2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Protekciózás és álláshalmozás a romániai egyetemeken

szerk. 2008. május 21. 14:12, utolsó frissítés: 13:40

Különösen az orvosikra jellemző, hogy a kórházigazgató professzorok csak papíron tanítanak, de a bérük az valós. A Tiszta Felsőoktatásért Koalíció látlelete.



Nem egyedi eset a romániai egyetemeken, hogy néhány professzor többezer eurót keres, míg a kezdő tanárok néhány száz lejes fizetéssel kell boldoguljanak – írja új jelentésében az egyetemi korrupció ellen alakult szervezet, a Tiszta Felsőoktatásért Koalíció (CUC).

Nagy fizetést úgy lehet elérni, ha valaki több kutatási támogatást (grantet) hasznosít, vagy ha olyan plusz órákat vállal, melyeket aztán nem tart meg, de azért az egyetem fizet értük.

A romániai egyetemeken továbbá a protekciózás, a plagizálás eltűrése és az átláthatóság hiánya a gond – összegez a CUC jelentése.

A Tiszta Felsőoktatásért Koalíció a Tiszta Romániáért (România Curată)

kezdeményezés része (a kezdeményezés logója)

Vannak olyan dékánhelyettesek, dékánok és egyetemi rektorok, akiknek a havi jövedelme eléri a 3-5 ezer eurót, állítják a Tiszta Felsőoktatásért Koalíció szakértői. A jövedelmi viszonyokat azért nehéz felmérni, mert számos egyetemi tanár több állásban dolgozik, magyarázza Cezar Harj, a CUC egyik szakértője.


Nem könnyű összesíteni a különféle kutatási támogatásokat sem.

A kutatás koordinátora a pénzalap 30-40%-át különíti el fizetésekre. Ha egy 200 ezer lejes támogatással számolunk, és ennek egyharmada bérezésre megy el, a kutatásvezető meglehetősen nagy pluszfizetésben részesül, magyarázza Harj.

Papíron úgy lehet emelt óraszámban tanítani, hogy egy adott óra ugyan az egyetemi vezetők nevén fut, de magát a tanórát vagy a szeminárimot egy tanársegéd tartja meg – mondja Aurelian Munteanu, a CUC másik szakértője.

Az álláshalmozás és az ál-óratartás leginkább az orvosi egyetemekre jellemző: ott ugyanis a professzorok rendszerint kórházigazgatóként is dolgoznak, magánrendelést vagy -klinikát irányítanak, mindezek mellett vezető funkciójuk van a felsőoktatási intézményben is. Az álláshalmozás miatt képtelenek is minden órájukat megtartani, de felveszik értük a fizetést.

Apropó, bérezés. A CUC összegzése szerint azért magas a különbség a tanszékvezetők, dékánok, rektorok és a fiatal tanárok fizetése között, mert szubjektív döntéseken múlik, ki kap fizetéskiegészítést, vagy jutalmul kiemelt bérezést, a pluszpénzek odaítélése pedig nem átlátható.

A Tiszta Felsőoktatásért Koalíció jelentésében néhány konkrét esetet is említ a vizsgált egyetemek köréből. A Iaşi-i Ion Ionescu de la Brad Egyetem a protekciózásban jeleskedik. Itt egyetlen karon nyolc olyan esetet azonosított a CUC, amelyben az érintettek feltehetően rokoni alapon kerültek a felsőoktatási intézménybe


– három férj-feleség és öt apa-fiú párosról van szó.

Figyelembe véve, hogy az egész karon összesen 45-en tanítanak, elég rossz az arány. "A rokoni viszony nem kizáró tényező, és nem is törvénytelen így alkalmazni valakit, de a helyzet könnyen összeférhetetlenséghez vezet, amelyet el kellene kerülni" – mondja Alina Mungiu Pippidi, a Román Akadémiai Társaság (SAR) vezetője (a koalíció a SAR kezdeményezésére jött létre).

A vizsgált egyetemek közül több intézmény meglehetősen szűkmarkúan adagolja a közérdekű információkat. "Néhány intézmény egyenesen úgy tartja, rá nem vonatkozik a közérdekű információk körét meghatározó törvény – azért is csinálhatják ezt, mert az oktatási minisztérium (MEC) nem néz az egyetemek körmére. Egyes egyetemeken a vezetők vagyonnyilatkozatai sem elérhetők" – magyarázza Pippidi.

A vizsgált egyetemek arra sem igazán figyelnek, hogy az ott tanítók eredeti tudományos munkát produkáljanak. Nem ritkaság a plágium, de az etikai bizottságok a gyakorlatban nem működnek, vagy semmi információ nincs a tevékenységükről, vagy azt sem lehet tudni, kik a tagjaik.


További bonyodalmakat okoz a hazai törvénykezés,

mely megnehezíti a külföldről hazatérő tanerők felvételét. A CUC Dragoş Ciuparu professzor esetét említi, akinek be kellett perelnie a Ploieşti-i Kőolaj- és Gázipari Egyetemet, hogy ott taníthasson, mert eredetileg az intézmény nem tudta elismerni azokat a munkaéveket, melyeket Ciuparu az Egyesült Államokban, a Yale-en töltött. Ha az egyetem startból alkalmazta volna, törvénysértést követett volna el.

A Tiszta Felsőoktatásért Koalíció jövőre azt tervezi, hogy a 40 romániai, állami fenntartású felsőoktatási intézmény mindenikéről átfogó jelentést készít. Minden egyetemről egy kérdőív készül, és az intézményeket egytől tízig pontozzák majd.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS