2019. május 27. hétfőHella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csibi Magor: Romániában, ha problémád van, nem politikushoz fordulsz

Balázsi-Pál Előd kérdezett:Balázsi-Pál Előd 2008. június 21. 10:52, utolsó frissítés: 2008. június 20. 15:39

Erdőirtások, génmódosítás, elhízás, Verespatak, wireless város és téli olimpia központ: a képviselő témái az Európai Parlamentben.



A PNL európai parlamenti képviselője, Csibi Magor a múlt héten szervezett közmeghallgatást Brüsszelben, amelyre mi is meghívást kaptunk. Ezt használtuk ki, hogy kikérdezzük képviselői tevékenységről.


Melyek azok a fő témák, amelyekkel a környezetvédelmi bizottságon belül foglalkozol az EP-ben?

– A legelső és legfontosabb témám: az erdőirtások. Ott az írásbeli nyilatkozat folyamatban van, 150-en írták alá, és még szükség van százötvenvalamennyi aláírásra. Ha ez összegyűl, akkor a bizottság egy törvényjavaslatot fog beterjeszteni, aminek nagy valószínűséggel én leszek a raportőre.


Ha nem tudjuk a nyilatkozatot átvinni, akkor is nagy valószínűséggel lesz a bizottságnak egy javaslata, csak akkor már nem az ecolabelling opciót, hanem a due dilligence opciót fogja előnyben részesíteni. Számomra mindkét variáns elfogadható, mindkettő előrelépést jelent.


Az ecolabelling azt jelenti, hogy ugyanolyan címkéje lesz a fából készült termékeknek, mint minden más terméknek, amelyen feltüntetik, hogy honnan származik az alapanyag.

A due dilligence lényege, hogy a fafeldolgozónak kérésre bizonyítania kell, hogy honnan van a fa, viszont ezt nehezebb lesz véghezvinni. Sajnos Romániában még nincs meg ez a civil kezdeményezés, hogy mi ellenőrizzük a termelőket, tehát Románia számára nem jobb ez az opció, de ha ezt fogadják el, akkor mindent megteszünk, hogy betartsák.

A másik témám: a génmódosított organizmusok terén egyre erősödik a vita. Most, amikor az élelmiszerárakról beszéltünk, nagy vita volt arról, hogy bevegyük-e a GMO-t (génmódosított növényeket), mint lehetséges megoldást, vagy ne.

Az ALDE (a liberálisok frakciója az EP-ben a szerk.) bizottságban keményen megharcoltunk, és 18-18 volt az eredmény, ami azt jelenti, hogy elbukott a javaslat, mivel az árnyékraportőrünk azt javasolta, hogy maradjanak ki a GMO-k.

Május 8-án a bizottság egy elég kemény megbeszélés után visszautasított három olyan GMO-fajtát, amire a European Food Safety Agency (Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség) azt mondta, hogy safe to eat (biztonságos a fogyasztása). Ez az első alkalom, hogy a bizottság felülbírálja az EFSA javaslatát, és meglátjuk, mi fog történni.

Ahogy én látom, ezt meg kell vitatni: az emberek el kell mondják, mit akarnak, ugyanígy a politikai szféra és a mezőgazdászok is el kell mondják, hogy mi a véleményük ebben a témában. Ezért fogok közmeghallgatást kezdeményezni ősszel Bukarestben, és ez annál is sürgetőbb, mivel a Deltában ezelőtt egypár héttel több hektár génmódosított kukoricát találtak – tehát nagyon fontos, hogy megszülessen Románia hivatalos véleménye az ügyben.

A táplálkozással kapcsolatos és az elhízás elleni aktivitásom keretében három csomagnak is a raportőre vagyok: az élelmiszeripari innovációs csomagnak kettős raportőre vagyok az IMCO (az EP fogyasztóvédelmi bizottsága) és az ENVI (környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság a szerk.) részéről.

Emellett a címkézés árnyékraportőre vagyok a fogyasztóvédelmi bizottság részéről, ez az egyik olyan téma, amiben aktívan dolgozom az EP-ben.

Emellett most folytatom a romániai iparral a végső egyeztetéseket azért, hogy kijöjjünk Romániában az új címkével, és nyáron indítani szándékozok egy országos szintű információs kampányt, ami a probléma minden oldalát lefedi: a városi sportlehetőségek megteremtését, ennek a letárgyalását a legfelsőbb szinten, a nutríció fogalmának és az ehhez kapcsolódó oktatási aktivitásoknak a bevezetését az iskolákban – tehát egy nagyszabású programról beszélünk.

Végül pedig a verespataki és a ciánügy: a labda most a román parlamentben van. Sajnos nagyon sokat halogatják. Mi már nyílt levélben kértük, nyilvános meghallgatást kezdeményeztünk, és mindent megtettünk európai parlamenti szinten ahhoz, hogy próbáljuk előmozdítani ezeket a tárgyalásokat, de úgy tűnik, ezek nem történnek meg.

Ami jó: úgy látom, a verespataki folyamat most már teljesen le van állítva – nincs ahogy megszerezzék a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy tovább folytassák a tevékenységüket. Viszont fontos, hogy végre törvényben mondjuk ki, hogy ezeknek a tevékenységeknek le kell állniuk.


A környezetvédelmet leszámítva más témákkal is foglalkozol?

– Egy másik nagy projektem a wireless város, ez egyre jobban halad, remélem, hogy már konkrét adatok lesznek néhány hét múlva. Nagybányán nagy a lelkesedés a városi tanács meg a polgármester részéről. Eddig a technológia megtalálása volt a probléma, de néhány napja kaptam konkrét ígéretet egy nemzetközi cégtől, hogy felmérik a helyzetet, és megpróbálnak nekünk mindenben segíteni.


Ami a csíkszeredai téli olimpiai központot illeti, ott a dokumentációra várok, hogy tudjuk átadni a városnak a csíkszeredai jégpályát, tehát ne legyen központi közigazgatás alatt. Ezt a dokumentációt mindmáig nem kaptam meg. Emellett az OMV-t próbálom bombázni a síugrópálya ügyében, de újabban már nem is válaszolnak.


Mennyire képesek összefogni, együtt dolgozni a romániai EP-képviselők bizonyos kérdésekben?

– Technikai kérdésekben nagyon-nagyon jól. Jól dolgozok minden román képviselővel, függetlenül attól, hogy milyen pártban van.

Politikai kérdésekben néha visszafogottabbak vagyunk, például Verespatak ügyében az egyik politikai csoportosulás külön gyűlést tartott arról, hogy senki nem írhatja alá a Bogdan Olteanu házelnök úrhoz címzett nyílt levelünket, és mégis aláírta egy demokrata képviselő – illetve kettő, mert Sógor Csaba nem demokratapárti, de az EPP-ED tagja.

Az EP-ben a magyar képviselők kiválóan működnek együtt, függetlenül attól, hogy milyen országból érkeznek. Számomra az jelentett nagy meglepetést, hogy a Fidesz csoportja meghívott állandó meghívottnak a delegációs üléseikre, ahol nagyon "belső" ügyeket tárgyalnak – hogyan szavaznak dossziék ügyében, hogyan lobbiznak.

Megbíztak annyira bennem, hogy azt mondták, te, mint liberális, eljöhetsz hozzánk, és résztvehetsz a döntéshozó folyamatban. Emellett jól működök együtt a magyar szocialistákkal is, nem kell mondnom, hogy Szent-Iványi Istvánnal könnyű együttműködni. A hangulat jó mind román, mind magyar szinten.


Nyolc irodád van Romániában. Milyen tevékenységek zajlanak ott, és egyáltalán, mennyi időd jut ezekre?

– Ha semmi mást nem csinálok, amikor hazalátogatok, akkor van erre idő. Az irodáim is szét vannak szórva: három van Moldvában, egy délen, kettő Észak-Erdélyben és kettő Délkelet-Erdélyben, nem egyszerű az összeset meglátogatni.

Az egyik legkevésbé látogatott irodám pont a csíkszeredai, ahova négyszer vagy ötször jutottam el hat hónap alatt, viszont Olt megyében meg Bákóban már rengetegszer voltam – Oltban nyolcszor – és a többi irodámat is többször meglátogattam. Két kedvenc irodám van, a slatinai és a bákói, de mindenhol nagyon jól fogadnak.


Milyen problémákkal fordulnak hozzád az emberek? Megértik egyáltalán az EU lényegét?

– Az embereket annyira nem érdekli az EU, mert Romániában még él az a mentalitás, hogy ha problémád van, nem mész politikushoz, mert a politikus soha nem segít semmiben. Ezt próbálom megváltoztatni, de nem tudom, mekkora sikerrel.


De egyre több ember érkezik konkrét problémával, és itt nem föltétlenül az állampolgárokról beszélek, hanem például a megyei mezőgazdasági igazgatóktól elkezdve a nemkormányzati szervezetekig, mindenki, akinek valamilyen európai kötődésű ügye van, meg szokott keresni, hogy segítsek lobbizni, hogy szavazzak meg egyet vagy mást, és egyre jobb látni azt, hogy a román lobbi már kezdett nyomást gyakorolni rám: a román cementgyártók is megkerestek, hogy bizonyos bekezdéseket támogassak a rendelkezésekben, megkerestek a mezőgazdászok is.

Sokan azt hiszik, hogy ha valahol irodám van, akkor bármikor, amikor odamennek, ott találnak. Így elég sokan csalódnak, hogy bemennek az irodába, és látják, hogy nem vagyok ott. Azért elég nehéz lenne számomra is megvalósítani, hogy állandóan ott legyek minden irodámban, még akkor is, ha mindig Romániában tartózkodnék.


Épp ezért: nem túl sok ennyi iroda?

– Ha ahhoz hasonlítjuk, hogy Sógor Csabán kívül senki nem próbált nagyobb lefedettséget gyakorolni – csak annyit kell mondanom, hogy Galacról két EP-képviselő van, és ehhez képest egyedül nekem van ott képviselői irodám... Ez nagyon jól mutatja, hogy kit mennyire érdekel a dolog.

És úgy érzem, hogy ha fel tudod azt vállalni, hogy havonta-másfél havonta elérj minden irodádba, szervezzél valami aktivitást ott, állj ki a sajtó elé, szólítsd meg az embereket ott, akkor megéri.

Minden olyan üzenet, ami azt tudatosítja az emberekben, hogy az Európai Parlament vagy az Európai Unió valamilyen szinten ott van az életükben, erősíteni fogja az európai identitástudatot, amire nagyon nagy szükség van most Európában.

Ha minden képviselőnek lenne legalább egy-két irodája, akkor nem kellene nekem nyolc legyen. De így, hogy vagyunk ketten-hárman, akiknek több irodánk van, nem könnyű a munkám.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS