

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS